Szamos, 1911. november (43. évfolyam, 250-274. szám)

1911-11-12 / 259. szám

2. ötdal SZAMOS 1911. november 12.) 259. szám. Formára és tartósságra felülmúlhatatlanok a W7hV»nfrfi qríni/ • IT 1Í1 17 17 Moskovlts Anatómiai czlpők. fg§ST - JuZdlJULb dl üR. J\. JUj iúj 1/. jYtoslfoVifs Farkas t Tina czipó- is csizmagyár Szatmári JjíRSzletc peáH-tír 7. szint. Agytoll tisztilás és í fertőtlenítés * Iájtájer Pál Szabna! n Gyár fóüziei Kossuui ü.-u. 10 « Fai vételi üzletek: Kazin^v-iiv»* 17 Attíla-uta* ? értelmezéssel kezelni, mint eddig ke­zelte. Világos ezekből, hogy mától kezdve a technikai obstrukció morális lehetet­lenség, ellenben még sincs lehetetlenné téve az olyan obstrukció,.melynek a for­mális tanácskozásra kell támaszkodnia. Ismerjük el, hogy az obstrukciónak ■ez a formája is leküzdhetetlen erőt és hatalmat ad a kisebbségnek és hogy az •obstrukciónak ezt a formáját is csak olyan esetekben volna s/.aba1 igénybe venni, amikor az ország veszélyben fo­rog, amikor egy nyílt hazaárulást kelleno vele megakadályozni. Az ellenzék végső fegyvere lehet az ilyen ol strukció, de hogy ha minden kérdésnél ezt a fegy­vert használja az ellenzék s ha minden elvi külömbséget, mely közötte és a kormány közöt: van, ezzel a fegyverrel akarna legyőzni, élettelenné tenné e/t a fegyvert is, lejáratná vei« magát a par- lamentárizmust, lehetetlenné tenné a többségi elv gondolatát, holott az alkot­mányos életnek ez az elv az egyetlen meg nem rendíthető oszlopa. Ügyes riportert-----: keres eg ész napi foglalko/tatasra a „Szamos“ szerkesztősége. Csak olyan ember jelentkezzék d. u. 3-5 között, aki szeret dolgozni és tud Írni. A kültelki mozgalmakról. Irta: Károlyi Sándor Bizonyára ismeretesek a „Szamos“ legtöbb olvasója előtt — épen a „Szamos“- ban annak idején hótről-hótre megjelent ismertető közleményekből — azok a tár­sadalmi téren folyó akciók, melyek a hi- dontuli kültelek 4000-et jóval meghaladó számú, szétszórtan lakó s a kedvezőtlen helyi viszonyok miatt elmaradott lakossága körében, — annak talpraállitása és a kor­szerű haladás útjára vezetése érdekében — két év óta folyamatban vannak. Most, hogy az őszi id »szakkal ezek a mozgalmak újabb lendületet vettek, időszerűnek cs indokoltnak tartjuk ezekről s eddigi menetükről az ügy érdekében, e helyen, egy lehetőleg rövid és összefoglaló ismertetést közreadni. Ezek a mozgalmak, mint fentebb em­lítőm, ezelőtt két évvel vették kezdetüket. A szatmári ref. egyház vezetősége u. i., te­kintettel arra, hogy a kültelken az utóbbi időkben nagymértékben felszaporodott s ma már egy pár ezerre tehető ref. lakos­ság, a nagy távolságok és rossz utak miatt a templomi istentiszteletek látogatásától el van zárva, ezen a tarthatatlan állapoton segíteni óhajtott s a kültelki ref. hívek val- láserkölesi életének, ezzel kapcsolatosan kulturális szükségleteinek is lehető gondo­zását programmjába vette, azzal a nagyon is indokolt további célzattal, hogy a szán dékolt akcióval — ezen népes és arra hi­vatott helyen — a kültelki ref. hívek önálló egyházi szervezéséhez, külön templom ló- te-itóséhez, leik őszi áfás szervezéséhez a talajt mielőbb előkészítse. Az eszme élénk visszhangot keltett az addig teljesen magára hagyatott la­táros öreg néni tűiébe, mig a kab.itj.u ran- cigálta magára, hogy: eszem a szádat, a pofikádat . . . Mikor pedig — honnan jövünk színház után? — vacs >ra végeztével a Pannóniából jöttem a tűzoltólaktanyán át, a női fogda világos terméből kihallatszott a vidám dal: eszem a szádat . . . Most pedig egy öreg masina bug, dö­römböl a nyomdában és tessék elhinni, — azt kattogja: „e két grüberli, vérem in- gerli . . .u * A szereplőkről is illik valamit Írni, ámbátor az ilyen első előadásokn k csalfa és felületes a hangulata, az ember még alig jött bele a kritikusi svungba. De azt már a nyílt színen és különösen a második felvonásban folzugott hatalmas tapsokból és saját meggyőződésünkből is megállapíthatjuk, hogy Aradi Aranka elsőrangú, prima subrett. Sikk és elegancia, pajzánság, eleven moz­gás, páratlan kedvesség, hang készlet és tánc-készség egyaránt praedestinálják arra, hogy a ma kiérdemelt tapsokat és a mo­noplánba oltoit automobil-virágkocsit, no meg a benne levő hibát minden fellépésé­vel kiérdemelje. Viaszbaba volt, ne tessék mindjárt a legjobbra gondolni . . . Li*zt Ferike, Debreceni Gizi, P. Szo- pessy Szidi szintén lalentumos színésznők­nek bizonyultak. Örömmel láttuk, hogy Roos Jenő óriásit haladt játékában a múlt óv óta. Mai alakítása kifogástalanul elsőrangú volt. Radőcz Feri (össze nem tévesztendő Liszt Ferikével, mert Ferike leány, Feri pe­dig férfi) — már megjelenésével is hatal­mas derültséget keltett. Kevés komikust láttunk még, akinek minden mozdulata, ar­cának minden rándulása olyan elienálihatat- lanól kacagtató komikumot tudjon kifejteni, mint ez a színész egy hülye férj szere­pében. Fehér Gyula első fellépése igazolta a jöttét megelőző kitűnő híreket és nem ma­radt a többiek mögött Baróti Jenő és Ba­lázs Bálint sem. Az ügyes rendezés Heltai ösmert rendezői talentumának érdeme. * ♦ Szóval összefoglalásul megállapíthat­juk, hogy a színházi szezon a legjobb aus- piciumok között indult viszontagságos és zajos útjára : az első színházi este pompá­san sikerült. A szereplők sikert és tapsokat arattak. A közönség pedig pompásan mu­latott. kosság körében s kezdetüket vették az ösz- szejövetelek, melyek mindvégig a zsadányi- uti áll. el. iskolában tartattak. Az egész tél folyamán, a tavaszi munkaidő beálltáig, minden vasárnapon ref. vallásos jellegű egyházi estélyek tartattak; az estélyek vál­tozatos műsorán tanulságos és szórakoz­tató előadások egyházi és hazafias énekek szerepeltek. Az estélyeken csaknem min­den egyes alkalommal közreműködött Biki Károly ref. esperes ur, mint az egész moz­galom kezdeményezője és irányitója, úgy­szintén e sorok Írója népszerű és oktató előadásokkal; továbbá a helybe'i ref. ta- nitónönópző növendékei (kiknek ez jó elő- gyakorlat volt jövő pályájukhoz), a városi iparos dalárda ketizben, a kül elki dalárda, a kültelki állami el. népiskolák felsőbb oszt. növendékei (szülőik felügyelete alatt) tnekekkel, szavalatokkal. Ezeket az inkább csak kulturális jellegűnek mondható esté­lyeket oly érdeklődéssel fogadta az addig minden ilyes szellemi ó'ettől el árt kül­telki lakosság, hogy azokon más felekezetű polgártársaink közöl is mindenkor számo­sán megjelentek. Ezen nem kicsínyelhotő munkásság és feladatok mellett nem feledkezett meg azonban a ref. egyház vezetősége tulajdon­képpeni főcéljáról: a valláserkölcsi élet ápolásáról sem; ebből a célból ugyancsak, a zsadányi úti iskolában az összes ref. ün­nepek alkalmával rendes isteniliszteletek tartattak; ugyanebből a eólból az egyéb­ként kulturális irányú egyházi estélyek programmjának kiváló részét egyházi ene- kek előadása képezte. így telt el az első ó ~, melynek ered­ményeire a teljesített hivatásbeli és haza­fias kötelesség nyugodt önérzetével tekint­hetett vissza a mozgalom vezetősége. Az 1 gószséges fejlődésben azonban nincs megállapodás. A kültelki lakossággal való gyakori érintkezés és foglalkozás, az első óv tapasztalatai azt az eszmét érlel­ték meg a kültelki közönség érdekei iránt általában is meleg érdeklődéssel viseltető vezetőségben, hogy ezen szép jövőre hi­vatott kültelek anyagi, szociális érdekei­nek előmozdítása, munkálasa érdekében a kültelki jobb sorsra hivatott polgárság, felekezeti különbség nélkül, egy alkalmas szervezetbe lenne tömöritendő s igy a gya­korlati óletszüksóg a társadalmi egység és hazafias közszellem érdekeinek sikeres elő­mozdítására is megfelelő alap és munka­tér lótesitessók a kültelken. Erre a célra egy kültelki gazdakör szervezését ajánlotta csekélységem, mint aki a gazdakörök szer­vezésének kérdésével gyakorlatilag is, iro­dalmi téren is csaknem egy évtized óta foglalkozom, miközben a magyarorsági ta­nítóság körében, irodalmi téren, országos agitációt folytatnom is alkalmam nyilott e kérdésben. Az eszme helyeslőén fogadtatván, egyházi akciónk vezetősége megnyerte az ügynek a fcízatmármegyei Gazdasági Egye­sület vezetőségét, mely tekintélyével, be­folyásával s az ügy iránti meleg érdeklő­désével biztosította a megalakítás sikerét. Az 1910. évi szept. 11-ón megalakult Szatmár-kültelki Gazdakör, 65 taggal. (Ma Eladó egy Yágner-féle légkazános kettős UgyaQOttnapOntaÍHS- és kitÜüŐ sörcsapoló készülék, sen csapolt kőbányai tisztán kezelt Megtekinthető az ÁRPÁD sörcsarnokban. übSF“ WtT Tisztelettel: A borok Ski TULAJDONOS. t Agytoll tisztítás es fér- j tőtlenités iffjtájBF F 'ál, Szabná « Gyár főiizlei: Kossutn JL.-utca i\J Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2

Next

/
Thumbnails
Contents