Szamos, 1912. április (44. évfolyam, 75-98. szám)
1912-04-19 / 89. szám
(1912. április 19) 89. szám. SZAMOS 3. oldal elfogadott. Kérem a Házat, hogy az uj kormány megalakulásáig napolja el üléseit. Navay jelentette, hogy a Ház bizonytalan időre elnapolta üléseit. Egyben fölhatalmazást kórt ós kapott az esetleges választások kiirásása és a Ház összehívására. Végül a mai ülés jegyzőkönyvét hitelesítették, u ire az ülés véget ért. Megölték az uzsorások. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, április 18. A mi szép vármegyénk három lóle dolog miatt tett szert szomorú nevezetességre. Arról vagyunk híresek, bogy a mi vidékünkről történik a legtöbb kivándorlás, hogy a mi megyénkben fordulnak elő leggyakrabban a legvéresebb bűncselekmények és — ez sem megvetendő — nálunk van legjobban elterjedve az uzsoráskodás. Széles, messze vidéken azt mondják rólunk, hogy Uzsoramegye. És bármennyire is fájjon nekünk a dolog, igazat kell adnunk az élcelődöknek, a keresztapáinknak, akik ilyen gyönyörű névvel és címmel illetnek bennünket. Mert sehol az egész országban, olyan mértékben ennyi diihvel nem dívik az uzsora, mint nálunk, a mi vidékünkön. Nem is kell hozzá valami merész fantázia, ha azt állítjuk, hogy a fővarosban nincs annyi zsaroló szövetkezet, mint Szatmár- megye egyes vidékein. Be van hálózva az egész környék és aljas megfizetett ügynökök hajszolják föl a szegény, megszorult embereket es űzik a szövetkezetek mindent elnyelő cápa gyomrába. Nálunk, ha két ember az utcán találkozik egymással, biztos, hogy egy újonnan létesítendő szövetkezet, uzsora szövetkezet- fölállitásáról tanakodnak. Mert, és ez bizonyos, hogy nincs jobb üzlet, mint a úszta pénz után nagy, horribilis kamatot szedni. Persze bétái lázásra és minden értékesíthető tárgy lefoglalásával. Mennyit irt és menynyit harcolt már a magyar sajtó az ilyen rablószövetkezetek eltörlése véget. De hiába, csak a legritkább esetekben lehet a szövetkezetek vezetőségét valamilyen uzsora dolgon rajtacsipni. Rendkívül ügyesen, sok-sok raffinériával űzik kisded játékaikat, annyi óvatossággal és körültekintéssé1, hogy rajtuk ütni szinte lehetetlen. És ha mégis néha- néha akadnak kóbor áldozatok, akik elég merészek ahoz, hogy a bírósághoz fordulnak oltalomért, addig környékezik őket a szövetkezetek emberei a legrózsásabb Ígéretekkel, amig a feljelentést visszavonják és kijelentik, hogy, pardon, tévedtünk, hiszen ez a szövetkezet, amellyel mi összeköttetésben állunk, a világ legkulánsabb cége, amely csak dicséretet ós elismerést érdemel azért a nagylelkűségért, hogy nekünk 30— 40 százalékos kamat mellett pénzt móltóz- tatott adni. De a legtöbb ember, ha olyan helyzetbe kerül, hogy váltóit, vagy egyéb tifto zásait nem tudja rendezni a szövetkezeteknél, dehogy is megy bírósághoz. Megjelenik a szövetkezetben, sir, könyörög, de persze hasztalanul. Azok az urak ott, szívtelen, könyörtelen emberek, akik mindent csak haszonért tesznek. Undorítóan utálatosak és megadják a moratóriumot, persze újbóli súlyos kamatfizetések mellett Végre is, a sze gény megszorult ember egy re„gel arra ébred, hogy nincsen semmije, földönfutó koldus, aki minden pénzét, minden vagyonát a szövetkezeteknek vitte el, hogy azok az urak minél jobban éljenek. És ekkor következik a tragikus vég. Amikor az áldozat látja, hogy nincsen már mentség, mindenut elvan zárva, feledve kötelességet, családot, mindent, egy elkeseredett pillanatban revolverrel pontot tesz bűnös élete után. így tett Fánkó Gergely apai gazdálkodó is. Amikor minden kötél szakadt ós úgy volt, hogy a szövetkezetek elárverez- teúk minden ingó és ingatlan vagyonát, mert nem tudott már kamatokat fizetni, kiment a határba ós főbelőtte magát. Azonnal meghalt. A zsebében egy levelet találtak, amelyben kuszáit írással, remegő kézzel ezt a pár szót irta : Mentsen meg az Ur Jézus Krisztus minden embert az uzsorástól. Nem átkozódott, nem kívánt szigorú büntetést azoknak, akik halálba kergették, hanem mint egy mementóul hagyta vissza ezt az Írást azoknak, akiknek még nem volt dolguk az uzsoraszövetkezettel. És a Fánkó Gergely kiömlő piros, meleg párolgó vére bosszúért kiált és bizonyára gyorsabb cselekvésre fogja ösztönözni a szövetkezetek ellen azokat, akiket illet. Gyilkolt a pálinka. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, ápr, 18. Hiába való a külömböző alkohol ellenes szövetségek és ligák minden mozgalma, a nemes cél csak törekvés marad, törekvés minden eredmóuy nélkül. Az a propaganda, amit a világ számos tudora mar évek óta folytat az alkohol élvezete ellen, mindaddig nem fog gyökeres eredményre vezetni, amig maguk a legilletókescbb hatóságok, illetve fórumok a legenergikusabban szabályozni nem fogják ezt a kérdést és a kezükbe nem veszik ezt a fontos és már annyi sok ve- szeöolmíjt és bajt okozó ügyet. Statisztika bizonyítja, hogy Magyarországon a véres bűnesetek túlnyomó százalékát az alkohol okozza. A szesz, a gyilkoló, romboló hatású pálinka, amely nem ismer irgalmat, kegyelmet és tör, zúz, verekszik, bicskázik. ha Iáiig Borzalmas szinte el is gondolni, hogy a legtöbb verekedés rendezője a pálinka. Csöndes, békés emberek, akik barátságosan elbeszélgetnek a korcsmák színes abrosszal leteritett asztalainál néhány üveg bor, vagy pálinka mellett, amikor már alaposan a kersó fenekére néztek, hirtelen haragot öltenek ós a békés diskursziót egyszerre a vad indulat és a féktelen szenvedély váltja föl. Kitör belőlük az ősi virtus, dolgozik bennük a pálinka és a nyugalmas legények, akik barátságos purparléra jönnek össze, rövidesen arra józanodnak, hogy gyilkoltak, hogy embert öltek. Véletlenül követték el kegyetlen tettüket és egyikük sem azzal a szándékkal megy be a korcsmába, hogy az embertársa életét kioltsa. Nem lehet cél, mert jól tudják, hogy a bíróság előtt felelniük kell véres tettükért. A törvényszék pedig súlyosan büntet és csak részleges enyhítő körülménynek tudja be az illumináll állapototok Bizonyos és szinte kézenfekvő, hogy maguk a gyilkosok bánják meg leghamarább azt, amit tettek. Más az, ha valakit bosszú vezérel és csak azért támad embertársára és csak azért gyilkolja meg, mert útjában van. De látjuk, hiszen gyors egymásutánban történtek most olyan esetek, amikor a legjobb barátok mentek egymásnak késsel a kezükben. Minden különösebb ok nélkül, nyilván a pálinka hatásától űzve. Az alkohol űzi, hajtja, felkorbácsolja benne a vért és elég egy rossz szó, egy ferde tekintet ahhoz, hogy legjobb barátok fejszével ejtenek súlyos sebeket az egymás testén. Most is egy ilyen esetről értesít bennünket hodászi tudósítónk. Ismét jóbarátok külömböztek össze és rögtönöztek olyan véres verekedést, amelynek alighanem két fiatal, egészséges, szép szál legény fogja megadni az árát. Az életükkel fizetik meg a jóbarátságot. Borgőzös fejjel mennek a másvilágra. Az ottani nagykorcsmában történt, hogy Asztalos Péter, Szakács István és Varga György, akik testi-lelki jóbarátok voltak együtt mulattak. Délután is együtt voltak és este folytatták a mulatozást. A legjobb hangulatban, kedélyesen elbeszélgettek, amikor egyszerre csak valami fölött nézeteltérés támadt köztük. Ekkor már alaposan be voltak pálinkázva. Természetes, hogy a három legény közül egyik sem hagyta a maga szavát és igy történt, hogy rövidesen előkerültek a bieskák ós a legények egymásnak mentek. A korcsmáros közbevetette magát és tőle telhetőleg igyekezett a dolgot sima utón elintézni és békéltetni próbálta a legényeket. De a három emberben erősen dolgozott a nagymennyiségben fogyasztott pálinka és hiába való volt a korcsmáros minden fáradtsága. Végre is emberével kituszkolta a le gényeket a korcsmából ós bezárta az ajtót. A legények most mégjobban feldühödve támadtak egymásnak Ó3 a bicskák becsületesen működtek. Asztalos Péter és Varga Györgyöt olyan súlyosan sebesiteitök meg a késok, hogy alighanem az életükbe fog kerülni. De súlyosan sérült meg Szakács István, akit a szúrások a nyakán sértettek meg. A véres verekedésnek a csendőrség vetett véget, amely csakhamar a színhelyen termett óe szétválasztotta a verekedő legényüket. Vargát és Asztalost beszállították a szatmári közkórházba, ahol most a halállal vívódnak. Önggiíkog akart lenni a szinlapostíó. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, ápr. 18. A Gyurkovics lányok ma esti előadását néhány pillanatra megszakította egy öngyilkossági kísérlet. Kevés hijján múlott, hogy amig a nézőtéren a közönség a legjobb hauguiatban mulatott a darab szellemes ötletein és a színészek kitűnő játékán, addig odakint, a díszletraktárban egy fiatal élet halálra szánta magát és ha idejében észre nem veszik, most bizonyára kihűlt testtel feküdne kint a temető halottas há zában Kállay Miksának hívják az életunt öngyilkosjelöltet, aki este fél kilenc órakor, amikor a színpadon az etsőfelvonás ment ós éppen lebocsájtották a függönyt, felroh3nt a kuliszák mögé Tóth János szabó és ijedten, magából kikelve mondotta: — Miska felkötötte magát. Most vágtam le a kötélről. Természetesen óriási kavarodás keletkezett a színpadon ós Szőke Sándor ós Holtai Hugó nyomban hátra rohantak a diszlettárba, ahol a földön feküdt Kállay M ksa. Nyakán még rajta volt a hurok, vastag kőtélből. Eszméleten volt és nevetve mondotta, hogy azért akart megválni az Modem ruhafestés xj a TrrVA TT7T> T> \ T Legszebbruhatisztitás bármii divatszinre. _L xxtl XU-Oi vegyileg száraz utón, Gyári Mzlat: zatmár, Kossuth 2.»u. 10. Felvételiüzl«t: Kazinczp«u. 17., (jlUila-u. 2- JJagv^árolvlSzéchenvi-u- 34- Alapittatott 1886
