Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-10 / 57. szám
Negyvennegyedik évfolyam. Szatmár, 1912. március 10,. vasárnap. 57. szám. SZAMOS t Öl’ POLETIMUl NAPILAP. & HIU1IB4 A szatmári pénzpiac ép a pénzintézetek. Szatmár, 1912. márc. 9. (She.) Országos hírlapok hasábjain olvassuk mind sűrűbben, hogy onnan felülről, ahonnan a pénzforgalom sorsát intézik, nem a legjobb véleménynyel vannak a szatmárnémetii pénzpiac felől. A rossz véleménynek eleinte intő tanácsok voltak a következményei, most pedig sugdosódva száll a hir erősebb intézkedésekről is, — amelyek a legreálisabb hitelszervezetek életében is komoly zavarokat idézhetnek elő. A szatmárnémetii pénzpiac tényezői a pénz- és hitelintézetek vezetői, a mai napon közös értekezletre gyűltek össze, megvitatni azokat az egyöntetű intézkedéseket, amelyekkel elejét vehetik a fenyegető bajnak és szövetkezni nagyobb erőben az egymás felsegitó- sére. Az értekezlet összehívása, a tényleges összejövetel igaz bizonyság afelől, hogy a sugdosva szálló hírek komoly alappal bírnak s bár ijjedelemre nincs ok és nincs okunk kételkedni a szatmárnémetii pénzintézetek vezetőinek feltétlen készültségében, leleményességében : mégis aggódva gondolunk azokra a súlyos következményekre, amelyek a segítő akció sikertelensége folytán nemcsak az egyes intézetek bukását, de határozottan egész vicinális gazdasági életünk rombadőlését vonhatják maguk után. Ezek szerint nem képezheti egyedüli tárgyát a segitő akciónak az, hogy repressaliákat álhtson fel a közfoglaiko- zássá vált gründolás, a gombamódra szaporodó újabb pénzintézeti alakulásokkal szemben, de beható vizsgálat tárgyává kell tennie az egész gazdasági életet és főképp át kell alakítania majdnem minden szatmárnémetii pénzintézet üzleti célját, — mert valljuk be nyíltan és őszintén — : a fő baj ide kulminál. Nálunk a pénzintézetek nem iparvállalatokban gyümölcsöztetik a tőkéjüket, hanem lombard üzletekben. — Nálunk a pénzintézeteknek csak annyi közük van az agrikulturához hogy talán egy sincs, amelyik ne parcellázna. Itt Szat- már-Németiben nincsen a pénzintézeteknél pénz, sem a mezőgazdaságra, sem Tudomány és technika. Baumgárten Zsidmond tanárnak, a Kölcsey, kör szabadiskolájában márc. hóban, a .Cseppfolyós levegőről tartott előadásnak vezető része. Családi és társadalmi életünk az utolsó évtizedekben csodálatosan megváltozott. A középkorban évszázadok alatt sem találunk ily nagy arányú átalakulást. Uj társadalmi osztályok alakultak és jelentek meg a közélet küzdőterén, a politikai életben a társadalmi és gazdasági kérdések nyomultak előtérbe, uj eszmék vetődtek felszínre, friss áramlatok keltek szárnyra, melyek az egész emberiséget egybe forraszják. E változásoknak okát és eredetét a technika fejlődésében találjuk és hatásaik nemcsak abban nyilvánul, hogy a tökéle tesebb és olcsóbb termelés jobban elégíti ki megsokasodott szükségleteinket, kényelmesebb megélhetést biztosit, hanem a fejlődéssel járó nagyipari termelés átalakította az egész társadalmat. A technika fejlődését megelőzte a tudomány haladása. Technika és tudomány ikertestvérek, melyek kölcsönös hatással vannak egymásra. Annál inkább tudomány valamely tudás, minél nagyobb annak sociális hatása, viszont a tudománynak — és itt nem tisztán természettudományokról van szó — alapja a megfigyelés : technika. A természettudományok hatalmas felfedezései az empirikus — kísérleti — módszer alkalmazásával kezdődnek ; mióta a kutatásoknál Kant elvét alkalmazzák: „Csak a tapasztalatban van igazság 1 A tudós kísérletével kérdést intéz a terméaz iparra, hanem csak kót-három jó kezessel megerősített és óriási százalékban fogyasztási hitelt igénylő egyének részére, kölcsönintézetek azok. A zárszámadások csillogó igazgatósági jelentései pedig nem bizonyítanak e tények ellen semmit. A zárszámadások, a részvényesek részére készülnek és arra a nemes versenyre, amelyet az intézetek a forgalom és évi nyeresség küzdterén egymással vívnak. — Hogy melyik családi kreatúra ? Ezésez a, bank tudott nagyobb váltótárcát kimutatni és kisebb alaptőkével hol lehetett nagyobb nyereséget kimutatni. Ám csupán a nagy osztalék kiküz- dósé még nem közgazdásági funkció. Az arany csillogása, a bankó sokasága még nem virulása egyszersmint a mezőgazdaságnak, az iparnak és a tulajdonképpeni, igazi forgalombonyolitó kereskedelemnek sem, de gyilkosa, megélője lehet az egész gazdasági életnek, elvonva, elharácsolv tisztán a saját forgalma lebon hására, a saját gyü- mölcsöztetésórv. a többi foglalkozási ágak szükséges tokéit. így esik, hogy a nagy osztalékok városában jajgatva jár a szegény gazda és egy világot sir tele panasszal, hogy szethez, melyre magának a természetnek kell megadnia a választ. A tisztán leiró tudományok csak a kíváncsiságot elégítik ki, de nem viszik előbbre az emberiséget a fejlődés utján. A tapasztalat alapján megállapított törvények nemcsak a múlt fátyolát lebbentik fel, de bepillantást engednek a jövőbe és megjósolják, szigorú következetességgel megállapítják, bizonyos adott premissák következményét. Legszigorúbb következtetéssel a mennyiségtan dolgozik, mig a leiró tudományok ennek a követelménynek legkevésbé felelnek meg. Nehéz lenne annak megállapítása, mi a tudomány célja és mikor töltötte be hivatását. Nehány évvel ezelőtt bizonyos oldalról a tudomány csődjét jósolták, mert Hurut pasztilla Köhögés ellen a legjobb, ára 50 fill. 3 doboz 1.30 fill. Egyedül kapható Gerő Sándor Magyar Korona gyógyszertárában Nagykőrösön. *o (i o.) /r.r.-agg Róth Simon nagyváiasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. Megérkezett I a tavaszi és nyári idényre rendelt legújabb divatu valódi chewreaux és box bőrből készült fekete és színes úri női és gyermek cipők. A. valódi amerikai King Quality czipók kizárólagos raktára. Jelen számunk 16 oldal terjedelmű*
