Szamos, 1912. augusztus (44. évfolyam, 172-196. szám)
1912-08-17 / 185. szám
2. cidat. SZAMOS (1912. augusztus 17.) 185. szám. A nagyenyedi nagy nap. — Saját tudósítónktól. — Budapest, augusztus 16. Lukács László miniszterelnök beszéde, mely csak a késő esti órákban lett ismeretessé a fővárosban, politikai körökben igen nagy hatást keltett és felette kedvező elbírálásban részesült. ügy találták, hogy önérzetes hangja mellett is a kormányelnök a békés kibontakozás hívének mutatkozik. Rámutatott ugyan arra, hogy a meghozott törvényeket visszacsinálni lehetetlen. Ilyen értelmű restituoióról tehat beszélni nem lehet. De a politikai élet legközelebbi problémájául ő is azt jelölte meg, hogy mely feltételek bekövetkezése esetén juthatna a kisebbség abba a helyzetbe, hogy részt vehessen normális módon az ország ügyeinek tárgyalásában. Kilátásba helyezte a miniszterelnök, hogy a tisztviselők számára legközelebb helyesebb nyugdíjtörvényt fog megalkotni. A választójogról pedig kijelentette, hogy azt az értelmi cenzuson akarja fölépíteni, csupán az értelmiség nagyon alacsony színvonala esetében állapítanának meg bizonyos megbízhatósági kellékeket, a titkosság eszméje mindenütt érvényesülne. Ahol az jogosult, kilátóba helyezte a miniszterelnök azt is, hogy az ipari központokban a kerületek száma szaporittatnék, ami amellett tanúskodik, hogy a kormány- elnök a munkásosztályt szóhoz akarja juttatni a parlamentben. A miniszterelnök beszéde a következő heteknek kimagasló politikai témája lesz és módunkban lesz arra még több Ízben visszatérni. * • * * A miniszterelnök tegnapi nyilatkozatairól egy előkelő szerepet játszó politikus tudósítónknak a következőket mondotta : Lukács miniszterelnök beszédének polemikus részeiben úgy beszólt, ahogyan egy győztes többség vezérének beszólni illik. Oktalanság volt azt várni, hogy a nyert csata után a hatalmas, egységes és a közvélemény támogatását érző munkapárt vezére talán a rezignációnak, a kishitűségnek vagy éppen a meghunnyászkodásnak hangján fog beszólni. Az pedig valóságos politikai szükség volt, hogy azért a sok csipkedésért és támadásért, melyben Lukácsot Andrássy és környezete szakadatlanul illette, végre erős visszautasítást is halljunk. A beszámoló polemikus részében az Andrássyval foglalkozó passzus a legsikerültebb. Valóban nem is lehet azt másképpen, mint gúnyos mosollyal fogadni, ha ugyanazok az Andrássyak, akik mindenképpen rontani igyekeztek Lukácsnak Justhékkal folytatott tárgyalásait, most azt vetik szemére a miniszterelnöknek, hogy miért nem egyezett meg Justhal. Az kétségtelen, hogy a miniszterelnök beszédéből kicsendült az az őszinte óhaj, hogy a politikai kibontakozás békés utón legyen elérhető. A munkapárt erős pozícióban van. A parlament munkaképességét egymagában is képes biztosítani. Az ellenzék pedig zsák utcába került, mert végre is nem ülésezhetik állandóan az Országház kávéházban. Saját érdekében meg kell- tehát találnia a béke módozatait. Diktálnia a feltételeket természetesen nem lehet, csak úgy nem, mint ahogy nem diktálhatta a kormánynak, hogy milyen politikát folytasson. Kérés a Város áraihoz. — Saját tudósítónktól — Szatmár, augusztus 16. A város vezetőségéhez fordulunk a lakásuzsora áldozatai nevében kéiő szóval, bár egó»z joggal más hangon is írhatnánk arról, amit itt kérő formában teszünk. Nemrégiben irtunk róla, hogy a város amikor a városi bérpalotát fölépítette, ahelyett, hogy a laköság nehéz terhén, a lakás- drágaságon segített volna, ellenkezően, még hozzájárult a házbóruzsora emelkedéséhez. Akkor azt mondták, hogy akinek olyan kényes igényei vannak, hogy a fehérház parkettjein akarja a nyakát törni, az fizessen is. Hogy erre a fejebubjára állított okoskodásra nem feleltünk, az természetes. Kiváncsiak vagyunk azonban, mit felelnek majd a város urai az alábbiakra ? Van a Honvéd-utca végén egy hatalmas épülettömb ügy hívják, hogy régi kaszárnya. Pedig aki csak egyszer járt benne, igazat ad nekünk, amikor a nyomor tanyájának nevezzük el. Szegény, földhözragadt emberek laknak ott nyirkos, bűzös lakásokban és fizetnek véres verejtékkel szerzett drága filléreket a kaszárnya bérlőjének, aki minden talpalatnyi helyett olyan pénzért ad bérbe, amennyiért — arányosan véve — a kölcsön pénzen fölépült fehórházban is ellakhatna. De nemcsak a lakásért fizetnek súlyos uzsorabórt. A bérlőnek van a házban egy szatócsüzlete. Jaj, annak a nyomorult lakónak, aki nem az ő boltjából vásárol. Azt menten kidobja a büzbarlangokból. Polgár- mester Url Szatmárnémeti szabad királyi város urai! Tekintsenek egy kicsit a szegénység és a nyomorúság sorában fetrengő szegény népre is. Vegyék ki azt a házat a bérlő kezei közül. Néhány száz, vagy mondjuk ezer koronával rendbehozzák. A drága pénzen berendezett fertőtlenítő telep gépezeteit sohasem használhatnák üdvösebben, mint, hogyha ezt a bacilustelepet kitisztítanák. Ha azután rendbe jönne ez az épület, akkor adnák a város szegényeinek bérbe. Nem ÍDgyen, csak annyiért, amennyit a mostani bérlő fizet. Ezzel a jótettel sok családnak örök háláját érdemelnék ki és sok-sok csenevósz gyermeket ragadnának ki a tüdővész karmai közül. Többet érne ez — hidjék el urak, mint száz ankét és ezer röpirat. zs. Zsemley Oszkár r\ ü minőségű tokaji asztali, szamorodni - és gyógy asszuborok .. raktára .. Hám János-utca. — Vajay-palota. TELEFONSZÁM i 372. Pompás zamatu tokaji asztali bor .. literenként NO korona. ApacsVill; 5zatméron. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, augusztus 16. Csak csütörtöki számunkban adtunk hirt egy gálád rablótámadásról, amely egy szegény ujmajori gazdálkodót ért szerdán este, amikor kis fiával együtt a cirkuszból hazafelé tartott és ma már megint hasonló esetről kell beszámolnunk. Azzal a különbséggel, hogy az utóbbi sokkal súlyosabb és halálát okozta egy becsületes szatmári iparos embernek, aki szétloccsant koponyával, kiterítve fekszik a közkórház szomorú halottas házában. Az újabban előfordult hasonló rablómerónyletek szomorú és egyben visszataszító kópét adja Szatmár közbiztonságának. Sürgősen tenni kellene valamit, mert ha ezek az állapotok sokáig igy tartanak, úgy Szatmáron este, de talán nappal is — életveszélyes lesz az utcára kimenni. Minél előbb intézkedni kell, meg kell erősíteni a csendőrségi létszámot, mert tovább az igy nem maradbat. Most pedig álljon itt a legújabb és legfrissebb rablómerónylet, amely egy dolgos, munkás embernek oltotta ki az életét. Csütörtökön este Darabán György csizmadia az Árpád-utcán sétált. Gyanútlanul rótta az utat és igyekezett hazafelé. Egyszerre csak az egyik kapu alól két ismeretlen ember ugrott elő és a mitsem sejtő Darabánt megtámadták. Az egyik egy hatalmas termetű ember a különben gyönge szervezetű csizmadiát a földre teperte, mig a másik egy vasbottal többször a fejére vágott. Az ütések olyan erősek voltak, hogy Darabánnak kettéhasitották a koponyáját. Elbontotta a vér és eszméletlenül maradt fekve az «utca porában. A két ember pedig kiforgatta zsebeit és minden nála lévő értékesebb dolgát elrabolták. Azután pedig elmenekültek. Késő éjjel az Árpád utcában járók akadtak rá Darabánra. Nyomban értesítették a mentőket, akik a szerencsétlen embert a közkórházba szállították. Itt azonnal ápolás alá vették, de előrelátható volt, hogy nem lehet már rajta segíteni. Darabán György anélkül, hogy pillanatra is visszanyerte volna eszméletét, ma reggel meghalt. Az ügyészség elrendelte a holttest feiboncolását, amit ma délután foganatosítottak a törvényszéki orvosok. vízzel feffflzve csecsemők, gyermekek, valamint gyomorbajosok rógbevált tápláléka J0^/>lá/s/u/UÓfoí6iw Ab sOrvvái&zp'/Ofájiártii Tiszta alpesi tejet tartalmaz . V dobot 1 Kort 80 AH.. ...tn gyégyazertórban 8a drogériában Kapható. Prospektus ugyanott. Különleges csipkéiés- T~¥ n^fnínii T>A 1 Szatmár. = Gyári föűzlet lés, hűen minta után JJ-d J IcflJcJI 1 dl Kossuth Lajos-utca 10. szám. Felvéttii üzletek: Kazinczy-utca 17. sz. Aiti!a-uíca 2. sz. Nagykároly: Széchenyi-utca 34. sz. Alapittatott 1886.
