Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-17 / 63. szám
2 olást. SZÁMOS (1918. tárna« 17) 61. «áss. síékhely kérdése is napirendre talál e címen kerülni, amely pedig talán ennek árán egyelőre nyugvó pontra jut. Béke velünk! V árosrendezés a hidontul. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, márc. 16. A Szamos balpartján lakó szatmáriak szánalmas helyzete mindenki előtt ismeretes. Különösen tavasz és ősz táján valóságos életveszedelem az óit épült házakat megközelíteni. De a nyár sem valami kedves, mert akkor meg a porfelhők veszélyeztetik az ottlakók egészségét. Pedig a városnak ez a része rohamosan fejlődik. Szinte föld alól bújnak elő újabb és újabb házsorok, de a város vezetősége csodálatosképpen Dem akart eddig tudomást venni róla, hogy a Szamoson túl élő adóalanyok szintén emberek, akik egész joggal megkívánhatják, hogy a közegészségi intézkedéseknek legalább a minimumát élvezhessék. Végre megsokalták az ottani lakosok a város mostohaatyai pártfogását és ma kérést terjesztettek a tanács elé, hogy a házsorok közé utat építtessen. Ez a kérésük annál inkább is jogos, mert hiszen az utborkolás költségeit ők viselik, a tanácsnak csak tudomásul kell venni, vagy mondják: megengedni, hogy a Szamos balparti lakosok a saját pénzükön utat építsenek. Az útépítés iránti kérést, melyet 50-en írtak alá, Asztalos József ós társai nyújtották be a tanácsnak. Ebben a kérésben részletesen elpanaszolják a bidontuliak, hogy az 66Ős idők beálltával néha, alighogy megközelíthetik lakásaikat. Különösen veszedelmes az iskolába járó gyermekek helyzete, kiknek nagy százaléka éppen as uthiánya miatt az esős évszakokban betegeskedik. De ha mindezen eminens okokat számításon kívül hagynók, a városnak már a hidontuli közintézmények miatt is régen megkellett volna építenie az utakat. Hiszen ott van a gazdasági ismétlő iskola, az állami elemi iskola, a kir. dohánybeváltó hivatal, famegmunkáló gyártelep, gőzmalom, kőipari gyártelep, no — és nehány száz család több száz gyermekkel. A kérés szerint a következő útvonalak burkolása szükséges: a Szamos hidtól a sárga korcsmáig. A sárga korcsmától lefelé a hegyi vasúti állomáshoz vezető útig, valamint a vetés-nagy károlyi ut men én az árok betöltése mellett a Reizer-féle telkekig és az ujmajorban a dohánybeváltón túl az asztalos bútorgyár mentén és oldalán egész a pálfalvai, illetőleg az amaci útig, a hegyi utón az állami gazdasági iskoláig. Az ut szélességét 120 centiméterre tervezik. A tanács a mai ülésén foglalkozott a kéréssel s úgy határozott!, hogy sürgősen kiadta a városi mérnöki hivatalnak. Az úttest még a tavasz folyamán elkészül. Az épitési költséget a háztulajdonosok — a szabályrendelet szerint 10 évi részletben törlesztik a várossal szerződéses viszonyban álló aszfalt társaságnak. így is jó ügy is jó. — Saját tudósítónktól. — Szatmárnémeti, 1912. máro. 16. Ne tessék »sen a címen mosolyogni. Nem tréfa es — sőt I Nagyon komoly, ssebbe vágó, de már bevégzett ügyről van azó. Az elmúlt esztendőben a város tanácsa elhatározta, hogy — főképpen a közegészségügyre való tekintettel — állati hulla földolgozó és értékesítő telepet létesít. Jelentkezett ugyanis egy Digestor nevű cég, amely hajlandónak mutatkozott saját rendszerű gépezetével ós berendezéseivel a telepet fölállítani. A benyújtott ajánlat ellen nem is lehetett kifogás. A cég ugyanis kötelezte magát, hogy a város által építendő helyiségben berendezi az állati hullaföldolgozó te lepet. A Táros megfizeti a gépek árát, de a vállalat egyben kibórli a telepet évi 1200 korona bérért, melynek ellenében a földolgozott hullák termékei őt illetik. Az üzlet ebben a formában egészséges, rentábilis, elfogadható. Elvégre az 1200 koronás haszonbér szép lassan amortizálja a befektetett tőkét s a város egy modern higiénikus berendezésű közegészség berendezés néz jut. Mindez alig egy esztendővel ezelőtt történt. Most azután a cég egy újabb ajánlattal 'epie meg a várost- Lemond a bérletről a os javára azzal, hogy a földolgozó telepet a város vegye át, házi kezelésbe. A tanács, miután a földolgozó telep eddigi üzleti eredményeiből meggyőződött róla, hogy a bevételek bőségesen fedezik a kiadásokat, magáévá tette a cég ajánlatát és az elmúlt héten ideiglenesen, amig a közgyűlés is hozzájárul a szerződés fölbontásához — átvette a cégtől a földolgozást. Adminisztratív szempontból ez az eljárás kifogás nélküli. Nézzük azonban a dolog üzleti részét. Önkéuytelenül is az a kérdés tolódik homloktérbe: miért mondott le a társaság a szerződésről, mikor a várostól erre fölszóli- tást nem kapott ? Olyan céget aligha taiá lünk Magyaiországon, amely egy jövedelmező üzletágról lemond. Azt kell hinnünk, hogy a földolgozó telep nem rentábilis, hogy arra majd rá kell fizetni. Ha igy is állna a dolog, a városnak szüksége van a telepre, mint közsegészségi intézményre. S ha rá is fizet, ez az összeg nem veszteség, mert ezzel a kiadással a város lakossága önmagának tartozik. A szerződés visszavonásnak egészen más a Hühnere. A Digestor társaság a bérleti szerződést csaléteknek használta, hogy gépezeteit annál biztosabban eladhassa a városnak. Az egész dologban az a legjollemz őbb hogy a tanácsnak ez az üzlet igy is jó, meg úgy is jó volt. Dr- SÜDY TIBOR ügyvédi irodáját Deák-tér 9. sz., néhai Lengyel Márton-féle ház emeleti helyiségébe helyezte át. Elfogták a szatmári ékszertolvajt. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, márc. 16. Az újságolvasó közönség előtt bizonyára még emlékezetes az a nagy ékszerlopás, amit egy teljesen elzüllött fiatal ke- reskedősegéd követett el Lengyel Zoltán dr. országgyűlési képviselő feleségének kárára. A múlt év nyarán történt, hogy Lengyel Zoltán és neje két heti tartózkodásra Szat- márra jöttek és Lengyel Imre kereskedőnél szálltak meg, aki Lengyel Zoltánnak apósa. Amikor a képviselő ós felesége visszautazni készültek a fővárosba ós csomagolni akartak, ijedten vették észre, hogy a egyik dobozuk, amelyben három ezer korona értékű ékszer volt, eltűnt. Tűvé tettek mindent, de az értékes kincset sehol sem találták. Lengyelók elutaztak, de a feljelentést még Szatmáron megtették. A csendőrség megindította a nyomozást ós letartóztatott két fiatalembert, akikről azonban később kiderült, hogy teljesen ártatlanul keveredtek a dologba. A csendőrséget ez a kudarc nem kedvetlenítette el ós a nyomozást rendületlen erétylyel tovább folytatták. A izsgálat mindinkább azt látszott bizonyítani, hogy a nagy lopást Tóth Kálmán szatmári fiatal, húszéves kereskedősegéd követte el. Amikor a bizonyítékok már mind megvoltak, a csendőrsóg a fiatal embert le akarta tartóztatni, de az megneszelve a fenyegető veszedelmet, még idejekorán megugrott. Köröző levelet adtak ki ellene, de eredménytelenül. A napokban azután szenzációs fordulat állott be ebben az ügyben. Ugyanis a kolozsvári rendőrség átiratban megkereste a szatmári rendőrséget és információt kért egy Tóth Kálmán nevű szatmári Jetőségü fiatalemberről, akit az ottani rendőrség egy betöréses lopásból kifolyólag letartóztatott. A szatmári kapitányság rögtön táviratozott Kolozsvárra, hogy Tóth Kálmánt gyanúsítják a Lengyel-féle ékszerlopással. Egyben értesítést küldött, hogy innen Szatmárról két csendőr utazik Kolozsvárra ós elhozzák ide Tóth Kálmánt. Időközben a kolozsvári rendőrséghez egymásután érkeztek a feljelentések kisebb- nagyobb ókszerlopásokról. A betörések és lopások elkövetése annyira egy mintára történt, hogy a rendőrség azok végrehajtásé val nyomban Tóth Kálmánt gyanúsította és amint kiderült, nem minden alap nélkül. Mert Tóth Kálmán a bizonyítékok súlya alatt megtört és egyeakint elősorolta bűneit. Tóth Kálmánt a csendőrsóg Szatmárra hozta és itt a vizsgálóbíró elé vitték. Tóth Kálmán itt is beismerte, hogy a Lengyelféle ékszerlopást ő követte el. Azonban tett még egy szenzációsabb kijelentést is. Azt mondotta, hogy a lopásban az édes anyjának is része van. Cinikusan, minden lelki- ismereti furdaiás nélkül rántotta magával az anyját. Ugylátszik a vásott és magával teljesen meghasonlott fiatalember úgy gondolkozott, hogy ha már ő elveszett, illetve „bebukott“, amint azt tolvaj nyelven mondják, hát ne álljon egyedül a biróság előtt. És felrúgva a fiúi szeretet minden parányi érzését, a legnagyobb könnyelműséggel odadobta a biró elé a nagy szót, hogy az anyja volt segítőtársa a bűnben. Egyébként érdekes család a Tóth família. Nemrégen az apját ítélték el hosszabb szabadságvesztésre, azután a bátyjára került a sor, akit szintén betörésért és lopásért sújtottak több hónapi börtönnel, most meg Tóth Kálmán és az anyja kerül a bíróság elé. A csendőrsóg külömben még mindig nyomoz, mert egyes jelek szerint még több bűneset terheli Tóth Kálmán lelkét. Modern ruhafestés r | 4 Trp * TI^T? T3 4 T Modern és tartós bármily divatszinre. HAJ 1 AJ 11*11 I AL pli&sézés és gouvlérozás, fiyári Kifliiét: Ssatmár Kossuth ß-u 10 Fehételi üzlet: Kajcinc*p*u 17. (Híflla-u., 2. Naavkárolp: S*«ch«npi*. u 34.Alakíttatott 1886.
