Szamos, 1912. június (44. évfolyam, 122-145. szám)
1912-06-14 / 132. szám
» It . 2. oldal. SZAMOS (1912. junius 14.) 182. szám. A városi villamosmü zárszámadása. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, junius 13. Szatmár város villamvilágitási bízott sága ma délután 3 órakor a városi székház kistermében Vajay Károly dr. kir. tanácsos, polgármester elnöklésével ülést tartott, melyen villamosmü 1911. évi második íeléról szóló üzemi és üzleti eredményeket, valamint az ez évi programmot tárgyalták. A zárszámadás azért öleli föl csak az elmúlt év második felét, mert csac 1911 julius elsejétől van külön háztartása a vil lamosmünek. Addig a városi számadások keretén belül kerültek nyilvánosságra. A ma tárgyalt zárószámadásból meg állapítható, hogy a villamosmü a város közönségének reális vállalata, amelyik amellett, hogy az áramot olcsón képes a fogyasztók rendelkezésére bocsátani, még 36896 korona 44 fillér tiszta jövedelmet produkált amellett, hogy a leltári értékek csökkentése címén 13761 kor. 27 fiillőrt Írtak a mérleg veszteség oldalára. A nyereség egy részét a közvilágítás ellenértéké címén beszállították a közpénz tárba. Ez úgy értelmezendő, hogy a városi közvilágítás áramfogyasztását külön számlán tartották nyilván. Ez a számla az óv végén 12890 korona tartozó egyenleggel záródott. Ezt az összeget most a nyereségből storni- rozták, vagyis a közvilágítás árának teljes kiegyenlítése után, tehát az ingyenes világítás mellett még 23979 kor. 44 fillér tiszta haszonnal záródott az 1911. év második fele. A tiszta nyereségből az értékcsökkenés tartalékalapjához a szabályszerű 3 szá zalókon felül 4440 kor, 32 fillért csatoltak, a tőkeszámla teheroldalát pedig 14075 kor. 41 fillérrel apasztották. A bizottság méltányolva a személyzet buzgó és lelkiismeretes munkálkodását, részökre 5489 kor. 71 fillér tantiemet szavazott meg s ugyanakor egyhangú elismeréssel honorálta Markó Kálmán igazgató szakszerű, ügybuzgó vezetését. Erre az elismerésre Markó igazgató valóban érdemeket szerzett, amit legjobban igazolnak a zárszáhogy miről beszéljen. Meglát egy képet a falon. Szellemesen.) Ki festette ezt a Bencurt ? Az úrnő (hidegen). Lotz. Ő. Puff. (Jóvá akarta tenni hibáját.) Gyönyörű kép Értékes mü. Testvérek közt megér ezerötszáz forintot. Az úrnő (fagyosan). Kétezerhárom százért vettük kéz alatt. ö. Úgy? (Tűkön ül.) Az úrnő. Szakértők hatezer forintra becsülik. Ö. Na a szakértők, azok éppen a legnagyobb marhák. Az úrnő (jegesen). A bátyám becsülte meg, aki bírósági szakértő. ő. Bíróságnál, az más. (Uj témát keres, hogy a régit feledtesse.) A zsurjai mikor kezdődnek, cságo asszonyom? Az úrnő (zuzmarásan). Nem tartok az idén zsurokat. A családi állapotomban beáll változás . . . Ő (hogy az úrnőt a kínos vallomástól megkímélte). Hja, tudom, tudom. Hallottam beszélni a városban. Az úrnő (poláris hidegséggel). Beszélik ? ö. Dehogy. Csak úgy hallottam. madás nyereségtételeinek tekintélyes számadatai. Ugyancsak a mai ülés keretében nyert elintézést a cserép- é3 gőztéglagyár régebb keletű kérelme. A bizottság ugyanis egyezséget kötött a téglagyárral, hogy az Attila-utcától kiágazva vezetéket építenek a cserép és gőztéglagyárig. Szóba került a villamostelep kibővítésének már régebben felvetett eszméje is. A bizottság elvben hozzájárult a telep kibő vitéséhez s még ez óv folyamán a megvalósulás stádiumába kerül az ügy. Ä postáskisasszony tragédiája. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1912. junius 13. Nem mint újdonságot Írjuk ezt a dolgot, mert már két napja szereztünk tudomást az István-téri hármas számú postahivatal kezelőnőjének, Szaborovszky Gizellának tragikus sorsáról. Azért Írjuk meg most aá esetet, hogy elnémítsuk azokat a kósza híreket, melyek ennek a szerencsétlen teremtésnek tragikus esetéről nemcsak közszájon, de a szatmári sajtóban is szárnyra keltek. Szamborovszky Gizella már 12 éve kezeli a 3 as számú postát postamesteri hatáskörrel. Mindenkor a legnagyobb pontossággal és nemcsak följebbvalóinak, de a közönségnek is megelégedésére látta el teendőit, amit legjobban bizonyítanak a posta nehány óv előtti forgalmi kimutatásai. Nehány óv óta azonban a szegény nőn vallási fanatizmus vett erőt, amely az utóbbi időkben tóbolylyá fajult. Minden szabad idejét a templomban töltötte, a hivatalát elhanyagolta s órákig bezárkózott szobájába, ahol imádkozással és önsanyargatással töltötte idejét. Ettől az időtől mind sűrűbben érkeztek panaszok a közönség köréből a nagyvá(Fölkel.) Az úrnő (a legnagyobb melegséggel). Már megy? ő. Igen, dolgom van. Kezét csókolom cságo asszonyom. Javulást kívánok a kis . . . kis . . . Az úrnő. Lajos. ő. A kis Lajosnak. (Ragyogó arccal). Tudja, ráfér. Mostanában a gyermekhalandóság . . . (Kimegy. A leány kikiséri.) A leány (künn). Öd, úgy látszik, nem tudja, hogy dr. Konopisthy udvari tanácsos és h_gy nejének, habár el vált tőle, a méltóságos cim jár. ő. Igen? Ezt nem tudtam. A leány. Rosszul esett neki, hogy ön ilyen módon is éreztette vele, hogy már nem tartozik a férjéhez. Jónapot. (A faképnél hagyja.) Ö. Ma pechem volt. (Az igazi szobalány jön és kinyitja az ajtót neki.) Ő. Kezét csókolom, nagysád. (Elmegy.) radi posta igazgatósághoz, ahonnét a panaszokat az itteni postafőnökséghez tették át megvizsgálás végett. Az itteni főnökség meg is győződött róla, hogy a panaszok egy része valóban jogos, de nem akarták a szerencsétlen nőt egészen tönkretenni, mert abban biztak, hogy betegsége múló s rövidesen ismét ma gához tér és újtól az a pontos, szorgalmas tisztviselő lesz, aki azelőtt volt. Ez az emberbaráti ős valóban dicsé- retreméltó kollégiálitás azonban — sajnos — kárba veszett, mert a szerencsétlen postásnő állapota rohamosan rosszabbodott elannyira, hogy két nappat ezelőtt teljesen elborult az elméje. A szegény ekkor sem ártott senkinek. Csöndesen viselkedett, de hivatalát már egyáltalán nem tudta ellátni. Siposs postafőnök, mikor tudomást szerzett a szegény nő állapotáról, nyomban beesukatta a postahivatalt, a szerencsétlent elszállitatta és jelentést tett az esetről a nagyváradi igazgatóságnak, honnét ma érkezett le az intézkedés. Eszerint a posta még két—három napig zárva marad. A postaigazgatóság egy tisztviselőt rendel ki a posta kezelésére, amely ezentúl is mint postamesterség sze repel. Hétfőn újból megnyitják a postát és azontúl a forgalmat akadálynólkül bonyolítják le. A szerencsétlen Szamborovszky Gizellát pedig még e hét folyamán elszállítják egy elmegyógyintézetbe. A szatmári jótékony nőegylet ünnepségei. Biztosan nem tudom, de ha a memóriám nem csal, úgy egy francia nemes filantróp mondotta egyszer, hogy : jótékonyságot gyakorolni annyi, mint a legnagyobb emberi gyönyörűséget megszerezni önönmagunknak. Tettek már nagyobb kijelentéseket is, de ennél igazabb mondás még nem hangzott el soha sehol. Nem lehet és nincs is nagyobb boldog ság a világon, mint segíteni a társadalom azon szerencsétlenein, akiknek nem adatott meg még az egyszerű, szürke polgárok kiváltsága sem, a létért való küzdelem. Mert ez is kiváltság, jog és cél. Csak erős akarat és még több kitartás kell. Szeretnék most — csak néhány tiz percre, amig ezt a cikket megírom — Ana- tol Franco szédületesen ragyogó tudásával és irásmüvészetóvel bírni, hogy méltóképen tudjak szólni a szatmári jótákony nőegyletről , amely ideális célul tűzte ki magának a mások istápolását, a szegények ős gyámoltalanok állandó segítését. Dicséretes intenciók, amiket tántoríthatatlan ragaszkodással, dédelggjő szeretettel ápolnak és fejlesztenek. És a szatmári jótékony itpféylet, hogy lerázza magáról a sablón ködfStyolát, min dig újabb és újabb ötlettel áll elő és való sit meg. Eszmék, amiket csengő aranyakra váltanak be, aranyak, amelyekkel lepergő könyeket szántanak föl. A cél a legszentebb, az eszköz bájosan elragadó. Hangversenyt rendeznek, mulatságot rögtönöznek, pajzán mókákat és derűs jeleneteket inszcenálnak, mindezt azért, hogy legyen miből a nyomorultakat támogatni. Soha egyetlen mulatság nem szokott annyi csapongó jókedvvel és bohő, rózsaszínű, fantomszerü kedveséggel lefolyni, mint a szatmári jótékony nőegylet által rendezett Mac. Cornick-féle I-ma Manilla-zsineg, Bellán Mátyás-féle kévekötő, finom gépolajok és más gazdasági cikkek legolcsóbb árban szerezhetők be LINDENFELD DOMOKOSNÉ éru- —■ házában Szatmár, Deák-tér, 27., Báró Yócsey-ház és Árpád-utca 22. szám. ------------■i A mi <
