Szamos, 1912. január (44. évfolyam, 1-24. szám)
1912-01-06 / 4. szám
■’k£j január o. ( •*. *2dir>. ;•< /, 4 M ( > 'X 5 old»; vctében elváltozást okoz s erős azért, mert a természet ura az ember, nagy fölénye tudatában e parányi férget semmibe sem veszi. A mesterségesen sérült fák sebhelyeit nern védi a millió számú állati és növényi élősdiektől, mely sérült farészen mi mesterségesen adunk a vértetünek is alkalmas legelőterületet. E semmi s mégis nagy valaki, veszedelmes az almafára rendkívül szaporasága miatt is. Ugyanis az őszi petéből kikelő szárny- talan alak 14 nap múlva már teljesen ki van fejlődve, képes szüzszaporodás utján (parthenogesis) elemeket szülve, egész őszig folyton újabb és újabb nemzedéknek adni életet, ellepvén igy mihamar, aznap szél és esőtől védett fiatal hajtásokat, valamint a sérült helyeket, csonkokat, ághorzsolás okozta sebeket. A fiatal hajtásokon repedések, dudo- rodások az idősebb vesszőkön, a fa derekán és a sérült helyeken, a szipókájok által belöveit váladékuk miatt dudorok keletkeznek, a meglevő forradási heggszövetek pedig a vértetü támadása folytán valósággal fenésedésbe mennek át. Végezetül éretlen hajtások, vesszők, be nem hegedt sebhelyek, a téli fagy folytán tovább korhadnak, el fagynak. Az elfagyási helyeken ismét védekezne a fa, uj hegyszövetről gondoskodik, mit a vértetü szinte várva vár a a fenti pusztulási folyamat ismétlődik A fa ereje kimerül, előkészületlenül megy neki a télnek s vagy teljesen ki fagy vagy nyáron szárad el. Vagyis, ha tétlenül maradunk, unokáink majd csak hallomás, vagy a természettudományi könyvekből fogják ismerni a néhai almafát. Ne engedjük a nagy fáradsággal és sok költséggel létesített gyümölcsöseinket kipusztulni, vegyük fal a harcot a semmi s mégis hatalmas rovar ellen. Védekezzünk ! A vértetü könnyen felismerhető. Az előbb említett sebhelyeken fehér pamacsokat keresünk. A testén fehér, penészszerü viaszképződmény van, mik testét az idő behatásaitól védik, szétnyomva a rovar, szennyes rozsdaveres, aludtvérszerü nyomot hagy. A megtámadott részeket szálvászonnal dörzsöljük meg, hogy ezáltal minél többet szétnyomhassunk. A sebhelyeket kenjük be fa vagy kö- szénkátránynyal. Mivel a kátrány a fa szövetére veszedelmes részeket is tartalmaz, előbb cserépedénybe téve lassú tűz felett melegítsük 2—3 óráig, hagyjuk kihűlni s ily állapotban használjuk azt. Előzőleg nézzük gondosan át gyümölcsösünket. legyünk figyelemmel arra, hogy a fák koronái kifejlesztése végett elég terület legyen. Sürü gyümölcsösben a fa beteges, esenevész marad, mint ilye®, nem edzett s nem tud a külső káros befolyásoknak ellent- állani. Állandóan védelmet ád a sok káros rovaroknak, az ő természetes ellenségüknek, mint a napfény, a levegő, a madarak s a rovareilensegek hozzáfórhetésőt megnehezíti. Gyümölcsfáink koronáját ne hagyjuk elsürüsödni. Ezért az egymást keresztező a koronába befelé növő, avagy a koronát sűrítő ágakat gondosan lefürószelve távolítsuk el. De nem úgy, hogy az áglevágással a fa kérgét lehántsuk. Ezért az ágak levágásánál előbb alul fűrészeljük azt le s csak azután vágjuk a felső oldalát, nehogy saját súlyával lehasadjon. Uj ültetéseknél a fa mellett karót ne tűrjünk, legfeljebb az ültetés évében, de akkor se legyen a karó a törzsnél hosszabb, mert ha a karó belenyulik a koronába, a koronaágakat sérti, sebhelyeivel a vértetü letelepedésére alkalmas legelőt készít. A gyökéralakokat pedig úgy pusztítjuk el, ha őszszel a fa tövéről a földet félrehúzva, a nagyobb sebeket, a fa alját bekenjük, oltatlan mészporral behintjük, majd ismét visszahúzzuk a földet. Legyünk résen és addig védekezzünk, amig nem késő, de szükséges Í3 elkövet nünk minden tőlünk telhetőt, mert meg fog gyűlni a bajunk a törvénynyel is. Az 1894. évi XII. t. c. 58. §-a alapján a földmivalésügyi miniszter a vértetü kötelező irtása tárgyában 1899. évi február hó 14 én 9679. szám alatt a törvényhatóságokhoz körlevelet intézett. Úgy a törvényhatóságoknak, mint az állami szakközegeknek minden évben újra és újra megjön az erős rendelet s most már Szat- már varos és környéke gyümölcstermelő gazdáira itt az utolsó óra. Védekezzenek, mert úgy a törvényhatóság emberei, mint az állami szakközegek részéről az ellenőrzés szigoiubb lesz. A kényszervédekezés pedig megbosszulhatja magát. Kir. szülészeti és borászati felügyelő. Kereskedők! Háztulajdonosok! Földbirtokosok! Törlesztéses jelzálogkölcsönöket az érték 50—75°\a-áig folyósítva ajánlunk: A) földbirtokokra: 65 évre 1000 K után évenként fizetendő 40 K (4C 50 „ „ „ „ „ „ 47 „ (4.7° 40 „ „ „ „ „ „ 55 „ (5.5° 35 „ „ „ „ „ „ 60 „ (6° 15 ,, „ ,, „ ,, ,, 94,, (9 4° B) házakra: 50 évre 1000 K után évenként fizetendő 56 K (5.6° 40 ,, ,, ,, ,, ,, ,, 59 ,, (5.9° 35 „ „ „ „ „ „ 62 „ (6.2° 30 „ „ „ „ „ „ 65 ,.(6,5° 25 „ „ „ „ „ „ 72 „ (7 2° 15 „ „ „ „ „ „ 97 „(9.7° Állami, községi, vasúti, egyházi tisztviselők és katonatisztek adósságait mm** konvertáljuk; igen olcsó törlesztéses tisztviselői köicsönt nyújtunk 10 15 és 20 évre, csekély havi részletekben való visszafizetés mellett. Felvilágosítás díjmentes ! Bejegyzett kereskedők kin lévőségéit leszámítoljuk és beszedjük (incassó): kétes követeléseik behajtását elvállaljuk. Kölcsön conversiókat gyorsan lebonyolítunk. Ingatlanok adas-vétele! Több helybeli ház eladásra előjegyezve ; 2—300 holdas birtokot, mely a város közelében van, megvételre keresünk. Irodai órák: Í|S19—12 és 1|a3—6-ig. Sutníri Közvetíti Bank Részvény társasá g. Déák-tér Sá. szám. A városi ozinházban 1912. január 10-én délután 5 órakor külföldi hangVerseng körútja előtt FARAGÓ IBOLYKA 6 éves zongoraművésznő IBIS HANGVERSENYE DÉNES ELLA SS2S2SBSiOBI k. a énekmiivésznő, BEN DINER MHUM NANDDR ur zongoraművésznek. Faragó Ibolyka tanárának és a városi színház teljes zenekará- E3 nak közreműködésével, b Hendes színházi helyárat Jegyek mai naptól Ragályinál kaphatók. Gyógyhatása vese, gyomor, hólyagbetegségek, légutak hurutjainál, sárga - Ságnál, máj- és lópbajoknál bámulatos. Természetes szénsavval bir. Főraktári Szatmárnémeti. Rákóozi-utrza 26. szám alatt.
