Szamos, 1912. január (44. évfolyam, 1-24. szám)
1912-01-06 / 4. szám
6 oId.al SZAMOS (1912. január 6.) 4. agám. Apró esetek. A kis rongyos. Nincs a városban olyan hely, ahol mozgalmasabb élet lenne naponta, mint a városháza udvarán levő szatmári cselédszerző intézet előtt. Rongyokba burkolt alakok, elaggott vén asszonyok ácsorognak naphosszat a cselédszerző intézet előtt, akik mindannyian várják a jó szerencsét, illetve az alkalmat, hogy valakinek a szolgálatába léphessenek. Ezen a helyen láthatja az ember a nyomor igazi képét. A lerongyolódott alakok, a beesett szemű, vézna gyermekek személyében láthatja meg az ember, hogy a nyomor milyen rettenetesen működik a társadalom ezen rétegében, akinek alázatosságában a haláltól és a nyomortól való félelem rejlik. Tegnap délelőtt, amint ott ácsorogtam a cselédszerző intézet előtt, egy rongyokba burkolt, 14 évesnek látszó, vézna cseléd- leány keltette fel a figyelmemet. Testét összeszakadozott perkálruha takarta, hóna alatt egy piszkos kendőbe burkolt csomag az összes vagyona. Szolgálatot kereseti; szolgálni akart szegény. Egy negyedóra hosszat járkált le s föl az intézet előtt, amikor is egy kalapos nagysága jött vele szembe. A nagysága szemével végig mérte a kis rongyos alakot, majd mintha észre sem vette volna, haladt el mellette. A kis rongyos cselédleány szomorú tekintetet vetett a kalapos nagyságára, majd megszólitotta. — Nagysága kérem I — Mit akar? — kérdezte visszafordulva. — Szolgálni akarok nagysága kérem — válaszolt a kis leány. Ha cselédet akar fogadni, úgy fogadjon meg engem. Ugyan mit akar maga — válaszolt nevetve a nagysága — hiszen oly piszkos és rongyos, hogy ha megfogadnám sem merném az emberek elé ereszteni. Ez a szó a kis leány szivéig hatott. Látszott rajta, hogy irtózatos lájdalom dúl lelkében. A szégyen, a megaláztatás, amit vele tettek, hogy szemére vetették a rongyosságát. Többet nem szólt a kis rongyos, nem ajánlkozott senkinek, hanem sirva, lelkében a fájdalommal támolygott ki a városháza udvarából. Távozása előtt megállt a kapuban s keserüségteljesen vágta vissza. „Tehát nem szolgálhatok, mert rongyos vagyok I“ Az éjszakában Háromra járt már az idő. Unottan ülök a kávéházi törzsasztalnál. Körülöttem eldobott szivarcsutkák, előttem két pohár viz, az igazi bohémek éjjeli itala. Künn hópelyhek szállingóznak, -szánkók siklanak tova a frissen esett havon s ón unatkozom. A pincér hozzám lejt, elviszi előlem az italom, jön a főur s harsányan kiáltja „Fizetni!“ Előkotorászom zsebemből va- gyonom utolsó roncsát s fizetek, jobban mondva fizetnék, ha tudnék. A főur ezt mosolyogva veszi tudomásul, noha belseje lángol, forr, Az nekem semmi. Nehezen bűzöm magamra kopott tóliKabátoin at s távozni akarok. Közben egy álmosképű pincérgyerek dörgölődzik hozzám s diszkréten a fül'mbe súgja. Egy ur akar magával beszélni. — Egy ur ? — kérdem tőié csodálkozva. — Igen, egy ur! — Hol van ? — Ott ül a kávéház másik sarkában. Ha már hivatnak — gondoltam — menni kell s a következő percben arrafelé vonszoltam fáradt testemet. A jelzett asztalnál egy toprongyos alak ült, egy régi ismerősöm; volt tanárom. Pénzt kért tőlem kölcsön az istenadta. Nem állhattam meg, hogy beszédközben el ne nevessem magam. ő erre rám meresztette beesett szemeit s komolyan kérdezte: — Nem ad T Nem kedves barátom — mondottam — neki, mert nekem csak nagy pénzem van s váltani pedig nem akarok s azzal otthagytam. Távozásomkor a pincérgyerek még egyszer hozzám dörgölődzött s borravalót kért. — Nem hallotta — ordítottam rá — hogy nagy pénzem van s nem váltatok. A pincérgyerek az erélyes föllépésemre megijedt s meghunyászkodva húzódott vissza. Künn az ajtóban a főur álldogált, aki gúnyos mosolylyal vágta felém: — Nem tudtam, hogy uraságodnak nagy pénze is van. ___________________________B. I. Főszerkeszt ő: Dr. 8hik Elemér. Felelős szerkesztő : Dénes Sándor. Hellenes, ölesé sztfraljozás! A „HAZAM'* kávéházban még eddig nem látott, rendkívül érdekes, szemet nem rontó mozgó - fényképek az „Apolló“ színház 100 előadást ért nagysikerű sláger műsora á la Uránia — kerü'nek bemutatásra A rendkívül érdekes műsor a kővetkező 1. Kutyák a hadsereg szolgálatában, (természetes). 2. Sziuész első fellépése, (humoros). 3. Ifjúkori barátok, (színes). 4. Bő gyermek áldás, (humoros). 5. Utolsó csalódás, (dráma). 6. Szorgalmas Pali, (humoros). 7. A gyermek nagy, (humoros). Aki ezen műsort nem tekinti meg, az ogy igen élvezetes estétől fosztja meg önmagát. Vasárnap délután nagy ifjúsági előadás. Belépő-díj nincs I Szolid kiszolgálás ! Tiszta italok! Szives pártfogást kér Weisz Izidor kávés. Meghivó. A Szatmári Központ Takarékpénztár részvénytársaság V. évi rendes közgyűlését 1912. évi Január hó 17-én délután 3 Órakor saját üzleti helyiségében (Szatmárit, Deák-tér 2. számú házban) fogja megtartatni, melyre a részvényesek ezen az utón meghivatnak. ELINTÉZENDŐ TÁRGYAK: 1. Két jegyzőkönyv hitelesítő választása. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése, ezzel kapcsolatban a) a zárszámadás és mérleg megállapítása, b) a nyereség felosztása, c) osztalék fizetés idejének megállapítása, d) felmentvónyek megadása, e) az alaptőke felemelése, f) igazgatóság és felügyelő-bizottság fizetésének megállapítása, g) öt igazgatósági tag választása hat évre, Az igazgatóság és felügyelő bizottság évi jelentése, a mérleg és eredmény számla az intézet üzlethelyiségében bármely részvényes által a hivatalos órák alatt megtekinthető. Kelt Szatmártt, 1912. január hó 2-án tartott ülésből. Az igazgatóság. 53 ________ Egy csinos nöcskét elérni Két svibák igyekszik nagyon. Elcsípni egyik sem tudja, Merf-rflncs rajtuk ,, JSerAon Alkalmi ékszer vétel. A községi és körjegyzők árvaháza javára rendezet sorsjátéknak 20 ezer koronás főnyereménye, mely briliánsokból áll eladó. Megtekinthető e hó 8-án, hétfőn a Szatmári Polgári Takarékpénztárnál délelőtt 9 tői 12 óráig. — Értekezhetni Mertz István fűszer üzletében Szatmáron, Deák-tér. — 15,-912. gtsz. Arlejtési hirdetmény. Szatmár-Németi szab. kir. város kői zönsége a területén 1912. év folyamán rendőrileg letartóztatandó egyének élelmezését nyilvános árlejtés utján vállalatba adja. Ezen árlejtésnek hivatalos helyiségemben leendő megtartására határnapul 1912. január 8-án d. e. 10 óráját kitűzöm g arra a vállalkozni kívánókat azon éitesitéssel hívom meg, hogy az árlejtési feltételek a hivatalos órák alatt hivatalomban megtekinthetők, s hogy báratpénzül mindert ajánlattevő köteles Jeend tiz koronát készpénzben letenni. Szatmár-Németi, I9i2 jan. 3. 41.—912. gtsz. Hirdetmény. A Szatmár-Németi szab. kir. város tulajdonát képező u. n. Szőke mocsári gyeptag, mely 110 kát. holdnyi terület 19i2. évi használatra a vát ősi gazgasági tanácsosi hivatalban 1912. évi január 12 én d. e. 11 órakor tartandó nyilvános árverésen haszonbérbe adatik, melyre az árverezni kívánók oly értesítéssel hivatnak meg. hogy az árverésen részt venni kívánók 250 korona bánatpénzt vagy készpénzbe.i, vagy óvadékkópes értékpapírban kötelesek letenni. A részletes feltételek alantirott hivatalában a hivatalos órák alatt megtekint-- hetők. Szatmár-Németi, 1912. jan. 4. 40.—912. gtsz. Hirdetmény. A Szatmár-Németi szab. kir. város tulajdonát képező németi lókert, mely m. e.- 63 kát. hold területű kaszálló 1912. évi használatra, tehát 1912. évi december 31-ig a várori gazdasági tanácsosi hivatalban 1912. évi január 12-én d. e. 10 órakor megtartandó nyilvános szóbeli árverésen haszonbérbe fog adatni. Az árverésben részt venni kívánók kötelesek 200 korona bánatpénzt készpénzben, vagy óvadékképes papírokban letenni. A feltételek a hivatalos órák alatt a gazdasági hivatalban megtekinthetők. Szatmár-Németi, 1912. jan. 4. BARTHA KÁLMÁN, gazd. tanácsos.
