Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-07 / 151. szám
2. oldat. SZAMOS (1912. julius 7.) 151. szám. MIT AKARNAK ? Szatmár, julius 6. A mi haragos ellenzékünket leginkább azzal a kérdéssel lehet zavarba hozni, hogy: mit akar? Ez az, amit nem mond meg senki, soha, sehol. Illetve beszélnek róla. De mennél többet és mennél többen beszélnek, annál kévé. hó tudja a közvélemény, sőt talán annál '-.evésbé tudják ők maguk is, hogy: mit akarnak? Ezt a tényt akarjuk három irányban is megállapítani. Minden lapban olvasható és minden piacon hallható — ha ugyan van, aki hallgassa — hogy az ellenzék „resti- tuálni“ akar. De vájjon mit, mikor és hogyan ? Apponyi Albert például azt mondja, hogy restituálni kell a junius 4-ike előtti állapotokat. Mindent meg kell semmisíteni, mindent nemlétezőnek kell tekinteni, ami a parlamentben azóta történt. Ellenben Károlyi Mihály már egészen mást ért restitució alatt. Ő már csak azt mondja, hogy mindent „meg kell bélyegezni,11 ami junius 4-ike óta történt, de azért mindent „alkotmányos nívóra“-ra kell emelni. Á közvélemény bizonyára csak mosolyoghat mind a két beállításon. Amit Károlyi Mihály gróf mond, az már a formájával is derültséget kelt. Mi az, hogy „meg kell bélyegezni?“ És mi az, hogy „alkotmányos nívóra kell emelni?“ És ha a junius 4-ike óta történt dolgok olyan rosszak, hogy meg kell őket bélyegezni, akkor minek nekik az alkotmányos nivó? Vagy ha olyan jók, hogy alkotmányos nívót érdemelnek, akkor minek őket megbélyegezni? Már akkor inkább érthető Apponyi- nak ezzel ellentétes álláspontja. Inkább érthető, de ugyan ki kór belőle? Mindent megsemmisíteni, ami junius 4-ike óta létrejött ? Például a véderőreformot ? Mit szól ahhoz a király? Vagy csak a £gy titkom van. Egy titkom van. Bevallom magának. Tovább leplezni nincs rá okom. Eszembe jut egy téli délutánnak Boldog órája, abogy olvasom Első levelét, amit irt nekem . . . Oly szép volt az a levél s oly naiv Hogyha kívánja, megkereshetem, Mert tartogatom emlékül ma is 1 Ez a levél... Mi is volt benne csak ? Megvallom, első olvasás után Úgy látom, hogy egy csókéhes ajak Eped lihegve mindegyik során; . Betűi, hogy egymásba kapcsolódtak. két éves szolgalatot? Mit szól ahhoz a nép? A magyar katonai bíráskodást? Mit szól ahhoz a nemzet? A családi pótlékot? Mit szólnak ehhez az állami tisztviselők? A városok rendezését? Mit szólnak hozzá a polgárok és a városi tisztviselők? A státusrendezést? Mit szólnak hozzá a megyei tisztviselők? És igy tovább? Mit akar Apponyi megsemmisíteni? És ha mindent megsemmisít, mi marad akkor? Mi az, ami restituálódik? A junius 4 iki obstruáló, fütyülő, bömbölő, munkaképtelen parlament? Mit szól ehhez az egész józan közvélemény? . . . A választójog kérdésében már nincs ellentét Apponyi és Károlyi között. Hanem igenis van ellentét Apponyi és Károlyi közös felfogása, valamint Justhék és Garbaiék közös felfogása közt. Justhék és a szociálisták még ma is mindenütt általános, egyenlő, titkos választójogot hirdetnek és ilyen értelem- benhozatjákmegnépgyüléseikhatározatait. Ellenben Apponyi és Károlyi azt mondják: meg kell csinálni az ellenzéki pártok megállapodásszerü választójogát 2 millió 400.000 szavazóval. Ez a második állítás ellentétben van már önmagával is. Mert vagy az ellenzéki koalíció választójogát akarják és akkor ez nem 2,400.000, hanem 3 millió szavazó. Vagy 2,400.000 szavazót akarnék és akkor ez nem az ellenzék, hanem a Lukács-kormány választójogi tervezete. De a második csoport álláspontjának ez az önellentmondása eltörpül a két csoport álláspontjának eredendő, óriási ellentétessége mellett. Az egyik rész 2,400.000 szavazót akar, a másik rész általános, egyenlő, titkos szavazati jogot. Tehát 4 és fél millió szavazót. Ebből legalább 40 százalék analfabétát. És majdnem 50 százalék nem magyar ajkú anyagot. Nemzetellenes, intelligenciaellenes reformot. Kei gömbölyű kar jutott az eszembe, Hogy senkinek nyakára nem fonódhat, fedig ölelni hajh, nagyon szeretne 1 Ez a levél . . . .Százszor is elolvastam, fezsgeíí vérem, korbácsolta lelkem, 2)e higyje el, hogy arra nem gondoltam, Hogy évek múlva is megemlegessem, Ez a levél... Bár nem volt benne semmi, Csak barátságos köszöntés csupán, Úgy hittem mégis, üdvök üdvét zengi felém azon téli délutáni Ez a levél... Mosolyogva mondtam rája: Édes kaland 1 El nem szalaszthatom. Ssókom hintettem mindegyik sorára Mikor egyenként annyifélét akarnak, vájjon mit akarhatnak együtt? . . . Ezekután annyit mindenki lát, hogy egy határozott, sőt leghatározottabb akaratuk és vágyuk van. Egyet bizonyosan akarnak. Tudniillik kormányt buktatni és helyébe ülni. De ha ez netalán megtörténnék, vájjon mit akarnak ezen a helyen — az osztozkodáson kívül? Erről már alig beszélnek. Egyedül Károlyi Mihály gróf látja egy ilyen irányú program m pont szükségét. 0 azt mondja, hogy az ország gazdasági fejlesztését akarják megalkotni. Az ország gazdasági fejlesztését! De az isten szerelmére, ki nem akarja azt! És hány félét lehet e nagyon is „ fiatal * frázis alatt érteni? Hogyan akarja Károlyi Mihály gróf és hogyan akarják az ő legújabb „elv- társai“ ezt a gazdasági fejlesztést? Ő megy-e velük, vagy ők tartanak vele ? Mit akar a fejlesztés érdekében csinálni ? Talán gazdasági önállóságot, nemzeti bankot, önálló vámterületet? Vagy a koalíciósnál is rosszabb kiegyezést ? Talán szabad kereskedelmet? Vagy talán a vámokat akarja még magasabbra emelni, hogy még drágább legyen a liszt és a hús? Talán földosztást? Vagy kulik behozatalát? Talán a papi javak szekularizációját, a latifundiumok kényszermegváltását? Vagy a jobbágyság visszaállítását? Isten tudja, mit akarnak ők „alkotni.“ Isten tudja, mire akarják használni — az osztozkodáson kívül — az áhítozott hatalmat, uralmat A magyar közvélemény pedig szívesebben belenyugszik abba a szomorú helyzetbe, hogy nem tudja, mit akar a koalíció, semminthogy saját testén kelljen ezt tapasztalnia. Mert akkor alighanem újabb drágítás, létszámszapo- ritás, kvótaemelés és újabb deficit lenne belőle. Ezt pedig mi magyar polgárok — nem akarjuk! Még azért a boldogságért se, hogy a felejthetetlen „őrszemek“ újra elhelyezkedjenek. 5 már úgy érzem, hogy ajka ajkamon. 5 nyakam körül a gömbölyű két karja; Ez életem legszebb kalandja lesz: Zord télen járunk mámoros tavaszba, — 5 elválunk, hogyha jön a kikelet 1 Ez a levél. .. Hejh, de nagyon csalódtam, E kalandból mert nem lett semmi sem. Mint egy kamasz, oly hévvel udvarolatm Magának az egész télen, szivem! 5 mire tavasz lett, jámbor rabja 'voltam 5 rabja vagyok azóta, lám, máig — Ez a levél. .. Hogy benne igy csalódtam, 3obb szeretem, higyje el magam is! Honthy István. Mae. Cornick-íeíe I-ma Manilla-zsinég, Bellán Mátvás-fele kévekötő, finom gépolajok és más gazdasági cikkek legolcsóbb árban szerezhetők be LINDENFELD DÖMOKOSNÉ áru- .. házában Szatmár, Deák-tér, 27., Báró Vécsey-ház és Arpad-utca 22. szám. ========
