Szamos, 1912. május (44. évfolyam, 99-121. szám)

1912-05-19 / 113. szám

í ' J- ■ 2. oldai. SZÁMOS (1912. május 19,) 113. szám. nélkül működő parlamentre. A kormány- elnöknek pedig ezt kell mindenek előtt megszerezni. Megnyugtatóak lehetnek az országra Lukács László miniszterelnöknek a nem­zeti munkapárt értekezletén mondott szavai; annak a határozott szándéknak bejelentése, hogy a magyar képviselő­ház mai állapotának véget kell vetni ; e feladata megoldásában, úgymond, semmi akadály vissza nem tartja és en­nek érdekében kész minden rendelke­zésre álló eszközt igénybe venni. Országgyűlés. — Saját tudósítónktól. — Budapest, május 18 Rávay Lajos elnök fél lt órakor ioyitja meg az ülést. Hitelesítik vita nélkül a jegyzőkönyvet. Elnök: Bemutatja Hegedűs Lóránt összeférhetetlenségi ügyében az itólö jury határozatát, mely szerint összeférhetetlen­ség esete nem forog fenn. Egyéb irományok felolvasása után következett az interpellá- ciós könyv felolvasása, melyben a következő bejegyzések vannak: Ivánka Imre : a mozi színházakban előadott bűnügyi darabok. Egry Béla: a közszállitási vissza élések. Popovits Dusán : parlamenti bessé delinek a horvát királyi biztos által elren­delt elkobzása. Sümegi Vilmos: a budapesti szinhá zakban tartott német nyelvű előadások. P. Ábrahám Dezső a máv. tarba emelése. Ráth Endre az idegenforgalmi válla­lat visszaélései. Polcnyi Dezső: a fővárosban alkal­mazandó autótaxik tárgyában. Elnök : jelenti, hogy Justh Gyula és « társai pedig napirend előtti felszólalásra kértek engedélyt, amit megtagadott. Egyben jelenti, hogy húsz képviselő zárt ülést kért, amit a házszabályok értel­mében elrendel. Obstruál a munkapárt. Jankovich Béla: alelnöb megnyitja a zárt ülést. Mivel azonban a munkapárt, úgyszintén a kormány tagjai távol tartják magukat az ülés teremtől, kénytelen szüne­tet elrendelni. Tíz perc szünet után a munkapárti padok ismét teljesen üresek, emiatt az el­nök fél órára felfüggeszti ismét az ülést. (Szünet után.) Határozatképtelenség miatt egy órára felfüggeszti az ülést. A ház egy órakor áttért az interpel­lációkra. Ivánka és Popovics interpellációja után az ülés véget ért. Csipke- is Mmzépkiállitás. Külsőleg szerény, formák között, azon­ban annál nagyobb belső értékkel, május hó 25-én, szombaton délelőtt fél 12 órakor egy rendkívül érdekes kiállítás fog meg­nyílni Szatmárnémetiben, a városháza nagy­termében és tart 28-án estig. A magyar népművészet különféle pom­pás termékeiből lesz e kiállítás anyaga összeállítva. Széesény Ferencné, Nagy Etelka (Budapest) és nővére Nagy Ida (Szeged), kik már évek óta a magyar népművészeti háriipar fejlesztésének lelkes és kiváló hí vatotiságu apostolai, hozzák el gyűjtemé­nyüket, amelyben a textil fajú magyar házi­ipar művészi becsii termékei úgyszólván minden fajukból képviselve lesznek. A leg­nagyobb feltűnést keltette ez a kiállítás a múlt év elején Budapesten, kevéssel utóbb Debrecenben, a legmagasabb körök és a legszélesebb néprétegek állandó érdeklődése a szakértők és a ssj'ó kiváló elismerése kisérték. A Nagy-nővéroknok a népművészeti háziipar fejlesztésére állami megbízásuk is van. Állandó együttműködést tartanak fenn a Délvidéki Magyar Közművelődési Egyesü­lettel, amely a délvidéki speciális háziipari foglalkozásokat megtartani és továbbfejlesz­teni szintén buzgón törekszik. A kiállításnak kétségkívül most leg érdekesebb része a csipkék csoportja lesz. Ezekben a magyarországi csipkemüvészet minden faja képviselve van. Pompás felvidéki (Szepes—Sáros— zóiyommegyei) vert csipkék, továbbá a hires halasi varrott csipkék, a csetneki hor- goltcsipkók stb. a legkülömbözőbb min iákban. A csipkecsoport mellett kiváló figyel­met érdemelnek a ' hímzések. Ezek között lesznek a gyűjtők szenvedélyét felkeltő régi magyar mezőkövesdi és kalotaszegi munkák. Továbbá a régi minták után készült uj hímzések. Nagyérdekü lesz bizonyára a most na­gyon divatba került és művészi becsű gyöngyhorgolások csoportja is, amely pom­pás, régi teknikának nálunk felújítása szin­tén a Nagy-nővérek egyik kiváló érdeme. A kiállítás díjtalanul tekinthető meg. Nyitva lesz szombaton délelőtt fél 12—1 óráig, délután 8—7-ig, a többi napokon délelőtt 10—1 óráig, délután 3—7 óráig. A kiállításon minden tárgy eladó. Amint közönségünk látni fogja, dacára annak, hogy e munkák valóban művészi becsüeb, az inkább erkölcsi sikerre törekvő Nagy-nővérek oly árakon terjesztik azokat, hogy a szerényebb anyagi erejűek is hozzá­juthatnak. A kiállítás megnyitására városunk elő­kelő közönségét a kiállítás rendezői lapunk utján is meghívják. LM A TALPAN nem lesz annak a czipőnek, amit a Moskovits anatómiai-cipőgyár (Deák-tér 7. szám) adott el önnek. Talpba vésett szabott ár. 1 * I I és víztartó medencék valódi jó minség- j ben és csinos kivitelben Szatmáron csakis ; KÓSA BERTALANNÁL szerezhetők be. j ___ ^ Betongyár: az országos vásártérrel I szemben. Telefon szám 206. Külömben tudom, hogy véletlenül irta el magát és, hogy igy történt, az nekem ezer­szeresen jobban esik. Mert kiolvasom belőle azt, hogy próbára akart tenni, hogy kínozni akart, mint az inkvizíció idejében szokásban volt, mindezt pedig azért, hogy Ki ismerjen. Jói tette, megérdemeltem. És megérdemli minden férfi, hogy igy bánjanak el vele. Még jobban kelleit volna, jobban, a vég­sőkig, az elpatlanásig feszíteni a hurt. De nem úgy, ahogyan maga telte Mancika, édes, hanem nagyobb titokban, még könyörtelenebbül, félre lökve minden irgalmat és üdvöt vadul, szívtelenül. Igaz, maga erre nem képes, mert van lelke És ez a maga legnagyobb hibája, Manciká, édes. Kegyetlennek kell lennie, kegyetlen nek, mint a hóhér pribékjeinek. Mert csak igy tud ellentállni annak a sok esábnak és veszélynek, amely állandóan kerülgeti a férfiak részéről, mert azok mind egyformák és egy cél felé törekednek. És ha én meg­értem arra — amint azt magácska egyszer, régen annyi őszinteséggel mondotta — hogy minden egyes testrészemet tüzes ha­rapófogóval tépjék ki, úgy minden férfinek az akasztófán kellene iíevégeznie nyomorult, bűnös életét, de már kamasz korában Nem tudok undorítóbb válamit elképzelni, mint a férfit, az olyan embert, aki tudásának és ravaszságának minden erejével és fortélyá­val csak azért küzd szívós ellentállhatatlan- sái-gal, mert zavarja, űzi, hajtja a vére, amely mindenkor friss, fiatal szűzies zsák­mányra les, csak azért, # hogy — de nem akarok Ízléstelen lenni. És amikor eljutott addig a pontig, hogy célját minden tekin­tetben elérte, fordul egyet é3 vad dühvei veti magát egy másik nő után, aki szintén érintetlen és tiszta, mint a kristály forrás vize. És ez igy megy unos untalan, addig, amíg egy felsőbb hatalom azt nem mondja: elég. És a daliás férfi, akinek minden gyönyö üsége ezekben a perverz vágyakban kulmivál hirtelen megroppan, megőszül és csak görnyedt hattal, vizenyős szemekkel tud visszatekinteni a múltba, abba az időbe, amikor ifjúságának fénykorát élte és arany keheiyből fenékig ^itta a kéjek és gyönyörű­ségek bájitalát . . . Lgye, frivol vagyok, hogy ilyen és nem magának való dolgokról csevegek. Da — bevallom — az önzés mondotta el eze­ket velem magának. Mert azt akarom, hogy maga Mancika, édes, lassa és tudja meg, hogy én nem vagyok olyan. A világért sem tartom magamat kiilömb férfinek a többinél — éppen olyan gyarló teremtménye vagyok az istennek, mint ők — de a maga iránti rajongó szerelmemben tisztán és becsülete­sen, rendületlenül és kitartóan állok, mint sivatagok közepén a sphinx. Vigasztalhatat­lan voltam bár, de volt elég energiám, hogy ki tudtam várni, amig a maga jég szive a veröfénytől fölenged és csupa vó- letlenségből? néhány szóval elárulta ma­gát. Hogy mit éreztem akkor, amikor né­hány sor szigorúnak készült, — de útköz­ben, amig üzenni válóját agyából papírra vetette, megszelídült — Írását elolvastam, azt leírni a lehetetlenséggel határos voina. És nem is célom. Mást akarok én most, egészen mást, Mancika, édes. Olyas valamit fogok most maganak megsúgni, amit eddig csak sö ét éjszakákon felve, remegve mer­tem megvallani saját magamnak. És akkor is éreztem, hogy elönl a pir, a torróság, mert még annak a gondolata is őrjítően lázbaveröen hatott, hogy ón . . . hogy maga . . . hogy mi, nos igen, hogy mi sze retjük egymást . . . Kérem! kérem! az istenért ne tépje szét és ne vesse tüzbe a levelet, amig vé­Agytoll tisztítás és T I il*TlTVl DA] Saatmár. Gyári főüzlei fertőtlenítés XXÜjXdJt/I I dl Kossuth Lajos - utca 10 szám. Felvételi üzletek; Kazinczy-utca 17. sz. Áttíis-uica 2 sz. Nagykároly Széchenyi-utca 34. sz- Alapittatoti 1886.

Next

/
Thumbnails
Contents