Szamos, 1912. június (44. évfolyam, 122-145. szám)
1912-06-16 / 134. szám
SZAMOS 3. oldal (1912. junius 16.) 134. szám. hár rossz pálinkánál. Inkább ezt az örömet szerzik meg maguknak. És megbeszélték, hogy éjszakánkint bezörgetnek a község majdnem minden lakossához és megfélem* ütik őket. Olcsó mulatság és nem is kell hozzá valami nagy szellem. És mind amellett rendkívül mulattató. Hogyne volna az, amikor félrehuzódva meglehet lesni, hogy mennyire megvannak ijedve a jó falusiak a kisértetjárástól. Mert biztos, hogy arra gondolnak. És a legények, a vig, bolondos legények nem tévedtek. Éjszakánkint bejárták a falu utcáit és megkopogtatták az ablakokat. De ennyivel természetesen nem elégedtek meg és tovább mentek az ijesztgetésekben. Mindenféle trükköket eszeltek ki és betek óta állandó rettegésben tartották a falu népét. Este az emberek féltek kimenni az utcára, mert a szellemek nagyon bátrak voltak és ahogy sötétség törült a tájra, rögtön megjelentek. Fehér lepedőbe voltak burkolva és szörnyű visitást vittek véghez. Megtörtén a többek között az is, hogy egy szomszéd községből kocsin Rozsályba érkezett egy legény leánynózőbe. A rozsá- lyiak tudták ezt és éjjel néhányan közülök belopódzkodtak abba a házba, ahol a le gény meg volt szállva és a lovait kivezették az istállóból. Levitték az állatokat a kert végére és az egyiket az egyik sarokban egy fához, a másikat pedig a kert túlsó végén levő fához kötötték. A kocsit pedig a kert közepére tolták és felborították. Természetesen, amikor a jövendőbeli anyós ezt meglátta, rossz jelnek vette és leányának kérőjét elutasította. Több hasonló dolgot követtek el a ro- zsályiak, mig a községben rá nem jöttek a turpisságra. Az emberek bosszankodtak, de azért jót nevettek a legények tréfáin és azóta talán már nem hisznek a szellemek- ben, a kisórtetjárásban. A kamara ügyei — Saját tudósítónktól — Szatmár, junius 15. A debreceni kereskedelmi- és iparkamara junius hó 30 án, csütörtök délután fél négy órakor szókháza tanácstermében közgyűlést tart, nmelyen sok fontos ügy szerepel. A közgyűlés tárgysorozata a következő : Elnöki előterjesztések: Debreczeni Lajos alelnök legfelsőbb kitüntetése. A székház építkezés ügyeiről. A debreceni iparművészeti kiállítás. Az ipartestületi jegyzők tanfolyamáról. Honvédség 1913. évi bakkancs szükségletének szállításáról. Az építő mesterségek gyakorlására alakult vizsgálóbizottság szervezetéről. Dr. Julow Viktor s.-fogalmazónak kamarai fogalmazóvá való kinevezéséből. Dr. Radó Rezső és dr. Julow Viktor fogalmazók védjegykezelósi hivatali esküjéről. Jelentés a folyó ügyekről. Titkári jelentés az ügyforgalomról.! Miniszteri elintézések a kamara felterjesztéseire. Vasúti darabáruk biztos csomagolása. Uj gyorsvonatok beállítása Budapest—Debrecen között. Kassa—temesvári közvetlen vasúti összeköttetés. A debreceni Mesterutcai postahivatal felállítása. Debreceni gyapjú-akció. Államsegélyes ügyek. Ösztöndíjak, műnk ás jutalmak. Tanulmányi ösztöndíjak. Iparos önállósulási ösztöndíjak. Lőfkovics-alapitvány. Voigt lander-féle ösztöndíjak. Goldberger- féle ösztöndíjak. — Ipari munkások kitüntető jutalmai. Tanonciskolái kitüntető érmek. Vasút, posta, telefon. Zárt tehervonatok rendszeresítése az őszi szállítási idény alatt. Ömlesztett ga- bonaküldemónyek zsákjainak kezelése. Közvetlen csomagszállító vonatok beállítása Budapest—Debrecen—Szatmár között. Te lefon előfizetők névjegyzéke. A polgári iskola reformja. Az iparfejlesztési törvény megújítása. Nyers állati bőrökkel fogla'kozó munkások egészségének megóvása. Törvényhatóságok szabályrendeletei. Debrecen sz. kir. város bórkoesisza- bályrendelete. Debrecen sz. kir. város köz- vágóbidi szabályrendelete és több város és község szabályrendelet tervezet. Vásárok, vámok. Társkamarák és rokonintézmények megkeresései. A vasúti személy díjazás reformja. Ma gyarországi helységnevek használata az osztrák viszonylatban. Általános ipari szak- cimtár kiadása. A szikvizüvegek kötelező ürtalma. Kereskedelmi és iparjogi vélemények. Kérelmek kamarai segély iránt. Indítványok. A Nőegylet kabaré-estélye. Szatmár, junius 15. A politika mind magasabbra csapkodó hullámaitól felizgatott lelkűnknek jól esik a tis'ta poézis megjelenése, amelyet a jótékonyságért és művészetért rajongó lelkes úri leányok és férfiak ma este elénk vará zsoltak. Szinte káprázatos visszagondolni a szebbnél szebb jelenetekre és számokra, amelynek előadói úgyszólván kivétel nélkül erejük legjavát adva, a helyzet magaslatára emelkedtek. Nyomtatott műsor helyett egy igen szellemes és ötletes Conferencier: Ta- nódy Endre dr. ismertette a szerepeket és szereplőket. Elsősorban elismerésünket kell kifejezni Rácz Péter festőművésznek az általa genialisan megkonstruált életképekért, melyeknek mindegyike önmagát múlta felül. Nagyszerű volt a Biedermeier kép, azután egy fantastikus jelenet, amely a görög világ egy képzelt jelenetet ábrázolja, továbbá a Mondschein szonáta képe, amely az ismert gyönyörű jelenetét varázsolta elénk, midőn Beethovent, a zongora előtt ülve, szinte misztikus homály veszi körül s miközben rajongói áhítattal lesik eme fenséges müvet, a mester zongorázni kezd és rajongói némán és megiiletődve hallgatják. Az élőképekben ás müsorszámokban Shik Elememé, Tanódy Ágnes Fejes Mariska, Varjú Ibolyka, Harsányi nővérek, Bendiner Nándor (ki a Mondschein szonátába rejlő mélységes gondolatokat nagy művészettel jutatta érvényre) Kondor Sándor, Rác Péter, Bródy István, Sajó József, Essigmann Emrl, Giavessevits. Frigyes, dr. Shik Elemér, Madarassy Pál Tanódy Endre dr. jelesebbnél jelesebb produkcióikkal vettek részt a sikerült estélyen. A szereplőket egyenként, sajnos, nincs terünk érdemük és buzgalmuk szerint részletesen bírálni, de még is ki kell mnelnünk a mai est szereplői közül Fejes Driskát, aki „A levél“ cimü zenés némajáté ; í mutatta be, melyet a szerző: Bendiner Nándor külön az ő számára irt és amely alaki lássál Fejes Mariska a közönséget egy csapásra meghódította. Szinte tökéletes volt,ahogy megelevenítette előttük a keserű csalódásában tépe- lődő leányt, akit ideálja elhagyott s aki haláltusájában is olyan megrázó verismussal hitette el a hallgatóssággal tragikus sorsát. Fejes Mariska minden egyes mozdulata összeforrott a zenével és szöveggel úgy, hogy egy valóban magas nívójú művészi élvezetben volt részünk s ennek adott a közönség kifejezést akkor mikor a szerzőt a szereplővel együtt a lámpák elé szólította. Végül nem hallgathatjuk el, hogy a gyönyörű estélynek mozgató ereje két finom lelkű úri leány volt, akik szóval tollal, szivvel-lólekkel a szép és nemes ügynek önzetlen szószólóivá szegődtek. By. Képző ás iparművészeti tan- folgaig kiállítása. Szatmár, junius 15. A városháza nagytermében lelkes és buzgó művésztanárok megmutatták ismét, hogy ügyszeretettel, milyen szép dolgot lehet teremteni Ó3 kevés kivétellel teljesen laikusokba a művészetet miként kell, hogy ugymondjuk beoltani. Nagyon helyes utón haladnak, csak az a kár, hogy nagyon kicsiny a gárda és éppen azok hiányzanak, akik praktikusan is alkalmazni tudnák a tanultakat. No de kilátás van rá, hogy a jövőben nagyobb lesz az érdeklődés, különösen, ha a kiállítást megtekintik. Tevékenységük igen sokoldalú volt. Szén és tollrajzok, aquarellek, szemléleti rajzok, szőnyegtervek, kész szőnyegek, stilizálások, bőrmunkák, mintázás, csipkeverés díszítik a kiállítás falait, közöttük igen sok meglepő csinos darabbal. A tanfolyam egyik legtehetségesebb növondéke Virág Ella, akinek virágsdlizalásai igen helyes dekorativ érzőkről tanúskodnak. Jó szónrajzokat állítottak ki Bakó Mariska, Faber József, Darócy Ilonka, Sohőber Emil. Meglepő izlesesek Daróczy Ilonka és Schober Emil saját tervezésű szőnyegei, melyek nemcsak gondjsak, de művészi ízléssel is készültek. Különben Schőber tanár, aki a tanfolyam legszorgalmasabb, sok oldJu és igen ügyes tervező tagja, pompás fantasztikus bőr batik munkákat is produkált. Székely Istvántól apró bőr tárgyai, rajzai után ítélve, még igen szép dolgokat várunk. Daróczy Ilonka kezdte meg a most befejezett tanfolyamon a csipkeverést, „ maga tervezte igen Ízléses darabokkal. 0 nem csak mint iparművész, de mint aquarellista is kitűnik Krompaszky Juliskával együtt. Külön emlékezünk meg Tatz Kálmánról, aki már fóligmeddig müvészszámba megy. A középiskola elvégzése közben ez a fiatal ember határozottan olyan haladást ért el, amely meg-rdemli, hogy további tanulmány utján legmelegebb támogatásban rész isüljön, első sorban Szatmár város részéről, mely mindez ideig művész ifjairól elfelejtett gondoskodni. Nem csak mint tehetségesnek ígérkező festő mutatkozik be, de mint ügyes mintázó is magára vonja a figyelmet, sőt ezen a téren még erősebb is. Nagy elismerés illeti a tanfolyam vezető tanárait, akik nagy odaadással, mondhatni önzetlenül hatnak oda, hogy ízlést és egy kis művészetet vigyenek a közizlós- telenségbe. A bécsi és párisi modell kalapok a tavaszi saisonra megérkeztek FRIEDMANN GIZELLÁHOZ Szatmár, Károlyi-köz (Antal-ház.) Átalakítások Ízlésesen és olcsón eszközöltetnek. 99 KRISTÁLY“ gőzmosógyár és tisztitó intézet “„SZATMAlt, Üzlet: Kazinezy-uteza 11. Gyártelep: Kölesey-utcza 8. ■=
