Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-11 / 154. szám
1912. július 11.) 154. szám. SZAMOS 3. oldal. Nem kételkedünk benne, hogy iparosaink mindezzel tisztában vannak és jól tudják, hogy az ő nevük csak köpönyegül használtatik részben egyéni érdekek támogatására, részben pártérdekek céljaira ős az ellenpárt vezető embereinek meggyanu- sitására. Célunk tisztán az, hogy a nagyközönség is lássa, hogy az Ízléstelen és rosszakaratú támadások és az állítólagos helybeli iparpártolás alatt tulajdonképen mi lappang. Mellékesen jegyezzük meg, hogy épen abból is látszik, hogy a támadás rosszhiszemű, mert a cikkíró elszólja magát és elmondja, hogy a munkapárt gyanúba fogott elnöke kijelentette, hogy semmi kifogása az ellen, ha a helybeli vállalkozónak adják a munkát, csak engedje az el a 11,600 koronát. Nemcsak gonosz eként, hanem nevetséges is e rágalmazás. Egy kis fiú tragédiája. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 10. Egy ártatlan jártányi kis gyermek az é'etével fizette meg a más ember bűnös könynyelmüségőt, vétkes gondatlanságát. Tiszta és fehér lelke elszállott belőle és vézna teste ott maradt fekve, véresen az utca hepe hupás kövezetén. Néhány percig nagy csődület támadt körülötte, szánakoztak rajta az emberek, sokan megfenyegették a gyilkost, aki terhes téglákkal megrakott sze kerót keresztül vezette a hót éve3 fiúcska gyönge szerverén. Az emberr ökölbe szói ült a keze és könyörtelenül végig tudna sújtani a bestiális emberen,, aki letiporta ezt a serdülő életet, amely néhány perccel e végzetes katasztrófa előtt a tudatlan és gondtalan gyermekek örömével és vigságával örült a nap sütésnek, a virágnak, az életnek. Odahaza pedig egy szerető anya hiába várta vissza dédelgetett, egyetlen gyermekét, aki elsietett otthonról baráti körbe, apró kis pajtásai közé, hogy együtt hancu- rozzák át a gyögyörü, fenséges júliusi délutánt. Szegényke, nem tudta, nem sejtette hogy ez az ut, amelyre rálépett egyenesen a halálba vezeti. Azóta valószínűleg fönt van a magas egekben, amelynek környezetét még nem szokta meg és bizonyára érdeklődik a göndör kis angyaloknál kicsike cimborái után. Nem maradt meg idelenn belőle semmi. Emléke ott él édes anyja szivében, aki bánatosan zokog, siratja fiatalon elhunyt gyermekét. Szemrehányást tesz magának, hogy miért engedte egyedül elmenni fiát, mert ha ő mellette van, nem történhetett volna meg a katasztrófa. Maradt még valami, egy rendőri hir az újságok számára, mely szerint Kátai Lajos nagykárolyi napszámos egy súlyosan megrakott kocsival elütötte és halálra gázolta Agárdi János hót éves kis fiút, aki néhány perc múlva kiszenvedett. Pont, Ennyi az egész. Agyi Géza • • tyVIIJVIiVIV •• DeáH-Ur 3. mosnak ^ coiog jöjgy deszka beszerezhető Kósa B. és Fia fák ereskedőknél Szatmáron Halálos gombamérgezés Kapnikbányán — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 10. Borzalmas családi tragédia történt a szatmármegyei Kapnikbányán. Egy munkásember egész családja súlyosan megbetegedett mérges gombától és maga a csa ládfő nehány órai kinlódás után meg is halt. A nagyszámú esalád néhány tagja, ha csak a gyors és gondos ápolás nem segit rajtuk — könnyen az életükkel fizethetik meg a gomba evést. A gombamórgezésről kapnikbányai tudósítónk a következőket jelenti: Hogozsán Ignác felesége tegnap kiment a község határában elterülő erdőbe fát vásárolni. Az asszony magával vitte bárom kis gyermekét is, akiknek az lett volna a hivatásuk* hogy a fát kosarakban bevigyók a községbe, a lakásukra. Amikor a favásárlással végeztek és az anya három gyermekével együtt indult hazafelé, útközben a gyermekek elfáradtak és a pihenő időt arra használták föl, hogy az erdőben gombát szedtek. Nagy örömmel kutattak az élvezetes növény után. Még versenyre is keltek, hogy melyikük fog többet találni. Egy negyed óra leforgása alatt összeszedtek egész kosárra valót. Ekkor fölpa.íoltak és indultak hazafelé. Már jóelőre örültek annak, hogy milyen nagyszerű gombát fognak ebédelni. Hagozsánné pedig amint hazaértek, nyomban hozzálátott a főzéshez Délbe, a munkától elfáradva jött haza az ura, Hogozsán Ignác és a nyolctagú család helyet foglalt az asztalnál. Kitűnő ót- vágygyal fogyasztották el a gombákat. De alig mullott el fél óra, az egész család rosszul lett. Elsőnek Hogozsán panaszkodott rettenetes fájdalmakról, rövidesen pedig az egész családot görcsök lepték el. A gyermekek ordítottak és a nagy kiabálásra bejöttek a szomszédok, akik azután orvosért futottak. Mire az orvos megérkezett Hogozsán Ignác már kiszenvedett. Az orvos nyomban gyomormosást alkalmazott, amitől a többiek valamivel jobban lettek. Az esetet bejelentették a nagybányai járásbíróságnak, amely kiszállott a tragikus esemény színhelyére. om ! ».Korona-bazár“f üzletemet a Halmi-házból a 6riw<W czukrászda kapuja alá a Deák-tér 5. számú házba helyeztem át, ahol az eddigi olcsó árak mellett — árusítok mindennemű — üveg-, porcdián-, ját$K- ás díszműárut.-----------------“--------Tisztelettel Képkei etezés, épület üve- 0 p,. . m vr »«- gezés feltűnő olcsó árban. bvHUJN ♦ ♦ * Dr. PAPP MIHÁLY | ^ ügyvédi irodáját Szatmárnémeti- ^ ^ ben, Attila-utca, (Berecz-ház) ^ ^ ------ megnyitotta. Fa lusi csendélet. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 10. Épületes látvány tanúi voltak tegnap Fülesd község koránkelő lakosai. A falu végén tanyázó cigányok esett állathoz jutván, nagy lakomát csaptak. Honnan-honnan nem, nagy mennyiségű pálinkára is szert tet.ek. Egész éjjel lakmározott és ivott a karaván nagyja és apraja. Csak természetes, hogy reggelre mindnyájan alaposan berúgtak. És az megirt természetes minden született cigány előtt, hogy ezt a lukullusi lakomát egy kis parázs verekedéssel emlékezetessé kellett tenni. Hajszálra igy is történt. Hajnalban, mikor már mindnyájan, a vajdától kezdve a legkisebb purdé’g tök- rószegek voltak, előbb csak feleseltek egymással, mivel azonban nyelvük nem igen forgott, hathatósabban igyekeztek éreztetni azokat az eszméket, melyeket szóval kifejezni nem tudtak. Az éketlen lármára összegyűlt lakosság nagy gyönyörűséggel és hahotával élvezve a nem mindennapi látványt. Férfiak, asz- szonyok, gyermekek egy rakáson ütötték, gyúrták, cibálták, harapták, rúgták egymást éktelen szidalmak között, mígnem az egész társaság a közebben levő vályogvető gödörbe gurult, mely telve volt pocsolyával. Mikor nagyuehezen kivergőd'ek a pocsótából, fülig sárosán, ^sszeölelkezve kötötték meg a békét, s mint a kik legjobban végezték dolgaikat, vig kurjongatással tértek vissza a tanyára, kipihenni a-nevezetes éj fáradalmait. „Látta-e §án Szatmár Várost Éjjel.“ Szatmár, julius 10. Ne tessék megijedni! Nem lesznek leleplezések, nem lesznek botrányok; a legszelidebb nyárspolgári család asztalán is helyet foglalhat majd ez a lapszám, olyan ártatlan dolgokról lesz ebben a cikkecskében szó. No igen, mert hisz Szatmáron nincs is éjjeli élet s azért, ha a mottó első sorát jól is választanánk meg, a második sort már okvetlenül úgy kell variálnunk, hogy „ne jöjjön velem és ne nézzünk szerte- széjjel.“ Mert hiába megyünk. Hiába járjak be a város minden zegét-zugát, hiába járjuk le lábainkat térdig, éjjeli életből nem fogunk látni semmit. Igaz, telve van minden kávéház, telve minden étterem, telve a mozi, telve minden néven nevezendő kisebb- nagyobb korcsma, de ezek közül az előbbiek már jóval éjfél előtt, utóbbiak — jóval éjfél után ürülnek ki. S mig az e’őb- biekröl nincs mit, utóbbiakról még éppenséggel nem érdemes írni. Mert nézzük csak, hogy tulajdonképpen miben is nyilvánul meg minálunk az úgynevezett éjjeli élet ? Néhány jókedvű ember összeül, kvater- kázik és megiszik 3—4 usque 5 liter bort és egyszerre csak rózsaszínűnek látja a világot és nagybőgőnek az eget, jókedvében ölelgeti a rendőrt s mikor már nagyon de nagyon kedélyes a hangulat — eloltja a lámpákat az utcán. Kevés változással igy van ez majd minden rangú és rendű mulatságnál és csak Agytoll tisztítás és TTAÍf Pál SaBatmáp* Gyári főüzlet fertőtlenités XX dj uljtl XT dl Kossuth Lajos-utca 10. szám. Felvételi ültetek; Kazinozy-uíoa 17. sz. Attlia-utca 2 sz. Nagykároly Széchenyi-utca 34. sz. AlapittatoM 1886
