Szamos, 1911. november (43. évfolyam, 250-274. szám)

1911-11-19 / 265. szám

Szatmár, 1911. november hó 19„ vasárnap pouerayui kapbuai». Heheiein Károly. Szatmár, nov. 19. Tőlünk távol, szent csendességben, egy ősz főpap lép ma Isten oltára elé. Arany miséjét mondja. Ötven esztendőnek előtte ifjú szivet, májusi verőfényt, lobogó hitet, rajongó lelkesedést vitt ez oltárhoz. Most, mikor a nap lemenőben; azok a lángok parázzsá izzultak a lélek kohó­jában. E parázson gyűl ki az a tűz, mely arannyá égette az ifjú hitét. Ez hófehérre érlelte az élet hullámai közt evező lelket. Heheiein Károly ünnepéről irok. Arról az ünnepről, amelynek nincs zaja. Nincs lakomája a társadalomban. Toasztjai sin­csenek. Amely nesztelen. Végtelenül csön­des, mint az őserdők magánya. Hiszen az ünneplő sincs köztünk. Talán azért is van igaz ünnepünk, mert nélkülözi az emberi, a földi sallangok üres külsőségeit. Talán éppen azért érezzük, hogy ez az ünnep a mi társadalmunk igazi érdek nélkül való puritán ünnepe. Magam is az elfogódás bilincsei közt vagyok. A szívós és elutasithatlan felké­résre fogadtam el ezt a megtisztelő köte­lességet. De megvallom, szinte döbbenet vesz rajtam erőt. Heheiein Károly neve fogalom a mi társadalmi óletünkben. Alakja, tartalmas, A Koldus kutynja. Irta: Henri Duvernois. Beli Chambreuil az imént szállt ki automobiljából, hogy egy kissé sétáljon a parton, midőn megrázó jelenet vonla ma­gára figyelmét. Öreg koldus feküdt mereven elnyúlva a földön, szivszélhüdés ölte meg. Mellette vonyitott a kutyája, a halott kezét nyalo­gatta, azután egy latányért vett a szájába. Szépen csinálta, de mindig leejtette, mintha a mutatványát elfelejtette volna. Belinek megindult a szive. Szerette a kutyáját, mint sok nő, kinek nincs alkalma a házaséletben gyöngédséget kifejteni. Ezalatt a nézők serege megnövekedett és filozófálni kezdett: A szegény embernek már jó. Csak a kis kutyának rossz. Es csakugyan, a kutyácska panaszo­san vonyitott, mikor gazdáját elvitték. Bell megkérdezett egy rendőrt: — Magammal vihetem a kis állatot ? Nálam jó helye lenne. íme a cimem. — Oh, igen, természetesen — Velem jösz, kutyácska? — kér dezte Bell gyöngéden a kis állatot. dúsgazdag működése, egyénisége bizony kemény és hivatott tollat kíván. Az ő életét végig mérve csodás ké­pek bontakoznak ki előttünk Látom őt a kathedrán, mint született, vaskezü és még szilárdabb lelkű profeszort. Ott áll előttem a tüneményes, hallatlan tekintélyű igazgató. Lehetetlen észre nem veunem a szerény, de mindig ^súlyos egyé­niségű társadalmi embert. És bámulom egy nagy és vas idegeket kívánó pálya után két hatalmas hitközség élén. Meg- ifjodva, ujult erővel munkálkodva. Micsoda ember ez ? Micsoda élet ? Munkaerő. Hatalmas egyéniség. Fizikuma gyenge, igénytelen. Azt hinnéd, mint mondani szokás, hogy a lélek hálni jár bele. De mikor érces hangja megszólal, mikor gondolatai, érzése, aka­rása végig fut idegein. Szikár, csontos keze kisórni kezdik a lélek mozdulásait; előtted van a görög klasszikus lélek, át és átsugározva, megkristályositva az isteni nek, a keresztény hitnek, a magyar nem­zeti érzésnek, az okos, a mámor nélkül való modernségnek befejezett megtestesü­lésében. A lélek vizsgálódásának methodusa követeli, hogyha egy embernek igaz, hű kópét akarjuk megállapítani, ne engedjük magunkat megvesztegetni sem a villám­szerűén fellobogó fényességtől; de a múl­hatatlanul jelentkező árnyékoktól sem. A kutya nyugtalan pillantásokkal né­zett a hölgyre, aki oly szelíden hívogatta, ügy látszott, hogy könnyek vannak a sze­mében ! Azután gyors elhatározással a nő ruhái közé bujt. \ (ömeg mélyen meg volt hatva. Meghatolta őkel az öreg koldus ha­lála, a gazdag hölgy nagylelkűsége, de ke­vésbé a kutya hűsége, melytől több ellen­állást vártak. A felindulástól kipirulva intette oda Bell az automobilját és Dóhány pillanat múlva beszállóit a kutyával, mely a fatá­nyérját a szájába tartotta, kétségtelenül azért, hogy eddigi foglalkozásának emlékét magával vigye. Amint hazaértek, az állatot megmosták és megkefélték. Kiki névre ke­resztelték és elzárták Fhórt, a kis foxter- riert, mely éppen oly kevéssé örült a jöve­vénynek, mint Chambreuil ur, aki mérgesen kérdezte : — Micsoda állat ez? Hol szedted fel? Az emberek igazán azt hihetik, hogy az üz­leteim már nem mennek s hogy magamat koldusnak akarom kiképezni. Ha egy szép kalapot vettél volna, nem szólok semmit, de egy ilyen utálatos dögöt haza hozni! Ilyen ellenszenvesen szomorú ! Bell nevetéssel válaszolt. Az ura so­Az egész ember álljon előtted. Összes óletjelenségeivel egyetemben. Aki érzelegve dicsér, fölód akar ke­rülni. Aki elveszi, elsikkasztja azt, a mi a tiéd, a te valód — irigy kontár lólekismerő. * * * íme, ez az ősz főpap úgy járt, jár közöttünk, csaknem fólszázadon keresz­tül, mint a megtestesült „Igénytelenség“. Aki mindig többet jelentett, mint mutatott. Aki a természet törvényei szerint gyengébb lett fizikumában, de mindig nagyobbá, fe­gyelmezettebbé nőtt lelkeben. Benne megtestesült egyik filozófus mondása, hogy vannak emberek, kiknek testük gyengének születik, de lelkűk friss­nek, örök ifjúságra valónak. És hogy ezeknek testük múlásával izmosodik, nő csak igazán a lelkűk. Még a hó alatt is virágzanak. Ezek az emberek szinte meg­fordítják a természetet. Heheleint azon perctől, hogy tanári szókét elfoglalja az ifjúság rémének tekin­tik. Szülők és tanulók. És a valóságban ? És az egész pá­lyáján ? Maguk a szülők és emberré vált ifjak tesznek róla kiáltó és sokszor meg­ható nyilatkozatot, hogy jobb, igazságosabb, az ifjú jövőjéért valóban önfeláldozóbb munkát végző tanárt képzelni sem lehetett. Az ifjúság félte és szerette. Reszketve nézett reá és bizalommal, engedelmesség­hasam érti őt meg! Miéit mesélje el neki a kalandot, hogy Kiki még ellenszenvesebb legyen ? A kis állat azonban majd háláda- tos lesz ! * Ezalatt Jean Fullemóys öltözködött, hogy Chambreuil asszonynál látogatást te­gyen. Már hat nyakkendőt kötött fel és do­bott el. Félve kérdezte tükörét, mely kez­detben kellemes választ adott, később azon­ban bátortalanná tette, mert kis hiányokat mutatón neki, melyek minden arcon, még a legszebben is felfedezhető. Jean Fullemóys arca szép volt, finom és teli ifjú frisseség­gel. Mialatt még egyszer végig nézte ma­gát tetőtől-talpig, belépett az apja. — Kinek a kedvéért szépíted magad? Melyik libáért? — Látogatást akarok tenni — felelte Jean. — ügy? Tégy amit akarsz fiam, fia­tal vagy, muli-ss! Tizenöt aranyat kapsz havonta. A te korodban nekem tizenöt frankom volt s azzal pompásan élveztem az életet. Vendéglőben étkeztünk, bálokban táncoltunk, ügy látszik, te nagyvilági höl­gyekkel vagy összeköttetésben. Óvakodj • . — Apám 1 nagy választékú cipőraktárát ajáaljuk a t. vevő­közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. az őszi és téli idényre megrendelt valódi finom sehevraux és box bőrből készült legújabb díva tu fekete és barna szinti úri-, női- és gyermek-ezipők A valódi amserikai King Quality eeipők kizárólagos raktára. sussBassaBaanB fektetik I Hirdetések: Készpénzfizetés mnllntt. a lespnHmrosahb artvi” telne*. — At apróhirdetések K'*• ' muleu szú 4 filler. • Nyi'tier Sora ?0 *iílér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákéczi-utcza 9 szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron. a lap kiadóhivatalfttian fizetendők. Előfizetési dij : helyben: i évre 12 K. '/a évre 6 K.1 , évre 3 K. 1 hóra 1 K | Vidékre:.. 16............ . 6............ é...........V50 | Eq v szám ára 4 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents