Szamos, 1911. november (43. évfolyam, 250-274. szám)

1911-11-05 / 253. szám

> V , t " 2. oldal. SZAMOS (1911. november 5.) 253. szám. és hozzávalók legna­gyobb választékban ui divat- » üzletében és legolcsóbban Szatmár, Kazinczy ntca 3. szám Telefon 331. s ám. Pb! &7t)fcnán ^yár főüziet: Kossuui U-atc®. 10. íel, UsLafeiimi, Felvét^» üzletek; <azincz'Mi 17. Attila-uí<n 2 Agyioll tisztitás és fer­tőtlenítés De azért igy sem baj. A többség csak érvényesítse a törvényt. És a ki­sebbség csak hazudozzon erőszakról. Úgy se fog neki hinni senki. A nem­zetet rászedték, a koronát megzsarolták, a polgárságot megkárosították, a népet becsapták. A többség báimit cselekedjék is, jól lesz az téve és örvendetes vissz­hangja lesz annak mindenfelé. Mert az ország tisztában van azzal, hogy nem az lesz az erőszak, hanem erőszak, lel­ketlen, kegyetlen erőszak csak az, ami­vel az obstruáló el enzék pusztítja a haza múltját, jelenét és amig konchoz nem jut, pusztítaná a jövendőnket is. Hölgyek: figyelmébe I A legideálisabb modellü női kalapok minden idény­re a legszebb kivitelben jutányosán kaphatók Triedman Gizella női kalap üzletében. Gyászkalapo* nagy választékban. Átalakítások gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Szatmár, Károlyi-köz (Antal-féle ház.) Harc előtt. Összetörött békeremények omladekaín harcra készülődik a politika minden tábora. A kormány fölfogása az, hogy nem tárgyalhat és valamirevaló kilá­tással nem egyezkedhető azzal az ellenzék­kel, amely maga sem egységes abban, amit akar s nemcsak kívánságainak összessége, hanem a különböző pártok kívánságai egy- magukban is mértókte enek. A harc tehát megindul s az első út­közei a házszabályok körül folyik le. Arról, hogy ezen a harctéren mik a kilátások, be­avatott munkapárti forrás ezt mondja : A kormány arra gondol, hogy a mos­tani házszabályokat úgy kezelteti, hogy a Ház a maga rendeltetési munkáját végezze, azaz tanácskozzék es ne tudjon teknikázni. A mostani elnökség a négy hónapos gya­korlat után nem fedezheti löl a házszabá­lyokban azokat az akadályokat, amelyeket eddig nem látott inog, iehát távozni fog helyéröl. Az elnökválasztás mindenképpen érzé­kenyen érinti a házszabályok uj kezelésének erkölcsi hatályosságát, do nyilván nem aka­dályozza meg a többséget, amely a régi kezelést csak elnézte, de a maga kifejezett fölfogásában nem szentesítette, hogy a kí­sérletet egész határozottsággal végigcsinálja. Nem marad más hátra, mint a házszabály- revízió, a mostani házszabályokat meg kell változtatni, ami erőszak nélkül eligha lehet. Erre pedig a kormány nem gondol. Marad tehát utolsónak a legsúlyosabb parlamenti fegyver : a házfölosziatás. Ahogy a helyzet ma áll, amilyen kilá­tásokkal a most kezdődő próba megindul, ennek uj választáshoz kell vezetnie. Hogy azután mi lesz a választás eredménye, azt ma még korai volna mér­legre tenni. Csak annyit lehet megállapí­tani, hogy ez az eredmény elsösoiban épp azon dűl el, vájjon mi fog történni a vá­lasztásig ? Az olasz-török háború. Tripolisz bombázása. Konstantinápoly, nov. 4. Resat bey felszólította a tripoliszi olasz parancsnokot a megadásra. A pa­rancsnok elutasitólag válaszolt. Resat bey erre megkezdte a város bombázását, mely két óra hosszáig tartott. De minthogy az olasz csapatok legnagyobb része a házakba vonult vissza, a bombázást megszakította. Resat bey erre parlamentairként elküldte adjutánsát az idegen konzulokhoz és felszó­lította őket, hogy a benszülöttekkel együtt vonuljanak a városon kivül, mert nem áll módjában megszakítani a város bombázá­sát. A konzulok és az olasz parancsnok közt folyt tárgyalások azonban nem vezet­tek eredményre, mert a parancsnoknak az volt az álláspontja, hogy elóbb referál Ri­mába és az ottani utasítás szerint jár majd c-1. Rssat bey azonban ezt az előterjesztest eluiasitotia. Minden percben várható a döntő küzdelem megkezdése. A hangulat a török és arab csapatok közt igen emelkedett. Az általános érdeklődés nem is annyira Tripo­lisz, mint inkább Benghazi felé fordul, mely előtt Enver bey vezetése alatt ötven válogatott tisztből álló vezérkar közreműkö­désével operál Az arab törzsek nagy cso­portokban tömörülnek és Benghazi előtt most 40.00 főnyi csapat készül a döntő küzdelemre. C Á T TlCT\T/Á mérnöki irodáját IjrfVLf B ircsényi-u. 33. szám alá helyezte át. Telcfonsxáin 189. A debreceni egyetem. Szatmár. nov. 4. Több, mint bizonyos most már, hogy a harmadik egyetem ügye el van döntve Debrecen javára. Mint beavatott forrásból értesülünk, Domahidy Elemér, Debrecen város főispánja olyan irányadó helyekről kapott már üd­vözlő táviratokat az egyetem ügyének ked­vező elintézése tárgyában, hogy ezek a táviratok biztos jelei a kedvező eredmény­nek. Az egyetem négy fakultást fog felölel­ni : jogit, ref. theologiait, orvosait és böl­csészetit. Az egyetem református jellege ahbtn fog kidomborodni, hogy a megnyitó és év­záró istentiszteletek a református templom­ban fognak megtartatni. A debreczeni egyetem nagy jelentő­ségű dolog nemcsak Hajduvármegyének és Debrecen városának, hansm a periferikus vidéknek, a körülötte fekvő megvékaek es városoknak szempontjából, is. Ez a virágzó alföldi város tudniillik nemcsak egy szeparált, magának élő város­karika az Alföld térképén, hanem egv messzi Máramarosig, Erdélyig, az északi Kárpáto­kig elágazó területnek az élő szive, fiók fő­városa. Sokféle eleven szál köti össze ezt a vidéket Debrecennel: az igazságügyi a va­súti centralizáció, földrajzi helyzet, kereske­delmi és ipari érdek s valamennyi között leginkább az a szerep, amit Debrecen, a kálvinista Róma a hazai protestantizmus életében játszik. A vágyakozás is elsősor­ban az egyházi szervezetek csőhálózatán keresztül terjedt ki a perifériára az egye­tem után. A kéttornyos nagy templom mö­gött és ősrégi főiskola nappal is árnyas dísztermében tartott egyházkerüle'i közgyű­léseken minden alkalommal hangot kapott az a vágy, hogy egyeteme legyen Debre­cennek. S ezek a vágyó hangok mindig visszhangra találtak, egyszer a városi más­szor a megyei közgyűlésen, hivatalos ban- ket'en, néha egész távoli megyében vala­melyik egyházi gyűlésen. A kálvin sta egy­házkerület, a város külőn-külön számolgatta a pénzét, mije van már az egyetem célj aira ? Azután együiteson összeadták a pénzüket . . . még igy is kevés! Pedig közben va­gyonos polgárok sűrűn megemlékeztek a debreceni egysemről, némelyik a halálos ágyán is ... De töméntelen pénzre volt szükség, a vágyak kénytelenek voltak min­dig beérni a jövendő reménységével . . . Most. végre pezsdülő örömre gvulhat- nak ezek a vágyak: a harmadik egyelem Debrecené lesz! Kálvinistáknak és debre­cenieknek magi az állam siet segítségére, hogy a hiányt kipótolva a legmagyarabb városban, a Nagy Alföld szivében nyissa meg a tudományok harmadik alma materét. A miniszternél járt monstre küldöttség örömmel hozta haza a hirt, hogy az egye­tem, amelyért éppen úgy, mint Homeros szülőhelyéért hót város versengett, mégis Debrecené lesz. S ehez a lokális örömhöz a maga jóváhagyásával szivesen járulhat hozzá az egész ország Zichy János gróf kultuszminiszter ezzel a döntéssel szeren­csésen eltalálta a legokosabb és leghelye­sebb választást: e hét város közül egynek sem volt több jogcíme a harmadik egyetem- hez, mint Debrecennek s a harmadik egye­lem sehol sem hoz a magyar kul'ura fejlő­désének akkora szolgálatot, mint Debrecen­be a. Az uj egyetem Debrecenben már meg­találja egy népes, nagy főiskola őrségi tra­dícióit. Ezek nélkül a tradíciók nélkül bajo s;;n vert volna gyökeret akárhol az egye­tem. így egy óriási vidék fiatalsága gravitál majd ide, mindazok, akik eddig is Debrecen felé gravitáltak, de kénytelenek voltak túl­haladni rajta, mert egyetemet kerestek, egyetemre volt szükségük. Debrecen mellett szólott a földrajzi helyzet, is: a pályázó városok mindegyike inkább beleesik Pest környezetébe inig Debrecen kellős közepén fekszik annak a hatalmas, messzi elnyúló és erősen magyar országrésznek, mely egyformán napi járó földre van Budapesttől és Kolozsvártól, de közvetlen közel ott kapja Debrecent. S maradt végül a hazai protestantiz­mus szempontja. A katholikus egyháznak van egyetemi teológiai fakultása. A protes­táns egyetemi fakulás azonban — mely

Next

/
Thumbnails
Contents