Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-03 / 51. szám
Negyvennegyedik évfolyam. Szatmár, 1912. március 3.. vasárnap. V árosi zeneiskola. Szatmár, márc. 2. Hogy a lélek néha fölemelkedhessek azokba az elvont országokba, ahol a meghatottság minden egyéni vonatkozástól a legtávolabb áll, ahol —- úgy fejezzem ki magam — a legtisztább művészeti ideálizmus jut kifejezésre : ez úgy az egyénre, mint arra a nemzetre nézve, amelynek sok egyéne ilyen élvezetnek befogadására képes, rendkívüli nagy nevelő hatással bir. Az önzéstől való távolodás a művészi téren rokon az önzéstől való eltávolodással az erkölcsi téren is. Ez a legmélyebb oka annak, bogy miért bir oly lélekemelő, oly léleknemesitő hatással a zene és annak terjesztése. Ilyen nemes irányú törekvés megvalósítására szövetkezett városunk közönsége akkor, amidőn 1875-ben megalakította a szatmárnérnetii „Dalegvesü letet“, amely mint a zenei élet terjesztésére szolgáló intézmény, hatalmas fellendülésnek indult s mint ilyen, „Dal- és Zeneegyesület“ címmel a művészi zene művelésére 1903-ban zeneiskolát is nyitott. Amikor az egyesület vezetősége még a múlt év folyamán megtartott közgyűlésében arra az álláspontra helyezkedett kellő anyagi támogatás hijján — az intézetnek Ígérkező fényes jövőt biztosítandó, hogy arra kéri a város törvényhatóságát, vegye házi kezelésébe a zeneiskolát, amely ténykedésével is biztos alapra helyezné az intézetet. Az iskola megalapítása iita a lefolyt kilenc év alatt hatalmas arányban fejlődött. Ez nemcsak a növendék létszám folytonos emelkedésében nyilvánul, hat em főleg abban, hogy alig múlik el egy tanév anélkül, hogy vagy a tanfolyamok osztályait ne bővitettük, vagy uj tanszakot ne létesítettünk \olna. Tekintve szerény anyagi viszonyainkat s igen mérsékelt segélyeinket, valóban nagy áldozatot hozunk a zeneoktatásnak, midőn az országban jóformán a legolcsóbb tandíjainkat az általános drágaság dacára is fen tartjuk s úgy a fúvó- tanszakok, mint a melléktanfolyamok tanítását növendékeinknek — teljesen — ingyen nyújtjuk. Azon nézetben vagyunk ugyanis, hogy a zenei kultúra terjesztését, népszerűsítését az a tanintézet teljesíti leginkább, mely a zenét a nép minden rétegével, osztályával megkedvelteim tudja, a zene tanítását széles alapokra fekteti s a szegényebb sorsuak- nak is módot nyújt, hogy a zenével foglalkozhassanak. Minthogy távol vagyunk még attól, hogy hazánkban a zeneoktatás ingjenes legyen: az a zenetauintézet felel meg kulturális feladatának leginkább, mely olcsó tandijat szab. Természetesen <rre csak olyan biztos alapon nyugvó közintézmény vátlalkozhatik, mint amilyen lenne zeneiskolánk is, ha a város törvényhatósága házi kezelésébe venné. Jelen soraim keretében sem akarok azon hálás szerepre vállalkozni, hogy a zene kulturális befolyását fejtegessem. Kérdés csak az lehet, vájjon a Csaknem kétszáz éve, hogy a szabad királyi városi jogot Szatmár- Németi megszerezte. Szatmár-Nómeti város a régi korban négy részből állott: a várból, Szatmárból, Németiből es külvárosból. Az utolsó időkben a vár sáncai szerintem igy feküdtek: A vár északi sánca a Széchenyi- és Eötvösutca telkeinek belső részén, a róm. kath. székesegyház hátsó fele mögött a Korona vendéglőn be, a báró Vécsey-család és a róm. kath. lel- készi telek alsó része s az orthodoksz zsidó templom előtt a Battyány-utcáig vonult. A vár keleti sánca « Széchenyi-utca alsó részéről az Eötvös , Majláth és Kossuth Lajos utca telkein át, — a nyugati sánc pedig a Várdomb- és Battyhány-utca telkeinek belső részén a Szamos folyóig terjedt. A déli sáncot végül a Szamos vize képezte. A vár utolsó ostromát 1703 ban II- Rákóczi Ferenc fejedelem kezdt<\ A várat 1705. év első napján 600 lovas s néhány száz puskásból álló német gróf Forgách Simon tábornoknak feladta. II. Rákóczi Ferenc fejedelem a várat 1705—6. évben szóthányatta s erőd jellegét mezszüntette. A teljes lerombolás 1711 ben történt. A vár egykori sáncai, 200 év után, itt-ott még most is láthatók. Zotmar várost és a régi földvárat a magy rok már a honfoglaláskor itt találták és Árpid fejedelem alatt, 880 év körül, Mén Marót kazár fejedelemtől Szabolcs s Tas vezérekkel elfoglalták. Nemed várost Szent István király felesége, Gize la királyné 1006-ban bajor származású királyi vadászokból telepítette. Ennek a két régi városnak fekvése szerintem a következő volt: A Szamos kis ága régebben a Csatorna-utcán kiindulva, a Hunyadi utcán, a Pázsit-közön és utcán, zárdakerten, Arany János-utcán és a régi katonai csapat-kórházon át, kétfelé osztotta a várost. Északra ma is Németi, délre pedig Szatmár terjed. A külváros, melyet Hóláncnak neveztek, ismeretlen keletkezéssel a Szamos balpartján, a hasonnevű mai helyen feküdt. Gróf Teleki Mihály erdélyi kancellár vezetése alatt 1680-ban Apaffy Mihály fejed lem török és erdélyi gyülevósz hada Hóstánc külváros: fölégette. Megvolt tehát 1662-ben Szatmár- Németinek mindanégy része, mi^or esedező iratot nyújtottak be a királyhoz, melyben a szabad királyi városi jog megnyerését kérelmezték. Teljesen csodálatra méltó azonban, hogy ezt a jogot egyedül Szatmárra kertén, a többi három városrész nem jött tekintetbe. Lipót király parancsára a pozsonyi kamara a megváltás felett alkudozni kezdett a várossal s mivel a jelzett jogért Késmárk 280,000 forintot, Bazin és Szent György 160,000 foritot s ezenkívül a király asztalára évente 700 veder bort ígért, Szatmártól 100,000 forintot követelt, kárHurut pasztilla Köhögés ellen a legjobb, ára SO fill. 3 doboz 1.30 fill. Egyedül kapható Gerő Sándor Magyar Korona gyógyszertárában Nagykőrösön. 40 (i 0 ) aagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő-. közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. FIGYELMEZTETÉS ! As előre haladott téli idény miatt a még raktáron lévő téli áruk as eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók A valódi amerikai King Quality csípők kizárólagos rektáye. , ' (lo) Jelen aaámunk 14 oldal terjedelmi.
