Szamos, 1912. április (44. évfolyam, 75-98. szám)
1912-04-19 / 89. szám
\ 2. oldal. Z A M O b (1912. április 19.) 89. ~zám. A nagykárolyi hangverseny. — Saját tudósítónktól.' — Szatmár, április 18. Hogyha az udvariatlan és vendégét kutyába sem vevő házigazdákról feketekönyvet vezetnek, akkor a nagv károlyi megyebizottsági tagoknak megörökítésére több lapot kellene föntartani, mert soha le nem tagadható érdemet szereztek reá a mai mepyegyülósen. Mintha oroszlánketrecbo kerültek volna a messze vidékről Nagykárolyba utazott békés bizottsági tagok, olyan fogadtatásban, bánásmódban volt rés-.ük „vendégszerető“ (?) tagtársaik részéről. Valóságos követválasztási kabarét rendeztek a nagykárolyiak a gyűlésen. Tomboltak, nevettek, ordítottak és a gyűlés végén még a legöregebb megyoatyából is olyan erővel tört a ki má/nor, hogy „táncolni, da- nolni se“ szógyeit. Erről a nagy dobbal összeverbuvált gyűlésről kiküldött tudósítónk a következőket jetenti: Nevezetes, emlékezetes közgyűlésnek volt ma színtere Nagykárolyban a megyei székház díszterme. Már hetekkel ezelőtt lázas izgalommal készülödtes a nagykárolyiak erre a gyűlésre, amelytől a pénzügyigazga- tógág sorsának eldöltót remélték. Nagy apparátussal készítették elő eat a gyűlést, összegoreblyeztók a föl- és lemenő ágbeli atyafiságos összeköttetéseket, csakhogy a mai közgyűlés jóváhagyja azt a határozatot, mely szerint a város 6CÜ,0C0 korona kölcsönt vesz föl egy uj pén.ügyi palota építésére. A gyűlés előtt. A megyeháza előtt izgatott képű úriemberek lesték a vidékről érkezőket. Mind egyiknek iv volt a kezében, melyen fölvolUjra egy álmatlan gyötrő éjszaka következett. Ezalatt a pár nap alatt Lizi szivében valósággal fölburjánoztak a vágyak. Minden gondolata, minden érzése a férfi körül csoportosult. — Mire is várok ón tulajdonképen? — gondolta, mialatt álmatlanul, száraz égő szemekkel meredt a sötétbe. A nénómet ezelőtt bárom évvel egy suszter vette feleségül. Már két gyermekük van. Az ura pedig rut és részeges. És az apám ? Ó jobb fajta ember, mégis megveri az anyámat. — Ha engemet megverne az uram! — sirt föl — biztos, hogy megölném. A következő nap délelőtt tiz óra tájban, Lizi az elmúlt napok izgalmaitól kicsit meg- sápadva jelent meg Kemény lakásán. — Lizi! Lizi! — ujongott a férfi, mikor meglátta a leányt. Hát mégis szeret egy kissé ? ! — Látja . . . utána jöttem — mondta Lizi csendesen. És a hala vány arcával, szomorú szemével maga volt a beteljesülés szimbóluma. Kemény megfogta a leány két kezét és rajongóan nézett a szemébe. Lizi lesütötte pilláit és arra gondolt, hogy ezelőtt pár évvel mennyire másként álmodta ő meg az átengedés pillanatát: pap áldása után mennyegző estéjén. tak írva azok, akiknek szavazatára számítottak. Csak az ő teltükön keresztül juthatott be minden emberfia a megyeháza díszes, aranyozott előcsarnokába. Mindenkit számbavettek s aki nem áz ,ő emberük“ volt, attól aztán, amint mondani szokás, „undorral elu-fordultak. Mindenki gyanús volt előttük és a terror fegyverét senkitől sem kímélték. Féktelenségükben annyira mentek, hogy a „Szamos“ elkobzása is sorra ke nlt volna, ha az alispán ezt a kis szívességet megtette volna nekik. Úgy történt a dolog, hogy á „Szamos“ vezetőcikket irt a nagykárolyiak öngyi kosságáról, amit a 600,000 koronás kölcsön fölvételével elkövetnek. Ebben a cikkben emlékeztettük a nagykarolyiakat arra, hogy a megye székhelye jogtalanul van Nagykárolyban, mert még 1890 ben úgy határozott a vármegye, hogy Szatmár-Németibe teszik át a megye központot. Ebből a lappéldányból külön lenyomatot készítettünk és emlékeztetőül kiosztottuk a gyűlés résztvevői közölt Falussy volt főispán, koronázatlan táv- szónokkirálynak azonban nem tetszett a dolog és egész egyszerűen elkoboztatta a „Szamos“ péidáayait. Hogy ez a kis kobo- zási kabaré teljesen értéknólkül való volt, az csak természetes. A „Szamos“ bizony szépen kiosztódott és ami a legfőbb, el is olvasódon kisfalusi, nagyfalusi és jajde- falusi Falussy ur nem kis bosszúságára. A gyűlés. Pontban fél 11 órakor nyitotta meg Csaba Adorján főispán a rendkívüli közgyűlést. A jegyzökönyvhitelesitő küldöttség megválasztása után a gyűlés tárgya került sorra : Nagykároly város képviselőtestülete elhatározta, hogy egy pénzügyigazgatósági palota fölépítésére 600,000 korona kölcsönt vesz föl, mely összeget pótadókból (újabb 20 °|0) törleszti. A vármegye állandó választmánya javasolta a közgyűlésnek, hogy a határozatot hagyja jóvá. A tárgyhoz elsőnek Böszörményi Sándor szólt. Ezt a kérdést — úgymond — nemcsak Nagykároly város, hanem a közérdek szempontjából kell felfogni. Igaz, hogy Nagykároly kölcsönügye a város belső életének ügyét képezi, de spéciéi ez a kölcsön egészen má3 természetű, meri a közgyűlés tárgysorozatában úgy szerepel, hogy ez az ösz- szeg egy uj pénzügyi palota felépítésére szükséges. Már pedig azt talán senki sem vitathatja el, hogy a pénzügyigazgutóság elhelyezése közügy és azt csupán patriotizmussal agyougázolui nem szabad. Ezelőtt 22 évvel a szatmáriakat ’ megfosztották a pénzügyigazgatóságtól és áttették a megye legszélső pontjára, Nagykárolyba. Most itt van az alkalom, hogy a pénzügyigazgatóság visszakerüljön a vármegye földrajzi és kulturális központjába, Szat- márra. De ha a nagykárolyiak határozatát jóváhagyják, akkor ezen visszahelyezés elé újabb akadály gördülhet (óriási, teutont zaj, a szónokot nem engedik szóhoz, elnök csönget.) A zaj csillapultával Böszörményi tiltakozik az állandó váhsz'mány határozata ellen és indítványozza, hogy a közgyűlés ne hagyja jóvá Nagykároly képviselőtestületének határozatát. Pokoli zaj követte Böszörményi szavait. Minthogy más szónok nem volt, a főispán a kezeihez juttatott szavazást kérő iv alapján elrendelte a névszerinti szavazást. A névszerinti szavazások rendszerint agyszaritóan unalmasak. Ez azonban nem volt unalmas A nagykárolyiak mesésen mulattak rajta. Aki mellettük szavazott, azt siketülésig megéljenezték. Ha aztán valaki ellenük szavazott, no az akár ne is született volna, mert azt csupa jó magyaros vendégszeretetből úgy lesajnálták, hogy sze góny szinte restelte hogy él. Ennek azután az lett a következménye, h-'gy többé i még a szavazás előtt elmentek, nehogy kitegyók magukat a jói megérdemelt, de nyers inzultusnak. A szavazás vége azután az lett, hogy 157 szóval 45 ellenében a közgyűlés jóváhagyta a kölcsön fölvételéről szó ó határozatot. Ha Jerichó falai még állnának, akkor az eredmény kihirdetésekor biztosan ledőltek volna, mert olyan éljenzésbe törtek ki a boldog (?) nagykárolyiak. Eddig a riport. Pont. Nézzük azonban már most, hogy tulajdonképpen mit értek el kedves szomszédjaink, a vármegye központon kívüli ekszcentrikus központja. Szabad nekik 600.000 korona adósságot csinálni és szabad nekik ezért a pénzért egy olyan pénzügyi palotát építeni, amelyik annyiban pénzügyi, hogy a város különben is zavaros pénzügyeit még jobban fölzavarják. Mert valamiképpen egy uniformisnak a megvásárlása még nem tesz katonatisztté senkit, azonképpen egy pénzügyi palota fölépítése még nem jelenti okvetlenül azt, hogy az a pénzügy igazgatóság pótadótól roskadó, recsegő hajléka lesz. Sőt! Jó, hogy ez az ügy még fölkerül ám a minisztériumba, ahol nem lehet ám ödipuszi hangversenyt Vendezni, mert ott a számok beszélnek majd, azok a számok, melyek Nagykároly tartozási oldalán már igen rosszul érzik magukat, mert olyan sokan vannak, hogy nem fémek el egymástól. Hát hiszen csak építsék föl azt a palotát. Igen jó lesz az múzeumnak, amelyikbe majd elraktározhatják mohlepte, régi emlékeiket. k képviselőfjáz ülése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, április 18. Návay elnök nyitotta meg az ülést fél 11 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyvének olvasása közben lépett a terembe Ehuen miniszterelnök, akit a munkapárti képviselők kitörő éljenzéssel fogadtak. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök több kér vényt mutatott be, majd jelentette, hogy Zichy Aladár gróf ismeretes indítványának megindokolását bizonytalan időre halasztotta. Jelentette aztán, hogy a miniszterelnök kíván szólapi Khu&n-Séderváry Károly gróf: Tisztelt Ház ! Miután a kormány meggyőződött arról, bogy a politikai helyzet folytán az ügyek vezetésére nem alkalmas, bejelentette lemondását, melyet Őfelsége kegyesen T7!|q/J^ egy Wágner-féle lógkazános kettős SÖPCSapolÓ készülék és egy teljesen jókarban lévő, akár egy JEjIcaUO akár két ló után vászonfedeles kocsi és 3 darab kerti vagy piaci ernyő 3 hozzávaló kerek asztallal együtt sürgősen eladó. — Mindezekről értekezni lehet Lindenfeld ■ ■ - ■ ■-■■■■ Domokosnál, Deák-tér. Báró Vécsey-ház, ■ -...... .... »■■■■■ ==
