Szamos, 1912. május (44. évfolyam, 99-121. szám)

1912-05-19 / 113. szám

1 '1912, május 19.) 113. szám. SZAMOS 3. oldal. A Szamos áradása. Elvitte a viz az uszodákat. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1912. május 18. A nspok óta tartó szakadatlan esőzés ismét megárasztotta a Szamost. Az egész megyében folytonosan záporszerüen zuho­gott és a hegyekről irtózatos mennyiségben törtetett lefelé a víz. A Szamos, amely a múlt héten a normálisnál is alacsonyabb vizállásu volt, hirtelen megáradt és árad még most is egyre, folyton árad. Nap-nap ntán kapjuk a környékről a jelentéseket, amelyek mind zivatarról, jégről, istenitélet- szerü pusztításról szólnak. A Szamos medre hirtelen megnövekedett és félő, hogyha ez az abnormális időjárás még sokáig tart, ko­molyabb következményeket fog maga után vonni. Egyelőre veszélyről még nincsen szó. Bár az éj folyamán nagy ribilliót okozott az egész városban az a hir, hogy a Szamos elszakította a Pallag féle uszodát, az uszoda nekiment a katonai uszodának, a csolnak- háznak és mind a három faalkotmányt vitte, vonszolta a viz, sebes erővel Gsenger fele. Éjjel féltizenegy órakor a hidőrök erős recsegést, ropogást hallottak. Kirohantak az őrszobából és ekkor látták, hogy a Szamos vize elszakította a Pallag-féle uszodát az erős kötelekről és az egész uszoda úszott lefelé a vizen. Az uszoda egyenes irányban neki ment először a katonai uszodának, majd a regattisták csolnak-házának. Olyan erős volt az összeütközés, hogy a másik két faalkotmány kötelei nyomban elsza­kadtak. Az őrök azonnal jelentést tettek a fő­kapitánynak, aki nyombin értesítette a fo- lyamérnökséget, hogy a szükséges intézke­dést megtegye. A Szamos megáradt vize iszonyú se­bes és félő, hogy az uszodák olyan erővel fognak neki menni a csengeri hídnak, hogy az is el fog szakadni. Az uszodákat útjuk­ban lehetetlen feltartóztatni. A folyammérnökség még az éj folya­mán sürgősen intézkedett és jelentést kül­dött Csengerbe, hogy legyenek résen. A leg­nagyobb veszteség a regattistákat érte* akiknek sok felszerelésük és ruhájukat vitte el a viz. A nyári, a Szamosban levő fürdőzés­ről is egyelőre le kel! mondania a közön­ségnek, mert az uszodák visszaszállítása rettenetes nagy munkába és sok időbe fog kerülni. Váltóhamisitő nagykárolyi kereskedő. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, május 18. A szatmári királyi ügyészség vádiratot adott ki Fried Jenő nagykárolyi bőrkeres kedő ellen, aki több váltóra ráhanaisitotta apjának nevét és ennek alapján egy buda­pesti cégtől nagyobb mennyiségű árut csait ki és amikor a dolog kiderült Amerikába szökött. Fried Jenő tavaly julius havában na­gyobb összegű megrendelést tett Nachmann és Lechner budapesti bőrnagykereskedő cégnél. A nagykereskedők nem tartották Friedet eléggé jónak ás csak az esetben voltak hajlandók az árut szállítani, ha a kereskedő apjánál- aláírásával váltót ad. Fried szívesen bér ént ebbe a feltételbe ás julius hó huszonnegyedikén a nagykeres­kedő cégnél beküldőbe a váltókat. Az áruk csakhamar megérkeztek, de Fried Jenőnek olyau sürgősen szüksége volt pénzre, hogy még az állomáson az egész küldeményt az áruk tényleges érté­kének negyed áráért eladta. Fried már ak­kor fizetési zavarokkal küzdött. Nagy lábon élt, úri passziói voltak, amihez sok, nagyon sok pénzre volt szüksége. Apja több ízben segítette, de végre is megunta a folytonos pénzelést és megtagadta fiától a segítséget, amikor az ismét hozzáfordult. Fried Jenő ekkor csalásra adta magát. A Nachmann és gig nem olvasta. Hiszen nem akarok én sérteni: csak egy kijelentést tenni. Ha maga, Mancika, édes véletlenül meggyónt nékem én is tartozom annyi őszinteséggel, hogy meggyónjak magának. Legfölebb az a külömbség közöttünk, bogy magácskanak a keze járt el és mást irt, mint amit akart, én pedig szándékosan és tudatosan és meg­könnyebbült szívvel vallhatok, végre, hosszú évek és azután az emlékezetes forró, augusz­tusi délelőtt után, amikor az árnyas kerti lugasban megcsókoltam finom, illatos ha­ját — és ipaga, Maqcika, édes, meghara­gudott. és elfutott. Azóta csak egyszer lát­tam és úgy. tetszett nekem, hogy még szebb, még bójosabb és ezerszeresen kecsesebb, mint valaha is vplt. Titokban leveleztünk egymással; én mindenkor a legteljesebb tisztelet hangján, gondosan és elővigyázato­san kerülve mindent, ami szerelmemre és szettvedósejmre vonatkozik; maga pedig a mérsékelt ellenszenv stílusában irt, de amint most kiderült ez az antipátia csak tettetett, csak. eshetett és mesterkélt volt. Most látom, liogy a mi szivünk kölcsönösen majdnem egyidőben adta oda magát egy­másnak. Köszönöm magának, Mancika, édes . . . A szemem könnyes, a szivem vérzik. Érzem, tudom, hogy attól a nagy, véghetet- len örömtől, amelyben maga, Mancika, édes, öntudatlanul részesített. És ez a boldogság mintha butává tett volna, mintha az esze­met, a gondolkozó képességemet vette volna el. Nem látok, nem hallok, nem tudok sem­mit, csak azt az egyet érzem, hogy ón ma­gát Mancika, édes a szerelmek szerelmével szeretem. Higyjen nekem, Mancika, édes. Szere tem magát attól a perctől kezdve, hogy először megpillantottam, amikor még ifjú voltam és maga is bokorugro szoknyát vi­selt és szeretni fogom mindvégig. Szerel­mem örök, mint az Isten, mélységes, mint maga a tenger, kiolthatatlan, mint az örök égő tűz és tiszta, mint a világ legdrágább, legnemesebb gyémántja. Ha belátna a lel- kembe, észrevenné, hogy ott mily nagy tu­sát vív egymással az ész és az akarat. Az előbbi dühös parancsolássa! ordít velem, Leckner cégnek küldött három darab egyen kint nvolcszáznyolevanhárom koronáról ki állított váltókra ráhamisitotta apjának nevét Amikor a váltók lejártak ós a cég föl szólította Fried Jenőt, hogy rendezze azo kát, az apa visszairt a cégnek, hogy Fried Jenő beteg, szanatóriumba gyógykezelteti magát ós fia nevében halasztást kért. A nagykereskedők a halasztást megad ák. Idő­közben azonban Fried Jenő felgyógyult és egy szép napon Nagykárolyban termett. Összeszedte minden ingóságát és hamaro­san túladott rajta. Amikor dolgát ilyen szé­pen és egyszerűen elintézte — megszökött. Átvitorlázctt Amerikába. Az öreg Fried pe­dig fogta magát ós egy meghatóan szép le­vélben azt irta a nagykereskedő cégnek, hogy az ő aláírása a bárom váltón hamis és az aláírásokat a fia hamisította rá a váltókra. A cóg a levél alapján nyomban felje­lentést tett Fried Jenő ellen. A váltókat Írásszakértőknek adták át, akik megállapí­tották, hogy az aláírások tényleg Fried Je­nőtől származnak. Ennek alapján az ügyész­ség váltóhamisítás miatt vád alá helyezte Fried Jenőt, de vádiratot adott ki Fried Vilmos ellen is büorészasség miatt, mert tudott futnak bűnöse1 ekményéről ós a szö­késben is segítségére volt Fried Jenő elleu az ügyészség köröző levelet bucsájlott ki, persze már hiába. Volt elég ideje a szökésre és most va­lahol Amerika szabad földjén szívja az ozondus levegőt. Dr. Kiss Endre ügyvéd irodáját Szatmáron, Árpád-utca 15. szám alatt megnyitotta. f ..Korona-bazár“­I üzletemet a Hal mi-ház­ból a Gindl-czukrászda kapuja alá a Deák-tér 5. számú házba helyeztem át, ahol az eddigi olcsó árak mellett — árusítok mindennemű — ütfeg-, par«!IIn-, Ij díjzsnSIrtit.-----------Tisztelettel Képkei e tezés, épület üve- .. , gezés feltűnő olcsó árban. SCHON M. hogy igen, igen, továbbítsd ezt az irásttoda, ahova szántad, mert már várják, számítanak rá, inig az utóbbi gyenge erőtlenséggel szól, hogy tartsd vissza, tedd többi megírt, de el nem küldött leveleid közé, mert baj lehet belőle. És mint mindég és mindenben az akarat most is alulmaradt, megint le­győzték. Hitvány emberi vonás. És megy, viszik a levelet a teremtő legszebb teremté­sének, egyenesen magához, a saját kezébe, Mancika, édes . . . ... Ne haragudjon ezért a sok kímé­letlenségig őszinte vallomásért, de — és most megint hazzábeszélek — magamnak tartoztam azzal, hogy kiöntsem vergődő szi sem minden keservét, mert közel voltam a megőrülóshez. Ha úgy hiszi, hogy tudna egy keveset szeretni, úgy kérem Mancika, édes, hogy kedden délután öt órakor legyen ugyanazon a helyen, ahol legelőször súgta a füléhe, hogy halálosan szereti. Ágh György. :B1ST ALY‘-5S^!,„£r-^;.8Z ATMA R, .....i — ■ Üzlet: Kazinczy-utesa 11. Gyártelep: Kölesey-uteas 8.

Next

/
Thumbnails
Contents