Szamos, 1912. június (44. évfolyam, 122-145. szám)

1912-06-16 / 134. szám

2. oldal. SZAMOS (1912. junius 16) 134. Jzám. A főrendiház ülése. — Saját tudósitónktól. — Budapest, junius 15. Csáky Albin gróf elnök negyedtizen- ketlőkor megnyitja az ülést. A jegyzőköny­vet Széchenyi Bertalan gróf, a szólni kívá­nókat Degenfeld Pál gróf jegyzi. Elnök elp'arentáija Huszár Károly báró, Vécsey Sándor és Firczák Gyula püspök, elhunyt iőrenaiházi tagokat, majd bejelenti, hogy a király Popovics Sándort a főrendi­ház élethosszigtaDi tagjává kinevezte. Fel- olvastatik az időközben szentesített törvé nyék jegyzéke. Elnök bejelenti, hogy Thurn Taxis Miksa Egon herceg vagyoni képesítése meg­szűnt. Majd bemutatja a képviselőháztól érkezett törvényjavaslatok jegyzékét. Jelenti, hogy a mai ülés napirendje a véderőre­form tárgyalása, de kötelessége hang­súlyozni, hogy az illető bizottságok jelentésé- nes végen van a kisebbségi ellenvélemény is. Felolvastatik a jogi, törvénykezési és pénzügyi bizottságok jelentése a véderő- törvény avasatokról. Dessevffy Aurél gróf a mostani ne­héz situt-cióban komoly és érett megfonto lás utján adja be azt a ha'ározati javas­latot, hogy a véderőn form küldessék vissza a képviselőházhoz. Szigorúm elválasztja ugyan a Képviselőházat a Főrendiháztól s azt vallja, hogy a Főrendiháznak nincs joga kritikát gyakorolni a Főrendiház felett, de rtndkivüli körülmények között ez mégis szükséges. Úgy fogja fel a helyzetet, hogy egy 13 éves harcnak utolsó felvonásánál semmifele zavaró körülménynek nem szabad lejátszódnia. A véderőreformot feltétlenül szükségesnek tartja, de nem törvénytelen ség árán, amely a törvények tiszteletét alá­ássa. A házszabályoknak eddig törvényké egészítő jellegük volt, ezt mellőzni nem le hét Határozati javaslatát azért nyújtott?1 be, hogy ezzel a miniszterelnök által felve­tett reparációra módot adjon. Még nem késő, három nap alatt rendbebozható min­den, ajánlja határozati javaslata elfogadását. Ernuszt Kelemen örömmel üdvözli a javaslatokat, örül az obstrukció letörései­nek is, amely minden fejlődést megakasz­tott az országban. Az ip ír, a kereskedelem, a nép jogai egyaránt megsínylették az obs- tru ciót. Az elnöki székei Józsika Samu báró fogla’ja el. Ernuszt Kelemen Királyi Pálra hivat­kozik, mint aki azt hagyta örökségül, hogy minden hazafi munkálkodjék a korona és a nemzet közötti egyetértés megteremtésén. Ebből a szempontból fenntartás nélkül megszavazza a véderő reformot. (Helyeslés a jobboldalon.) Hadik János gróf azzal kezdi, hogy idézeti két olvas fel Tisza István gróf és Lukács László legutóbbi nyilatkozataiból. A kórház épitése. — Saját tudósitónklól. — Szalmár, junius 15. A régóhajtott és immár el nem odáz­ható kórházépítés ügye ismét elakudt egy rögön. Hirt adtunk róla annak idején, hogy egy szakbizottság meglátogatta a lugosi közkórházat, melynek országraszóló minta- berendezése arra indította a bizottságot, hogy tanulmányuti jelentésében azt java­solta, hogy a szatmári közkórházat a lugosi mintájára építteti m-3g. A tanács honorálta is a szakbizottság javaslatát és elhatározta, hogy a kórház­építésre, illetve tervezésére nem is ir ki pályázatot, hanem a lugosi kórház építőjé­vel, Vida fővárosi müépitészszel lép egyez­ségre. Át is írtak a műépítészhez, mennyi­ért lenne hajlandó a lugosi kórház terveit átengedni ős az építkezést olyképpen ve­zetni, hogy legalább három hetenként egy­szer személyesen Szatmárra jön a munká­latok müsziki elleiőrzése végett. A müópitő készséggel állt a város rendelkezésére, de jelezte, hogy a lugosi kórház tervezete teljes részleteiben nem te­lepíthető át Szatmárra, mert az itteni helyi viszonyok több oly változtatást igényelnek, melyek a tervrajznak egészen uj átdolgo­zását igénylik, ami az ő kószkiadásainak hozzászámitásával 29.000 koronába ke­rülne. A város túlontúl sokallta ezt az ősz szeget és felkérte Jendrasik műszaki taná­csost, adna szakvéleményt, mennyi fize­tendő ezért a munkáért. Jendrasik 14.000 koronát javasolt. Ezzel szemben a városi mérnök az országos mérnök és építő egye­sület szabványáraira hivatkozva 23 ezer koronába állapította meg a muakadijat. A város 14.000 koronát ajánlott fel a müépitőnek, aki azonban visszairt, hogy ezért az összegért annyagi károsodása nél­kül nem vállalhatja el a munkát. A tanács tegnap foglalkozott ezzel az ügygyei és most újból átirt a müépltőhöz és kijelentette, hogy 19.000 korona makszi- mális összegért, vagyis a kórház 800.000 koronára tervezett építési költségeinek 2 4 százalékáért hajlandó pályázat mellőzésé­vel átvenni a lugosi terveket és Vidát meg­bízni az építés elienőrztsével. Most már kérdés, elvállalja e Vida ezt a munkát a felajánlott árért. Ha nem, akkor megkezdődik a pályázat, vagyis na­gyon jó időbe telik, mig a kórház épitése a megvalósulás stádiumába lép. Nem tehetünk róla, de önkénytelenül is kérdezzük: miért nem adja a tanács a városi mérnök javasolta 23.000 koronát. Ha pályázatot ir ki, akkor többet kell fizetni s még uem bizonyos, hogy a pá­lyázaton szerepel-e majd egy olyan terv, amely a lugosit megközelít:, azt a lugosit, amelyikről a tanulmányozó szakbizottság elragadt .tással nyilatkozott s amelyik már a gyakorlatban is bevált. Elfüstölt milliók. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, junius 15. A magyar királyi dobányjövedóki központi igazgatóság most kiadott évi je­lentése szerint 1910. január hó 1 tői 1911. év december hó végéig az általános for­galomban lévő gyártmányokból 139.567.452 korona 15 fillér, a belföldi különlegességi gyártmányokból 13 millió 858.091 korona 42 fillér, a külföldi különlegességi gyárt­mányokból 3,286.259 korona 25 fillér, ösz- szesen 156,662.308 korona 82 fillér folyi, be, amely összeg a múlt év hasonló idő­szakában bevett összeggel szemben 11,912.231 korona 42 fillér többletet, azaz 76 százaléknyi emelkedést mutat. A részletes évi jelentős szerint bur- nótból 26.656 kilogramm fogyott a múlt évi 29.081 kilogrammal szemben, pipado­hányokból 611.794.619 kilogramm, mig a múlt évben csak 591.019.184 kilogram, a szivarfajtából 555,696.298 darab a múlt évi 583,649.086 darabbal szemben. Ebből fogyott regalitás 4 millió 165.000, trabukos 28,750.600, britanica 18, 659.500, mila- res 21440.000. operas 3,415.000, cuba por- torico 82,236.700, rosita 7,498.900, porto- rico 101 millió 663.896, rövid-magyar 27 millió 148.987, delicias 1,300.995, vevey longa 1,373.850. A milares és regalitas ki­vételével ezeknek a szivarfajoknak a fo­gyasztása pár százaléknyi csökkenést mutat. A belföldi különlegességi gyártmányú szivarokból, mint a senoritás, koronás, re­galia-favorite, operas és trabucos-especial, regália média, damas, havanna Virginia stb. 18,633.391 darab fogyott el a múlt évi 20 millió 972.579 darabbal szemben. Az ál­talános forgalomban levő szarkákból az 1911-ik évben összesen 2 295.912.652 da­rab volt a fogyasztás, 51,751.463 darabbal kevesebb, mint az előző évoen. Még pedig fogyott nilus 1,315.040, stambul 5 millió 669.250, sultán 14,900,035 sport 95,448.400, duna 22,938.580, jenidge 5,933.800, dráma 135,138600, virgina 132,551.000, magyar 306,450.700. Szembeötlő a király, duna és magyar cigaretták fogyasztásának emelkedése. A duna cigarettából 201.9 százalékkal, a ki­rályból 147 százalék és a magyarból 64 6 százalékkal több fogyott el, mint az előző évben. A belföldi különlegességi szivarkák- ból összasen 95,061.275 darab került el­adásra, 22,369.430 darabbal kevesebb, mint az előző esztendőben. A púcessás. la fleur egyiptomi ibis kivételével a többi külföldi cigaretta kelendőbb volt. Kisértetjárás Rozsaidban. — Saját tudósitónklól. — Szatmár, junius 15. A nép, a tudatlan, fanatizált babonás rozsályi nép ugyancsak nagy rettegésben h&jtotia le éjszakai nyugvóra nehéz, álmos fejét, néhány héten keresztül nap nap után. És amikor már az izgalomtól és félelemtől nagy nehezen elaludtak, kísértetekről ál­modtak. Kísérletekről, amelyek nem hagy­ták nyugodni a lakosságot, szellemekről, amelyek mindennap következetes pontosság gal látogattak el mindenkihez. Nem nagy dolog a rozsályiakat meg­ijeszteni, mert — és ez általában értendő — a falusi nép mind nagyon babonás és ren­dületlen hittel hisz a kísértetekben és a szellemekben. Nagyapáiktól maradt rájuk színes, fantasztikus mondákban a szellemek hatalmáról és boszuálló természetükről szó'ó naiv legendák. A vérükbe ment át a falusi parasztoknak a kísértetektől való rettegés. Igaz, hogy a falusiak között is akad­nak felvilágosultabbak, akik nevetve hall­gatják a szellemekről szóló hallatlan rém regényeket Ezek az emberek az olvasás révén magukba sáivtak egy kis kultúrát és már nem ülnek föl az ostoba meséknek. Nekik már nem lehet „beadni“ az eféle hülyeségeket, ők már nem hisznek a kísér­tetekben. Kacagnak, ha hallanak róla be­szólni és komédiát, gúnyt űznek belőle. Sőt kihasználják a kedvező állapotot embertár­saik rovására és a maguk mulattatására. Egész sereg rozsályi legény, mind az értelmesebb elemhez tartozó, elhatározták, hogy megtréfálják a falut. Egy jó bolondság többet ér így pipadohánynál, vagy egy po­Modern ruhafestés Tjr 4 Trwi 4 T3 A T Modern és tartós bármily divatszinre. -ti A ö X ixü XLXi _LÍ\.JLí plfssézé» és goofiérozás, Fötiilet: Szalmár, Kossuth ß*u. 10- felvételi Met: Kazincx?'U-17. (Jltila*u. 2. Nag^árol?: S*édienvi*u. 34- Alapitt&tott 1886.

Next

/
Thumbnails
Contents