Szamos, 1912. június (44. évfolyam, 122-145. szám)

1912-06-14 / 132. szám

(1912. junius 14.) 132. szám. SZAMOS 3. oldal. ünnepségek. És ezen nem fog csodálkozni senki. Mert, ahol annyi sok szép nő sürög forog, intézkededik és szorgoskodik, ott még a levegő is áttüzesedik. Már az a tény, hogy a város legszebb úrasszonyai és ur- leányai vesznek részt az ilyen mulatságo­kon, ez egymagában véve is elég ahhoz, hogy a siker teljes és fölülmulhatatlan le gyen. A nőegylet tagjai leleményesek és frissek és minden újabb ünnepség alkalmá­val igyekeznek a régi diadalokat tulszár nyalni. Űzi, hajtja őket az ambíció, szebbet, jobbat produkálni, csodálatosan nagyot, hogy villogjon, nevessen minden. Napok óta a legnagyobb csöndben, misztikus titokzatossággal készülnek elő a nőegylet tagjai egy meglepetésszerü ünnep­ségre, amely a közel jövőben fog lejátszódni a városi színházban. És miután olyan igen nagy diszkrécióval kezelik az ügyeket — Istenem mégis csak hölgyek — sikerült megtudnuk az ünnepség egyes részleteit. Ezek szerint a programmba fel van véve egy-egy felvonásos színdarab,• Molnár Ferencnek két hatásos jelenete, az Állat­sereglet és a Fényképésznél cimüek. Ezekből már javában folynak a próbák. Lesz továbbá három Biedermayer és egy görög kép. A Mondschein szónátát Bondiner Nándor fogja előadni. Fejes Mariska urleány primadonna jelenetekkel szerepel. Van azonban a mű­sornak számos olyan sláger pontja, arait minden szemfülességünk dacára sem sike­rült megtudnunk. Ezek csak a konferencier bejelentései után lesznek ismeretesek. A közreműködő hölgyek, hogy a jóté­konycélra minél több jusson, lemondottak arról, hogy a rendezőség virágcsokorral kedveskedjen nekik. A színházi ünnepsége­ket másnap a Kossuth-kertben népünnepély fogja követni. Az ünnepség előkészületeiről egyébként állandóan tájékoztatni fogjuk ol­vasóinkat. (v. gy.) Egy féltékeny ember rém tette. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, juuius 13. Szörnyű vérengzést vitt véghez Oláh­mogyorós szaímármegyei községben egy őrült ember, aki, hogy csakis magának tud­jon egy nőt, három embert akart elpusz­títani. Tehetetlen dühében azonban rálőtt a szeretőjére is, akit a golyó hátba talált és halálos sebet ütött rajta. A rettenetes vérengzésnek több szem­tanúja volt, akik megdermedve állottak és nézték a történteket. Egyikük sem merte közbevetni magát, mert a feldühödött vad­állat rémesen hadonászott, egyik kezében a füstölgő revolver, másik kezében pedig egy hosszú, élesre fent kést villogtatott. A bicskát nem használta és csak a fegyverből osztogatta a halált A jelenlevők közül az egyik mégis mígsokalta a dolgot, bátorságot vett magának és egy hirtelen ugrással hátulról átkarolta a gyilkos dere­kat. De ebben a pillanatban a hatalmas testiéi ejü merénylő revolverrel rettenetes nagyot ütött az őt lefogni akaró ember ke­zére, ugv, hogy nyomban el kellett őt ereszteni. Ezt a kedvező alkalmat a gyilkos arra használta fel, hogy megszökjö? Utat tört magának ős őrült iiamodás- sal az utcára futott, ahol eltűnt az üldözői szemei elől. A csendőrség nyomban rá­akadt, de mielőtt e foghatta volna a bestiát, utolsó golyóját a halántékába akarta eresz­teni, a golyó azonban célt téverztett és csupán bal arcát sértette meg. A borzalmas családi drámáról tudó sitónk a következő bő részletekben szá­mol be : Kucsó János olámogyorósi földműves, egy huszonnégyéves, herkulesi alakú ős erejű ember három hónap őta közös ház­tartásban ólt Miklós Dominyika nevezetű leánynyal. A leány, aki jómódú szülők gyermeke, nem szerette Kuckót és csak azért lépett vele vadházasságra, mert na­gyon félt a legénytől, akit ált láb in csak azon a néven ismertek, hogy a falu réme. Mert Kucsó minden verekedésnél hűségesen megjelent és természetesen ő vitte a ve zető szerepet. Hatalmas erejénél fog7a mindenkibe belekötött, tőle viszont éppen a nagy ereje miatt mindenki félt. Nem is vo t tanácsos vele kikezdeni, mert a drabális ember ilyenkor nem ismert kegyelmet és kérlel­hetetlenül végzett azokkal, akik kezei közé kerültek. Miklós Dominyikába Kucsó tényleg beleszeretett. A leánynak vagyona is volt és igy mindenképpen a legényre nézve csak előnyös iett volna ez a házasság. A leány azonban gyűlölte ezt az embert, utálta, de az övé lett, mert félt tőle. Meg­esküdni azonban nem akart vele, mert úgysem volt szándékában sokáig Kucsóval maradni. Úgy látszik, a legény sejtette ezt, mert már hetek óta folyton kérlelte, hogy esküdjenek meg törvényesen is. A leány azonban hallani sem akart erről és amikor e miatt a helyzete tarthatatlan lett Kucsó mellett, fogta magát és hazament szüleihez. Az csak olaj volt a tűzre. Kuc3ó bosszút esküdött törvénytelen felesége ellen. Kedden délután megjelent anyósa há­zánál. Előzőleg azonban a saját bevallása szerint megivott több mint egy félliter pálinkát. A vállára tette kótcstoü vadász- fegyverét, amely azonban nem volt meg­töltve és legfeljebb csak arra volt jó, hogy az agyával valakit leüssön, a zsebébe csúsz­tatta hatlövetű pisztolyát, a csízmaszárába pedig egy hosszú medveölő kést helyezett el. Ilyen szépen fel volt szerelve, amikor vizitjét megtette. A részeg ember ilyetén való megjelenése érthető megdöboenőst keltett. Miklósóknál éppen több látogató volt, akik, amikor Kucsót úgy felszerelve jönni látták, egyenként eltávoztak. Tudták, hogy ennek a látogatásnak nem jó vége lesz. Mintha csak megsejtették volna, hogy a legény szörnyű vérengzést fog véghez vinni és a legnagyobb lelkinyugalommal fogja kipusztitani az egész családot. El is siettek és egyenesen a csendőrségra mentek ahol e'őadták az esetet, de mire a csendőrök Miklósókhoz értek megtörtént a borzalmas mészárlás. A vendégek közül csupán Czu- czulák Kreza maradt ott. Kívüle még Miklós • Dominyika, Kucsó hűtlenné lett asszonya, Miklós Nutné, a leány anyja és Miklós Grigor a leány bátyja voltak a szobába. Kucsó János nem sokat beszélt és amint betette lábát a házba, nyomban hangos szóval követelni kezdte, hogy Mik­lós Dominyika térjen hozzá vissza és, hogy a legrövidebb idő alatt esküdjenek meg. A legény alig tudott a lábán megállani és erősen dülöngélt, „ügy a leány anyja, mint a bátyja rákiáltott Kuesóra, hogy takarod­jon ki, mert többé semmi keresni valója sincs az ő házukba. De Miklós Dominyika is tiltakozott és csakhamar parázs vesze­kedés támadt közöttük. Rettenetes lármát csaptak és közrefogták a legényt. Kucsó ekkor néhány lépést tett hátra­felé, először a leányt vette célba és lőtt. A golyó a leány mellébe fúródott, aki nyom­ban eszméletlenül rogyott a földre. Czu- ezulák Kreze, aki Kucsó háta mögött állt, átkarolta a legény derekát. De a nagy erejű ember akkorát vágott a fegyverrel a kezére, hogy nyomban szabadon eresztette. A fel­bőszült ember ekkor anyósát, az öreg asz- szonyt vette célba és a golyó a combját roncsolta szét. Gzuczulák ekkor ijedten menekült kifelé és szintén a csendőrségre rohant. Egyedül maradt most már Kucsó a leány bátyjával. Nem sokáig gondolkodott, és Miklós Grigorra emelte fegyverét. A szerencsétlen embernek a golyó a veséjét roncsolta szét. O sérült meg a legsúlyosab­ban és az orvosok véleménye szerint való­színűleg bele is fog halni sérüléseibe. A felbőszült vadállat ekkor a földön eszmélet­lenül fekvő Miklós Dominyika felé másod­szor is lőtt. Ez a golyó azonban célt té­vesztett és a falba fúródott. A vérengzés után Kucsó kiszálldt az utcára és megszökött. Mire a csendőrség Miklósékhoz ért a gyilkosnak már csak hült helyét találta. Természetesen nyomban táviratok mentek szét mindenfelé, hogy a gyilkost fogják el. Kucsó János Borhid község felé vette útját. Természetesen az ottani csendőrségi kirendeltség sokkal előbb kapta meg az ér­tesítést a gyilkosságról. Amikor Kucsó a faluba ért a csendőrök már jöttek elébe. A legény ugylátszik sejtette azt, mert visz- szalorduít és futásnak eredt. A csendőrök utána és izgalmas hajsza vette kezdetét. A berúgott ember azonban nem bírta sokáig tüdővel, hirtelen megállt és utolsó töltényé vei saját magái akarta elpusztítani. Fejbe szerette volna magát lőni, azonban a golyó csak bal arcát sértette meg könyebbön. Kucsó Jánost ma délután behozták Szatmárra és a közkórházba helyezték el. Itt nyomban bekötözték sebét és valószínű­leg néhány nap múlva teljesen felgyógyul. Á mogyorósi csendörsóg a többszörös merényletről azonnal, távirati utón jelentést tett a szatmári királyi ügyészségnek, amely viszonyt nyomban intézkedett, hogy a szi- nórváraljai járásbíróság szálljon ki a gyil­kosság színhelyére. A járásbíróság rögtön foganatosította a végzést és a hatósági or­vosokkal együtt megjelent Miklósóknál. Mind a hárman életveszélyesen sérültek meg és köztük Miklós Grigor életben mara­dásához nincs semmi remény. A szeren­csétlen áldozatokat egyébként holnap be­szállítják a szatmári kórházba, ahol műtétet fognak rajtuk végezni. Jísigyírba« tustól; heti 6 korona fizetéssel felvétetnek. jtiagyar szaru $s csonfárugyár Szatmár.

Next

/
Thumbnails
Contents