Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-10 / 57. szám
2. old*! SZAMOS (191 mére m 10.) 57. szám. Modern ruhafestés i « ■ |rp á TTt'T? 1) i T Modern és tartós bármily divatszinre. M AJ 1 A >) 1 Jí i A Aj p|jSg^s ^ ^«QTlérozás fiyári fóüilet: Szatmdr Kossuth C*u 10 Fehétili islet: Kazincz?*u 17. (3ttila*u-, 2. Nag^árolp: Szecfanpi*. u 34.Alapittlt«tt 18S6. \ onp Á T v<. ü^osógykr^ vegy- U7 A rV\í í If p?JPvJl\. JL»^ X .xjlJLj X tisztitó intézet £*■ * x.»X rm Xl< Üzlet-.; Kaziitezy-ttteza 11. Gyártelep : Köleiey-utaza 8. nem tud egy-két tenyészállat beszerzésére, egy-egy gazdasági gép megvételére pénzhez jutni. Még jobban van kétségbeesae a szánandó iparos, aki a megrendeléseihez nem tud pénzt teremteni, hogy nyersanyagot vásároljon azon. És — horrendum dictu ! a csont- és szaruárugyár ügye, amelyik a rész- vétlenség átkos bűne miatt senyved, talán ki is múlik, - vagy idegen tőkéhez lesz kénytelen folyamodni a szat- márnémetii húsz, vagy hány pénziatézet hetven milliós forgalma dacára. Általános keletű törvény, hogy a foglalkozási ágak preciz összhangja nélkül nem lehet gazdasági életet teremteni s bármelyiknek a tulfejlődése, előbb a többit, azután önönmagát is feltétlenül romlásba viszi. Az üzleti cél megváltoztatása nélkül, csupán az uj alakulások elleni eljárások egyöntetűségével, minthogy eddig nem volt, ezutánra sem lesz segitve a bajokon. Tagadhatatlanul alkalmatlan a sok csak a jelenségeket magyarázta, de nem tud felvilágosítást adni azok végokairól. A tudomány megsokszorozza az ember munkaerejét, bepillantást enged az anyag és szervezet legparányibb részeibe, fogalmat ad a mindensóg végtelenségéről, de teljesen a természet titkait megoldani soha nem tudja, mert ekkor betöltötte volna szerepét és megszűnnék további fejlődései. Nem egyenesen vezető ut a tudomány, hanem a végtelenbe vesző felfelé vivő csigalépcső, melynek két pillére az anyag és energia és mely a kutatási módszerek és eszközök tökéletesedésével a jelenségeket mindig általánosabb törvénybe foglalja. A tudomány hatása a legáltalánosabb, mert a világ bármely rejtett zugából induljon is ki valami felfedezés, csakhamar bejárja az egész világot, nem ismerve politikai és nyelvi határokat. A tudomány hatalom, mely az emberiséget az általános jólét és boldogság útja felé vezeti. Felmenti a terhes testi munka alól, megnyitja a nép milliói előtt a tudás forrását és ezzel az egész emberi fajt a tökéletesedés felé viszi. Az emberiség minden vágya reménysége a tudományba van fektetve és ezeket csak a tudomány elégítheti ki. pénzintézeti alakulás, — társadalmi kavarodásokat családi ellenségeskedéseket szül, de ezeken kivül, ha reális ala-\ pokon nyugszik, nem fenyegeti gazdasági életünket összeomlással, mert nem ellensége annak. Ezen a téren, mint mindenütt, a liberális irányzatnak kell győzedelmeskednie, mely a kereskedelem, ipar és pénzforgalom dolgában a korlátlan fejlődésnek enged teret. — Sem a pénz- forgalom terén, sem a gazdasági élet egyetlen ágazatán sem ártott még a szabadverseny a fejlődésnek, mig ezzel szemben nincs intézmény, amelynek a korlátozás ne ártott volna. Tisztán e korlátozásra szorítkozni, az akcióval, — eltekintve a magánérdek védelmének nem éppen nemes ráfogásá- tól,—az nem fogja a szatmárnémetii pénzpiacot a fenyegető veszélytől megoltalmazni. Az egészséges átalakulásnak a gyakorlati élet tapasztalataiból kell meg születnie és e tapasztalat szerzésnek mindenesetre túl kell nézni a kicsinyes korlátokon, amelyek egyedül a pénzforgalom küzdterót veszik körül és bele kell teljes lelkiismeretességgel tekinteni az egész gazdasági életet képező összes ágazatokba, amelyek pedig tagadhatatlanul a pénz tekintélye folytán éppen a pénzintézetektől várják fölsegélye- zósüket és föllendülésük megteremtését. Az ipartestület. Szatmárnémeti, 1912. márc. 9. A szatmarnémeti-i képesítéshez kötött iparosoknak meg v«n az absolutt többsége aí ipartestület megalakítására s most már rövid formai kérdés a vogieges megteremtése, ennek a városunkba i sok évtized óta hiányzó iparos szervezetnek. A csizmadia, gubás, úmár, vásári szabó ipartársulatok ellenzése akasztotta meg eddig az ipartestület megalakítását, amelynek áldásos működését alig van már Magyarországon község és város, hogy nélkülözné. Első sorban az iparosság, de rajtuk kivül a város, mint hivatalos hatóság és az egész közgazdasági élet is nagy jelentőségű önkormányzati szervezetet nyer az ipartestületben azzal, hogy az egész iparosság és iparostársadalom ügyei, bajai ezután a hivatalos bürokrácia kormányzatából saját kezelésbe mennek át olyun elöljáróság, választmány, békéltető bizottság és egyéb fuootionáriusok hatáskörébe, akik mindnyájan kizárólag magából az iparos társadalomból kerülnek ki s »kik a férfikor tap*sztalt- ságával bizonyara 'Hjes megbízhatósággal ismeri* a saját érdekeiket, kívánni antikat és azokat a svját ügyeik iránt köteles gondossággal igyekezne* orvosolni, elősegíteni, ellátni. Az ipartestület kényszer- egyesülés és *' absolut föbb*ég elhatározás* folytán a kisebbség *kar*ta többe figyelembe nem jöhet. Az évtizedes ellenzők, a csizmadiák, gubások, tímárok, vásári szabók épp úgy t»gjai tartoznak lenni az ipartestületnek, mint azok, akik belátva és óhajtva a testületi egyesülés szükségességét és üdvös voltát, már régidők óta fáradoznak a testület összehozásában. A régi ellenzők további ellenségeskedése tehát most már valóban értelmetlen ujjhuzás, aminek a dolgok további fej'ödésébeo esetleg sajnálatos következményeit láthatják. Az ipartestület, most már nem utopia többé és az előkészítő bizottság szervező munkája a különféle tisztségek betöltését is felvette programmjába. Itt pedig az igazság és tárgyilagosság követelményei szerint nem hagyhatja ki az ellenséges iparágak művelőit sem. Minden iparágat fel keli ölelnie az elöljáróságnak, a választmánynak, a békéltető bizottságnak és egyetlen iparág művelői közül som szabad kihagyni senkit sem a tisztviselői kar összeállításánál. A megteremtett ipartes ület többsége hívja fel az ellenséges kisebbséget, a békés és eredményes munkára a szervezésben. Bárányt Jinos hangversenye. Szatmár, márc. 9. Pár év előtt hagyta el zeneiskolánkat, mint a felső kimüvelési osztály tehetséges növendéke s ma min;, kész művész jelent meg közönségünk előtt. Még nem f.jezte be zeneakadémiai tanulmányait, ennélfogva azt a meglepő fejlődést és készültséget, amit az első billen- téseknél megállapíthattunk, nem választhatjuk el az iskolától és az ifjú művész kitűnő mesterétől, Szendy Árpádtól. Amikor nem néztük Baranyi Jánosnak rokonszenves és Mascagni ifjúkori vonásaira erősen emlé keztető arcát, sokszor azt az illúziót keltette a nemesen komoly játéka, mintha Szendy mestert hallottuk volna s ezt csak előnyére jegyezhetjük meg, mert Szendy modorát jól elsajátítani, magában is művészet és Baranyi János még elég fiatal ahoz, hogy művészetébe saját egyéniségét bele- vigye. Tegnap esti hangversenyén Bach, Beethoven, Chopin, Dohnányi, Debussi és Liszt szerzeményeiből játszott. Technikája fejlett. Az erősebb játékot kívánó motívumok kifejezésére sokkal alkalmasabb, mint E"PMVII T~a farsangi nagy SZ6Ü- ÉÉ Játék, porcellán- és emaille-edények, emLOIN I IL I & zácziós vásár - f Vagyak, htot« <^ek fa diwmfc. aruk nagy raktara. Viszonteladóknak kedBlatniczKy JsWán Kazinczyutcza ío. az. a Szatmári Bazárban vezmény. Becses pártfogást kér kiváló tisztelettel
