Szamos, 1912. június (44. évfolyam, 122-145. szám)
1912-06-01 / 122. szám
2. oldal. SZAMOS (1912. junius 1.) 122. szám. tünk valami számbavehetőt. A mezőgazdasági térmelós csak a legritkább esetben jut közel a fogyasztóhoz. S ha valahogyan mégis sikerül egyik-másik termelő. ek legyőzni azokat az óriási akadályokat, amelyek ma a termelők és fogyasztók köré tornyosulnak, ezek a szórványos esetek elenyésző kevesek az ország mezőgazdasági termeléséhez viszonyítva. El kell azonban ismernünk azt is, hogy az értékesitési viszonyok mai zül- löttségének az okát sok tekintetben a fóldmivelő népben kell keresni. Aki gyökeresen akar javítani a mai értékesitési viszonyokon, annak rengeteg sok konzervativizmust kell legyőznie és igen sok tanulásra való hajlamot kell felébresztenie, de ezen kívül követelnie kell ren geteg állami és törvényhozási intézkedést is, mert hiszen egyik-másik dologban állami beavatkozás nélkül, pusztán a gazdaközönség és fogyasztó közönség közös vállvetett munkájába bizva, mozdulni sem lehet. Országgyűlés. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 19i2. május 31. Tisza István gróf elnök negyed 11 után megnyitja az ülést. Az elnöki jelentések után következik a véderőreform folytatólagos tárgyalása. Sümegi Vilmos örömmel tudja, hogy az ellenzéki pártok megegyeztek s alapos remény van arra, hogy rövid időn belül a békés fejlődés alapjait rakhatják le a parlamentben. Szóvá teszi a trialisztikus törekvéseket, majd részletesen foglalkozik a véd erőjavaslattal s végül határozati javaslatot nyújt be, hogy a kormány terjesszen be törvényjavaslatokat azon pénzügyi forrásokról, amelyekből a reform kiadási többletét fedezni akarja. A javaslatot nem fogadja el. Horváth Mihály előbb általánosságban foglalkozik a javaslattal, főként közjogi vonatkozásaival. Kárhoztatja, hogy a munkapárt a választások előtt nem ismertette meg az országot a véderőreform nagy terheivel, amelyek megbillentik majd az államháztartás egyensúlyát. Sürgeti a kilences bizottság prograrcmjának megvalósítását. Az elnöklést Jankovich Béla alelnök veszi át. Horváth Mihály a kétéves katonai szolgálat előnyeit elismeri, de nem bízik benne annyira, hogy ettől a haderő megerősödését lehetne remélni. Hosszasan foglalkozik az altiszti kiképzéssel s gazdaságosnak látná, ha az altiszteket mindjárt gazdasági kiképzésben is részesítenék. Szünetet kér, amit az elnö* megad. Szünet után Horváth Mihály folytatja beszédét. Méhészeti kiállítás és mézVásár. A tevékeny Erdélyrószi Méhész-Egyesület, amely harmincegy éves múltra és a méhészet terjesztése és Fejlesztése terén kiváló munkálkodáson alapuló tekintélyre hivatkozhatik, az öt évvel ezelőtt Pécsett tartott méhészeti kongresszus határozata értelmében, a folyó évben, az összes társegyesületekkel karöltve, nagyszabású méhészeti kongresszust és kiállítást rend g Kolozsvárott. A kongresszus e nemben az V-ik országos méhészeti kongresszus, tárgyalni fogja mindazokat a kérdéseket, amelyek a méhészet szakszerű fejlesztésére nagy befolyással bírnak s célszerű megoldásukkal hivatva vannak arra, hogy ezt az egyesekre nézve is nagy jelentőséggel biró, szép jövedelmet hajtó gazdasági ágat, ami összes sógben óriási nagy nemzeti jövedelmet biz tosithat, hatalmasan fellendítsék. Az augusztus 18—10 én tartandó kon- greszszussal kapcsolatban augusztus 18— 24-ig mézvásárral egybekötendő országos méhészeti kiállítást is rendez az egyesület. E kiállítással a méhészet terjesztésén, a méhek szakszerű kezelése fejlődésének, a kezelés mai állapotának, segédeszközeinek bemutatásán kívül különösen arra óhajtják a rendezők a főgondot fordítani, hogy a méznek és méhtermékeknek kezelését, azok felhasználását bemutassák s a méz értékelését és értékesítését elősegítsék azáltal, hogy a méznek a háztartásban való sokoldalú használhatóságáról példát, tanúbizonyságot adjanak. A főldmivelésügyi kormány, tekintettel arra, hogy a méhészet utján a nemzeti va- gyonosodás számára még nagy értékek sze rezhetök meg és tekintettel a rendező egyesület és az egyesület kiváló elnökének gazdasági eredményeire, a leghathatósabb támogatásban részesíti a kongresszust és a kiállítást. Fővédnöke maga a földmivelés- ügyi miniszter, gróf Serényi Béla lesz. Az Erdélyrészi Méhész Egyesület lelkesedéssel és igyekezettel lát vállalt feladatának teljesítéséhez. Az előkészítésről szóló lelkes felhívás hazánk összes méhészegyesületeit és méhészeit csatlakozásra, a kongresszuson és kiállításon való részvételre, a kongresszus és kiállítás sikere és ezzel természetes kapcsolatban a méhészkedés fejlesztése érdekében együttes munkálkodásra kéri fel. Mindennemű megkeresések az Erdóly- részi Móhószegyesület cimére, Kolozsvárra küldendők. Kívánatos, hogy már csak hazánk gazdasági erősödése szempontjából is, eredmény kisérje az egyesület fáradozásait. A köppeniki gavallér — Saját tudósítónktól — Szatmár, május 31. Egyik szatmári kávéházba a napokban betért egy jól öltözött éltesebb ur s minthogy a kávéház tele volt közönséggel, odament az egyik asztalhoz, melyet egy elegáns fiatal ember tartott elfoglalva. A szokásos „szabad*, „tessék“ után — Drága jó Ágnesem! — Édes Bálint 1 — Mit kívánsz én szépséges liliomom? — Eredj, hívd által Bánki Trézsit! — Trézsit? Minek ? — S csodálatosan nézett a beteg lángoló szemébe. — Búcsúzni akarok tőle 1 Lásd Bálint, Trőzsi jó szomszéd volt. Nem múlt el az a nap, hogy át ne jött volna hozzánk. Hányszor segített nehéz munkámban 1 Hát a mióta az ágyat nyomom, nem segitett-e neked édes Bálintom, minden munkádban ? Nehéz fojtó köhögés nyomta el hangját s ziháló melle hörgött erősen. A viaszsárga arcot egy pillanatra elöntötte a vér, aztán megint csak eltűnt a pir s még sá- padtabb lett. Darkó Bálint nem mert Ágnes sze mébe nézni; lesütötte fejét, majd eltakarta két kezével, hogy Ágnes meg ne lássa bíborban lüktető arcát. — No Bálint, eredj! Hivd át a szomszédasszonyt ; nem sok időm van már hátra. Ki tudja, mi történik az éjjel? Hátha? — Nem merte kimondani, mintha félt volna a halál szótól. Bálint fölálott. — Megyek édesem. Átküldőm Trézsit, magamnak úgyis a városba kell nyargaluom az orvosság után. Mire elhúzzák az esti harangszót, itt leszek. Lehajolt a beteg fölé s megcsókolta a homlokát. Lassú, vontatott lépésekkel indult kifelé. Az ajtóból még egyszer visszanézett a betegre s látta, hogy Ágnes nagy erőlködéssel két kezére támaszkodva, meredten néz ki az ablakon. Kilépett. Oda künn a kert szélén meglátta Bánki Trézsit, a piros kendővel. Szó moruan állt egy almafa mellett, karjával neki támaszkodva a fa törzsének. Bálint egyenesen feléje tartott. — Trézsi 1 Szólít az asszonyom 1 Eredj be hozzá; maradj nála, mig visszajövök a váresból. Orvosságot hozok a szegénynek. A szép asszony felpillantott. Szemé ben egyszerre cieázni kezdett a vágy. Göm bölyü, formás keble hullámzott mint a tó, ha gyönge szél borzolni kezdi tükrét. — Keserű hangon szólalt meg : — Miért is nem tudja az Isten elvenni az olyan szegény özvegyet, milyen én is vagyok, kinek nincs senkije, a kit nincs ki megsirasson. — Eredj már no, ne beszélj bolondo kát Trézsi 1 Te nem vagy beteg, mint az én életpárom. — Nagyobb beteg vagyok én, mert a lelkem sorvad el látatlanul! — Meggyógyít az Isteni Trézsi egyszerre fölvetette fejét. Arca kigyult, szeme villámokat lövelt s oda simult Bálint mellé. — Meggyógyulok ha kelmed is úgy akarja ! Darkó Bálint megrendült, mint a tölgy, mikor fejszecsapás éri a tövét. Ránézett a kívánatos asszonyra s onnan házának nyitott ablakára, hoonan két sötét szem tüze világolt, mint éjszakán a távoli pásztortüz. Szakadozott hangon mondta Trőzsinek: — Hallgass 1 Hallgass 1 Ne legyen szegény Ágnesnek tövisből a feje aljai Eredj be hozzá. Búcsúzni akar tőled! Megfordult s lassú léptekkel kilépett az országúira s neki vágott a városnak. * * • Vakuló est volt mikor Bálint haza érkezett. Hozta az orvosságot. Lihegve nyitott be az ajtón. A szobában korom sötétség volt. — Ágnes I Ágnes I — szólongatta a sötétben az asszonyt. De semmi feleletet nem kapott. Előkaparászta zsebéből a gyújtót s nagy nehezen felgyújtotta az asztali lámpát. Szét nézett. Szörnyű volt amit látott. Az ágyon feküdt megfojtva Bánki Trézsi s rajta keresztül holtan Ágnes. Ágnes csont keze még akkor is szorította a Trézsi hófe hér nyakát. . . . HAJTAJER PAL: SZATMAR * —-— ----------------------------------------- Alapittatott 1886-ban 6y ár főüzlet: Szatmár, Kossuth ßajos*u. 10. felvételi üzlet: Kazinczp*utca 17.» @ítila»utca 2. Nagpl^árolp : Szédienpi*u. /J.