Szamos, 1912. április (44. évfolyam, 75-98. szám)

1912-04-19 / 89. szám

Szatmér, 1912. április 19„ péntek. Negyvennegyedik évfolyam. 89. 5?ém. —Ml* POLITIKA! NAPILAP. Csak személy változás! Szatmár, 1912. ápr. 18. (—y—V.) Prófétai ihlet nélkül is megjósolhatta mindenki már a Khu^n- kormány újbóli kinevezése alkalmával hogy ez a második megbízatása csak ideig-óráig tarthat. Hiszen köztudomású az a kétmalom- kerók közötti állapot, amelybe Khuen- kormáuya került. Mialatt a kormány és a többség egy erősen ellentálló kisebb­séggel szemben egy éppen nem nép­szerű javaslatot képviselt, nemcsak alul­ról volt kitéve ostromnak, hanem felül­ről is bizonytalanságban és orvtámadá­sokban volt része. Khuen grófot Lakács fogja kö­vetni, akinek királyi kihallgatása egye­nesen Khuen előterjesztésére történik. Épp ebből maga a volt miniszterelnök sem csinál titkot annál kevésbé, mert ő maga is Lukácsot tartja a jelen időkben a legalkalmasabbnak arra, hogy az or­szág nagyon is zavaros ügyeinek élére álljon. Lukács megbízatása egy hajszálnyira sem tolja el a nemzeti munkapártot ed­digi frontjától és a párt egységét sem lazítja egy szemernyit sem meg. Sőt, Lukács megbízatása éppen a munkapárt k zavartalansága szempontjából ■«egfifn sen szerencsésnek mondható an­nál is inkább, mert őt a munkapárt összesége nagy ^megnyugvással fogja fogadni. Hiszpn Lukács László évtizedek óta egyik legerősebb oszlopa a hatvanhete politikának. De ezenfelül az is biztosítja a többség bizalmát, hogy a mostani vál­ság fejleményei során még a legkénye­sebb helyzetben is a legodaadóbb párt- hűséget tanúsította, amivel kétségtelenül bebizonyította, hogy a hatvanhetes el­veknek tántorithatlan hive. Mindezen fölül, Lukács személyé­nek értékét a nemzeti munka­párt szemében különösen az emeli, hegy a küszöbön álló választójogi reformot a munkapárt programmja alapján hajtja végre s ugyanakkor az ellenzéket is en­gedékenységre bírja. Mert, mit akar az ellenzék ? Olyan kormányelnököt, akinek választójogi föl­fogása bizalmat válthat ki belőlük. En­nek a bizalomnak mértékétől teszik füg­gővé a további álláspontjukat a véderő­reformmal szemben. Már most, ha figyelembe vesszük, hogy a parlamentnek ellentétes pártja már hetekkel ezelőtt fennen hirdette, hogy Lukács választójogi felfogása iránt bizalommal viseltetik, úgy igen könnyű megállapítani, hogy a válság rövid ne­hány nap múltán belojezést nyer. De az is megállapítható, hogy a kormányválság csak személyváltozást ered­ményezett. A pártok elhelyezkedése semmit sem változott, ellenben k-’látás van reá, hogy az ország gazdasági éle­tének vérkeringése isim t megindul s hogy a parlament tétlenségét is ered­ményes munkálkodás váltja majd föl. Mert nem képzelhető el nagyobb csapás az országra, mint az, hogyha a Lukács-féle kabinetalakitás ismét csak egy politikai kaland lenne, hogyha az ellenzék még a történtek után is útját állná az eredményes munkálkodásnak. A jövő héten egyébként mindez nyilvánvalóvá lesz. A tény az, hogy csak személyváltozás történt. Űzi. A „SZAMOS- Irta : Tárczája. Bodnárné P. Ilona. (Folytatás és vége.) A férfi nézte és kissé elkeseredett. — Hogyan közeledjem hozzá ? — gon­dolta — A zavar, a bizonytalanság az, mely­hez a vágy könnyen hozzáfér. De ez ? olyan mint egy egzotikus virág. Kívánja az ember, de félve nyúl utána. Egy asztalkán tea főzéshez szükséges dolgok álltai. Lizi hamar fölfedezte. Vizet tett föl, meggyujtotta a szeszt, csészéket, cukrot ké­szített. Kemény pedig vajat és gyümölcsöt rakott elő. — Lám, milyen kedves mindez — gon­dolta a férfi jóleső melegséggel. És egyszerre megbékélt a helyzettel. Mióta Lizit ismeri, még nézni sem tu­dott holmi rongy nőkre és most tizszoresen tudta élvezni a leány közellétét. Leültek és ettek csendesen, szótlanul, csak a szemük csillant össze néha simogatóan, melegen. — Lizi, Lizi kis csítri! — sóhajtott egyszerre Kemény. — Ha maga nem lenne oly bohó, mennyire másként lenne minden. Egy szobácskát, valahol bájosan berendez­nénk a maga számára. Teljesíteném minden kívánságát, gondoskodnék a jövőjéről és meg­becsülném. Érti? Megbecsülném. A leány tétován nézett maga olé. :— De mit szólna majd ehhez az apám ? És hogy nézhetnék aztán az anyám szemébe ? — Idővel minden diferencia elsimulna — szólt a férfi. — Csak magának kellene egy kicsit akarnia. Lizi nem válaszolt. Fölállt, a kalapja és felöltője után nézett. — Kisérjen el — mondta csendesen. Kemény megfogta a karját. — Már megy — mondta — Megy a nélkül, hogy csak egy csókkal is boldogított volna. Mióta nézem már magát Lizi! És kívánom áz élet legnagyobb kívánásával. Meddig várjak még ? Mondja meg meddig várjak ? — Nem ! — szólt riadtan a leány és lefejtette magáról a férfi karjait. —1 Nem! Nem I Kemény visszalépett. Egymásra néztek lehangoltan és elindul­tak az estében. Máscap, Lizi hiába kereste barátját a szokott helyen. Nem jött. Máskor is megesett már, hogy elmaradt, de most, a tegnap este közöltük lefolyt jele­nőt után a leányt aggasztotta elmaradása. Éjjel rosszul aludt s reggel megkésve ment munkába. Napközben pedig ideges, fáradt és várakozásteljes volt. Várta az estét. És mikor végre megszabadult, künnyebbül- ten sóhajtott föl. De mikor találkozásaik szokott helyét eredménytelenül hagyta el, ismét elfogta a kétség. — Nem jött 1 — suttogta majdnem sírva, amint haza érvé belépett az ósdi bérház ro­zoga kapuján.

Next

/
Thumbnails
Contents