Szamos, 1912. február (44. évfolyam, 25-48. szám)
1912-02-16 / 37. szám
I aWw,. «ÜM6I . tfi> február ll.j IT. tmm, A helyzet. Badapeet, 1619. febr. 15. A nagy sap leaajlott, A kor»ány megmutetu a békés kíefjeaéi lehetőségének etjét. Moat már eiutáa egyedül ai elleneékeu malik: vájjon reá akar-e erre az atra lépai, Tagy pádig tovább Í8 a kerékköiés mellett marad, A zaú-iaatereloök mai beteéáéből ki lehetett érezai, hogy a kormány minden eshetőséggel számolt, hogy a miniszterelnök már bírta őfelsége előietes jóváhagyását a parlament esetleges föl- oszlatására. És ezt az ellenzék is tudja. Annyira tudja, hogy a mai orasággyülís után az ellenzéki párták értekezletet tartottak nyilván azért, hogy valami módját ejtsék a Hás-ftlosalatás elkerülésének. A Justh-csoport sem veri már any- nyira a mellét, mint csak néhány nappal ezelőtt is. Jól tudják, hogy agy újabb választás mély sebeket vághat rajtuk s éppen azért, bár kifelé még vitézkednek, befelé, a kuliszák mögött azon mesterkednek, hogy megtalálják a módját a tisztességes visszavonulásnak. Bármilyen legyen ez a visszavonulás, mindenképpen tiszteségesebb lesz, mint az eddigi harcosdi játékok. Justhék helyzetét nagyon megneS hangja reszketett e szavaknál, mig tekintetével a gyógyszerészt kereste. — Igen, — feleltem — ő irta az éjjel. Egész éjszaka hallottam, a mint a szobájában nyugtalanul fel és alá járkált. Valami nyilalást éreztem a szívem tájékán, mikor e szavakat kimondtam. Mert csinos teremtés és kívánatos leányka volt és bántott a lelkiismeret, hogy nem vallottam meg az igazat. — Ki tudja — gondoltam magamban — ki tudja, nem-e követtem el olyan hibát, a miért nem nyerek soha bünbocsánatot. — Az est mind sötótebb és sötótebb lett. Az égen kigyuladtak az aprö csillagok és gyenge sugaruk rezegve táncolt a susogó lombok felett. Mindnyájan fölkerekedtünk és párosával hazafelé vettük utunkat. Csak én hallgattam egyedül. És éjfél tájban mikor elbúcsúztam a többiektől, visszatértem játszóhelyünkre és sokáig bolyongiam a fák alatt. Magam sem tudom, miért jöttem ide. Betévedtem az erdő közepébe és az egyik tölgyfa alatt két emberi alakot vettem észre. Csókolództak. Az egyik a fiatal csinos leány volt, a másik pedig a fehér- mellónyes gyógyszerész volt. Szenvedélyesen ölelte mayához Erikát és közben forró csókokat nyomott ajakara. Megvártam mig háromszor megcsókolta a leány pírtól égő arc tt, aztán lassú léptekkel hazaballagtam. Otthon az ágyra vetettem magam és zokogtam. Södeborg H. Ittiti A Koesuth-párt báfcfllékeny hangulat». Kossuthék jól tudják, hogy Khueu • meximutait ért* *1 a vívmányoknak, a pártban a béka faiá hajló alemek kerakedtak felül. Ha már moat a Kessuth-pári megelégszik a Khuen mai beesődében körvonalazott békeföltételekkel, akkor Juatkék többé nem nyomnak a politikai mérleg serpenyőjében. Minden aaonban holnap dől el (-* -r.) Országgyűlés. Bpest,, 1912. február 15. A képviselőhöz ma délelőt 10 órakor Nirmjr Lajos elnöklete mellett ülést tartott. Ahuen-Hódervéry Károly miniszter- elnök beszélt. Hangoztatta, hogy a véderőreformra szükség van, ha a nagyhatalmakkal szövetségben akarunk maradni. A címer és jelvény kérdését föltétien 1 megvalósítják. Ehhez a kormány állását köti. Ezzel vagy áll, vagy megbukik. Kijelentette, hogy Appooyi javaslatait a lehetőség szerint teljesitik. A kormány az általános választójog alapján áll és a választójog reformját demokratikus szellemben fogja mego dani, de csak a vóderőreform letár- gyalása után, az ellenzékre bízza, hogy békét vagy harcot óhajt-e ? Utána Désjr Zoltán szólalt föl a Kos suth párt nevében és indítványozta, hogy a Házat hó főig napolják el. A Ház az in ditványt elfogadta. JJj állások a Városnál. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, febr. 15. Nehány nappal ezelőt1 hirt ad'unk róla, hogy Szatmár város törvónyhatós ga megállapította a községi számvevős g és adóhivatal újjászervezését. Régi bajok, sokszor fölhangzott panaszok nyertek orvoslást ezzel az újjá szervezéssel. Eddig a két, legfontosabb adminisztratív ügyosztály teendőit ideiglenes alkalmazottak láttak el. Olyanok, akiknek pontos munkája ellen u^yan egyetlen szó sen emelhető, de akik törvényeink érte mében m jg sem lettek volna egy esetleges hibáért felelőségre vonhatók. Az adóhivatal élére ód 4800 korona fizetés el szaktisztviseőt állított a sz tk bizottságok jól megfontolt javaslatával szemben, amely javaslat ezt az állist egy tanácsossal kívánta betölteni. A közgyűlés a tisztviselők illetményeinek rendezésénél kimondotta, hogy a tanácsosoktól is jogvég etts 'get kíván. Ki van zárva tehát, hogy ezután kvalifikáció nélkül való páyázókkal töltsenek be tanácsosi állást. Ha pedig az ad ügyi sz ikban középiskolai végzettség elég a VIII. fizetési osztályig való előlópósre, akkor a jogi kvalifikáció, amely éaről telemlvel több, bieonyára nintén képesít • hivatal vezetésére, aőt aa állzmsaámrilelbeni s*ak- vietfAt is éppolyan könnyen leteheti egy jogáé*, mint egy középiskolát végzett számtieztjelölf. Az ország 25 törvényhatósági városa közül 19 ben tanácsos áll a városi adóhi vatal élén, míg olyan városban is, ahol adóügyi főszámvevAi álláz is van szervezve pl. Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szeged, Temesvár atb. de legtöbb helyen az adóosztálynál egy adószedőnek, vagy adó- könyvelőnek nevezett adnfötBat végzi uz adóhivatal tulajdonképeni administrate vezetését A közgyűlés azonban már döntött és szaktisztviselő lesz az adóügyi főszámvevő, ami nem kis sérelme az igazgatásnál alkalmazott és jogi kvalifikációval bíró tisztikarnak, meri ezután a számvevőségnél és adóhivatalnál sokkal kedvezőbb lesz <<z előlépés, mint a fogalmazói szakban, ahol egy VIU. és 3 VII. fiz. osztályú állást szerveztek. A közgyűlés határozatát nemcsak azért üdvözöljük örömmel, mert ezzel a városi vagyonkezelés biztonságát szilárdították meg, de azért is, mert több szorg d- mas exisztencia jut állandó kényé'hez, mert azok, kik éveken át terhes munkát végeztek máról holnapra való ideiglenes minőségben valósággal óhbérórt, most biztos megélhetéshez jutnak, ami csak fokozni fogja ambíciójukat. A sza mári plébános installációja. — Saját tudósítónktól. — íjzatmár, febr. 15. Felejthetetlenül kedves ünnepség folyt le ma délután a szatmári kaszinó helyi-é- geiben. Benkő József apátkanonokot, Szatmár város nagy udásu, általános szeretetnek örvendő p ébánosát installálta a város előkelősége. A kaszinó órád tenne z ufolásig megtelt. K* pvise ve voit az ünnepsegi n a varos minden osztálya. A magasállásu pa pok, a rendjeles katonatisztek ép úgy kivették részüket az ünnepségből, mint a munka emberei, Szatmár város derék kézmüve-ei. Ezt az ünnepséget nemcsak az a szeretet teszi emlékezetessé, amely az ünnepelt apátkanonok kedves egyéniségéhez fűződik, hanem az is, hogy ezen a napon pecsété ődött meg nyilvánosan az a békés egyetértés, amely a hivatalos város mint a katholikus egyház kegyura és a püspökség között nemrégen, mindkét fél örömere létrejött. Az ünnepség részleteiről tudósítónk a következőket jelenti: Benkő József apátkanonok, plébános tiszteletére ma dólb n a Kaszinó nagytermében 170 terítékes közebéd volt, melyen a szatmári közélet elő kelősógei kivétel nélkül reszt vettek. Jelenvoltak többek között: Pemp Antal p pai prelátus, Szabó István prelátus, Vsjay Károly dr. kir. tanácsos, polgármester, Lengyel János tábornok, dandárparancsnok, Schamschula Rezső ezredes, a város, a tan-
