Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-20 / 162. szám
$ $ 2. oldal. SZAMOS (1912. julius 20.) 162. szán?. Tisza nyílt leítle. — Fővárosi politikai munkatársunktól. — Budapest, julius 19. Korunk politikai küzdelmeinek nagyszerű történelmi okmánya az a nyiit levél, amelyet Tisza István gróf aradi választó aoz intézett. A jövő történetírásának megbecsülhetetlen kutíorrása ez]; azzá teszi bámulatos tárgyilagossága, a tények kimeritő ismerete, az igazság lelkiismeretes hatása és az a pártokon felülemelkedő történetbölcseleti fölfogás, amely áthatia. A gyakorlati politika szempontjából azonban ennél is nagyobb az érdeme ennek a nyiit levélnek az a mélységes meggyőző erő, amivel Tisza kimutatja, hogy az ország érdekében teljességgel elkerülhetetlen volt mindaz, amit a kormány, a házelnök és a többség az ob- strukció legyőzésére véghezvittek. Az ellenzék tizenegy hónapos t< chni- kázása után úgy állott a dolog, hogy vagy a többségi elvnek, az alkotmányos élet eme fundamentumának kellett vereséget szenvednie, vagy az obstrukciónak. A békés kiegyenlítést lehetetlenné tette a szövetkezett ellenzék azzal, hogy rendkívül felületeseit összetákolt, de lényegében a hírhedt és hazaárulónak bélyegzett KrÍ8tóffy dolgozatából merített választó- jogi tervezet megvalósítását követelte. Midőn az ellenzék a várt és előre látott visszautasítás után ismét technikázni akart, házszabályvitába kezdett, majd zárt ülést kért, „— akkor úgymond Tisza — habozni többé nem volt szabad, íélrend- szabálynak nem lett volna értelme.“ ó tehát mint elnök nem engedte meg a házszabályokkal való további visszaélést, hanem szavazás alá bocsátotta a véderő javaslatot, amely már egy óv óta volt napirenden, s amelyhez az ellenzék részéről is már ötven szónok szólott volt hozzá, s amelynek megszavazását az állami biztonság érdeke már két évtized óta sürgette. Ezt a rendkívüli intézkedést, az obstrukciónak ilyen módon való letörését valósággal kikényszeritette az ellenzék; az tehát kétségtelenül indokolva volt. Hasonló eljárásra máskor is volt már példa. Az alkotmányosság minta államában, Angliában is úgy bántak el az ir obstrukciéval, s más precedenseket mellőzve, maga a koalíciós magyar kormány is igy vetett véget a horvát obstrukció- jának és en bloc, részletes tárgyalás nélkül szavaztatta meg a vasúti pragmatikáról szóló javaslatot. Éppen Justh Gyula, a mostani obstruktor főnök volt akkor a Ház elnöke és „hullott az elnöki rendre- utasitás mint záporeső“ és volt annyi szómegvonás, mint soha máskor és végre is érvényre jutott a többségi akarat. A házszabálymódositásra is a koalíciós kormány adott példát, pedig nem is volt számbavehető ellenzéke és akkori házszabályszigoritásban megint Justh Gyuláé volt a düntő szó. A mostani többség pedig csaknem szóról-szóra a koalíciós házszabálymódositást újította föl. A karhatalom alkalmazására is volt már eset Angliában, Francia- és Németországban is, sőt a koalíciós magyar parlament gyakorlatában is. Justh Gyula elnöksége idejében tiltották ki a képviselőházból Potocsnyák Ferenc, majd Po- povics Dusán képviselőket és meghagyták a háznagynak, hogy a kitiltottakat semmi körülmények között be ne bocsássa. Ha ennek ellenszegülni mertek volna, semmi kétség, hogy Justh elnök ur egy pillanatig sem habozott volna velők szemben igénybe venni a karhatalmat. Az utasítást, — amint Tisza igazolja — már kiadták. Tiszának ez a történelmi visszapillantása e legsúlyosabb ítélet Justhék politikai magaviseletére. Ha már ők is igy bántak el egy erőtlen, technikázásra sem képes obstrukcióval, mennyivel jogosultabb volt a Tisza és a többség erélyes fellépése velők szemben, akik egy esztendei technikázás után, annak a legvadabb eszközökkel való folytatására készülve, végveszedelemmel fenyegették a magyar alkotmányos életet! És mily szédületes bukás volt a koalíció pályája, amely házszabályszigoritó kormányzópártból átvedlett a legvadabb eszközökkel obstruáló parlamenti anarkisták csoportjává ! Az aradi nyiit levél napnál világosabban bebizonyítja, hogy az obstrukció letörését az alkotmányos élet okvetetle- nül megkövetelte, s hogy az elnök és a többség egész eljárása nemcsak szükséges, hanem korrekt, hazafias és üdvös is volt. Pénzt talál! ha czipőszükségletét a (*o) Moskovits anatomiai-cipőgyar cipőüzletében (Deák-tér 7.) szerzi be. Talpba vésett szabott ár. A vizezetéki bizottság ülése. Nem les* víztorony. Tegnap délután tárgyalt és döntött a vízvezetéki bizottság afelett, hogy viztorony- nyal, vagy a nélkül épüljön-e a vízvezeték. Az ülésen Vaj-y Károly dr. kir. tanácsos polgármester elnökölt. Jelen voltak: Zarka Elemér műszaki tanácsos, Kelemen Samu dr., Tanódy Márton dr., Antal Sándor dr„ Bartha Kálmán, Erdélyi István, Ferencz Ágoston, Kovács István, Markó Kálmán. A bizottság előbb ált ilánossságban tárgyalta a viztornyos és delfin-szivattyús vízvezetéki rendszer összehasonlítását éa miután Zarka Elemér műszaki tanácsos eloszlatta Markó Kálmán villám világítási igazgató aggodalmait, áttért Kovács István vizmüigazgutó külföldi tanulmány útjáról tett részlet«* jelentésére. A delfin-rends*er előnyei. A jelentés első része ismerteti a víztorony nélküli rendszert, azután leírja a bécsi, düsseldorfi és solingeni üzemben levő berendezéseket és az uj rendszer alkalmazásának előnyeit. Legfontosabb} ezek közt az, hogy mint technikai újítás lényeges haladást jelent úgy higiénikus, mint gyakorlati sxempontból. Gépészeti berendezése egyszerű, abszolút tiszta, külső fertőzés ki vau zárva. Kezelése minimális személyzetet igényel, sőt attól úgyszólván függetleníthető, mert egyetlei laikus ember is elvégezheti a szükséges kezelést. Másik nagy előnye, hogy olcsóbb. Nálunk megára a víztoronyra 150.000 koronát kell előirányozni, azonkívül az uj rendszernél kisebb méretű csövek is raegfelel- nok, úgy, hogy csupán csőanyagban további 40.000 koronát lehet megtakarítani. A gép berendezés kis helyen elfér, tehát a felépítmények sem kerülnek sokba. Ami e rendszernek a mi viszonyaink közt való alkalmazását illeti, a jelentésből kiemeljük az alábbiakat. Nagy területen fekvő sik vidéki városban, mint aminő Szatmár Németi is, ahol a kiterjedt, — körülbelül 40 kilométer hosz- szura tervezett csőhálózatban a súrlódás miatt jelentékeny nyomás veszteség áll elő, fontos az, hogy a nyomás ne legyen korlátozva a víztorony magasságától, hanem azt a szükség szerint fokozni is lehessen. Ez pedig viztornyos rendszernél egyszerűen lehető len, mig a delfin-szivattyúnál minden nehézség nélkül keresztül vihető. Továbbá a város villamos üzemének gazdaságosabb kihasználása szempontjából is előnyösebb, mert a delfin-rendszer csak villamos hajtá sai oldható meg, mig a viz tornyos rendszernél másfajta üzem is lehetséges és a petróleum motoros hajtás például sokkal olcsóbb is. A vízfogyasztás a nappali órákra esik, amikor a városi villamos mü egyáltalán nincs kihasználva, tehát a városi villamos telep egy nagy nappali fogyasztót nyerne a delfin-szivattyú műben, ami lehetővé teszi a villamos müvek egyenletesebb és a vízvezeték részére szükséges nappali áramnak 12 fillérben való szolgáltatását, j Nem lehet végül figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a viztornyos vízvezeték építése legalább egy évvel tovább tart. Javaslat. Kovács István vizmü igazgató a tett tanulmányok alapján az uj rendszerű gép berendezés zavartalan működését bistositja s miután szó van a városi villamos műnek fejlesztéséről is, a vi/mü a hajtó erőt két RUHA FEST, = VEGYILEG TISZTIT HÄJTAJER FAL; SZATMÁR. ■ ...... ........... Alapittatott 1886-ban Sy ár fötalst: Szatmár, Kossuth ßajos-u. 10. felvételi üzlet: Kazincz?*utca 17-, (Ettila-utca 2. Kagylóról? : Sz«ch«npi*u. 4
