Szamos, 1911. november (43. évfolyam, 250-274. szám)
1911-11-18 / 264. szám
\ 264- szám. XL(I|. évfolyam. Szatmár, 1911. november ho 18„ szombat. i^iüriíkfti wAimiAr. Előfizetési dij : Szerkesztőség és kiadóhivatal : Hirdetések: Helyben: 1 évre 12 K. */a évre 6 K, V, évre3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. .. 16 „ ,. 8 ........... 4..........V50 Eg y szám ára 4 fillér. Rókóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmárira, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Készpénzfizetés mellett, a legintánvosabb árban kőzSltetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. A miniszterelnök és a tisztviselők. — Nemcsak ígéretből, hanem tettből élnek az emberek! — mondotta Kimen-Héderváry gróf miniszterelnök az Államtisztviselők Országos Egyesületének a küldöttsége előtt, miután előzőleg már kifejtette, hogy a kormány készséges szándékkal segíteni akar a folytonosan emelkedő drágaság áradS^tíhii. fulladozó tisztviselői karó.. Ritkán bontakozik ki nehány szóban plasztikusaidban egy ember egyénisége, mint a Khuen-Héderváryé ebben a mondatban. Nem az Ígéret, hanem a tett. Aligha volt Magyarországon valaha miniszterelnök, aki fukarabb és elővi- vigyázóbb lett volna az Ígérgetésekben és bőkezűbb a tettekben, mint Khuen- Hédérváry gróf. Folytonos akció az egész élete és nem hiábavaló, szaporában munka: gondosan megválogatja, hogy hol, milyen irányú energiakifejtés használna a legtöbbet az országnak, egyáltalában nem törődik a külső hatásokkal, azzal, hogy a legtetszetősebb, legjobban reklámozható oldalán kezdje a munkát, őt a munka reális eredménye érdekli, az, hogy mennyi kézzelfogható “s a nemzet gazdasági és kulturális háztartásában értéke szerint felmérhető sikere lesz, hogy olyasvalami-e, ami a nemzet tagjainak életét, létfentartási küzdelmét megkönnyíti, olyasvalami-e, amiből megélnek az emberek ? Mert az, hogy miből élnek az emberek, folytonosan érdekli és foglalkoztatja a miniszterelnököt. Tudja, hogy itt Magyarországon nehezen, küzdelmesen élnek s folytonosan az érdeklődése előterében van ez a kérdés, mely az ország lakosainak zöme szempontjából exisztenciális kérdést jelent. Most, hogy az állami tisztviselők eléje hozták azt a kérdést, hogy ők az állam szolgái, miből éljenek, amikor az egyre fokozódó drágaság naponta uj falatot ragad ki a szájukból, a miniszterelnök nem tért ki általános frázisokkal, nem kertelt, nem ígérgetett vaktába, nem intézte el egy sereg nehéz életküzdelemben vergődő intelligens emner hozzá fohászkodását valamilyen generális frázissal: „Majd megvizsgálom a kérdést!“ — és más ilyenféle mondókával. Hanem kijelentette, hogy az Ígéretből még nem lehet megélni, fogadta, hogy cselekedni fog. Az állam financiális helyzete elég szerencsésen fejlődött ahoz, hogy már most hozzá lehet látni a dologhoz és hogy gyökeres és célravezető legyen az állam tisztviselői karának szociális bajait gyógyító kúra, segítőtársul szivesen fogadta a tisztviselők országos egyesületének a kérését és tanácsadását. A miniszterelnök előtt tisztelgett küldöttség tehát jó hírrel mehet haza: ügyük jó kezekben van és helyes mederbe került. Hogyha Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök ilyen szeretettel, ilyen érdeklődéssel ke/.d foglalkozni egy AtoJjÍQfnával, nem nyugszik addig, amig végére nem jár. A miniszterelnök ígérete nem marad sokáig igérer,: az ő egyénisége, egyenes őszintesége, ismert energiája és buzgósága garanciája annak, hogy az igéret-gubó hamarosan kipattan és megszületik belőle a tett. A miniszterelnök azzal a szerencsés szociális érzékkel, a mások baja, szenvedése iránt való érdeklődéssel és jó szívvel, mely sajátsága, tudja, hogy a tett sokáig nem halasztható A drágaság a fixfizetésekből élő társadalmi rétegeket sújtja a legjobban. A munkás sztrájkolhat és kierőszakolhatja a maga munkabér javulását, a kér. skedő drágítja a portékáját és ezzel növeli neki existentenciát adó profitot, a szabad pályán lévő értelmiségek többet dolgoznak, drágábban vállalnak munkát és igy tudnak úszni az árral, a drágaság egyre emelkedő hullámaival. C-ak a fixfizetésü latájnerek, köztük a legna. gyobb számban levők, az állami tisztviselők, vannak hozzá kötözve a fixum tőkéjéhez, amely nem enged semmi szabad mozgást, ők nem tudnak emelkedni az árral, felesük elcsap, őket elmeriti a hullám. Bennük hiába feszülnek az energiák, nincsen lehetősége, nincsen módja az akciónak a sajár. sorsukon való segítésnek, nekik tétlenül és tehetetlenül kell várniok, hogy a soisukon mások segítsenek. Megszabott jövedelmükből nekik kell kiadniok a munkás nagyobb munkabérét, a kereskedő több profitját, valamennyi küzdő, marakodó társadalmi osztály szükséges többletét. Az ő többletük azonban másoktól, a mások szociális érzékétől s lelkiismereti érzékenységétől függ. Hosszú bizonytalanság, keserűség és gyakori nekibusulás után a magyar állami tisztviselői kar megnyugvással és örömmel veheti tudomásul, hogy Khuen- Héderváry grófban megvan ez a szocii- lis érzék és szociális lelkiismeret. Szo- rongattatásuknak a vége, terheiknek a megkönnyebbülése a mostani határozott és kategórikus kormányelnöki nyilatkozat után nem késhetik sokáig. 34.892. 24. Szatmárnak 34.892 lakosa van. Éppen pont ennyi, azt mondja a központi statisztikai hivatal, és nem 36 ezer, mint azt a helybeli nópszámlálók mondották. Addig sortiro/ták, forgatták, osztották, rakosgatták a száalálólapokat, mig lealkudták azt a kétezer lelket. Ezt jelenti a vonal feletti szám. A vonal alatti szám pedig azt jelenti, hogy Szatmár Magyarország városai között a lakosság számának nagysága tekintetében a 24-ik helyet foglalja el. Magyarországnak 150 oly városa vagy községe van, amelynek 10 ezernél több lólekbő! áll a lakossága s ezek között Budapesttől számítva Szatmár a 24-ik. Előttünk van Budapest, Szeged, Szabadka, Debrecen, Pozsony, Temesvár, Kecskemét, Nagyvárad, Arad, Hódmezővásárhely, Kolozsvár, Újpest. Miskolc, Pécs, Fiume, Győr, Kassa, Békéscsaba, Brassó, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kiskunfélegyháza s Makó. Ezen 23 városnak több lakosa van, mint Szatmarnak. A többi mind kevosebb. Érdekes, hogy Nagykároly a 79-ik helyen áll, 16.078 lólekszámmal. Szatmárnak tehát több mint kétszerannyi lakosa van, mint Nagykárolynak. (T* A T TT^AT/A mérnöki irodáját Vjrí\JLl <*AJL*1\w Bercsényi-u. 33. szám ala helyezte at. Telefonszám 189. VÁROSI ÜGYEKÁltalános városrendezés. A város általános rendezési tervének elkészítése érdekében a városi tanács érintkezésbe lépett dr. Forbát Imre műegyetemi tanárral, aki e téren európai szaktekintély. Dr. Forbát Antwerpen város rendezési tervével nemzetközi pályázaton első pályadijat nyert. Belföldön is több varos áttalá- nos rendezési tervét o ké zitette. Az* érintkezést Kovács István vízvezetéki igazgató közvetítette s olyan megállapodásra jutott Forbáttal, hogy amennyiben a város rendelkezésére bocsátja a szükséges adatokat, az egész munkálatot elkészíti 25.000 koronáért, azonkívül megcsinálja a város uj építési szabályrendeletét is külön díjazás nélkül. A munkálathoz szükségesek : a város topográfiái terve, a magassági adatok, építési szabályrendelet, építetten területek kimuiatása rendeltetésük megjelölésével, a városi, valamint a kötött tulajdont képező telkek kimutatása, a népesség száma s a földművelők és értelmiséghez tartozók számaránya és elhelyezkedése. A tanács az ajánlatot a mérnöki hivatalnak adta ki, hogy a város részéről támasztható különös kívánalmak tekintetében nyilatkozzék, mive) a dr. Forbát által kért egyéb adatok már be vannak szerezve.
