Szamos, 1911. október (43. évfolyam, 224-249. szám)
1911-10-03 / 225. szám
2. oldal SZAMOS 1911. okt 3.) 225. szám. Äu/s1“111"8 és ler- Hájtójei* Pá 1 GYär főiiziet: Konsuln U-maa iü. 1, uiciijiiiui < Fefvétsiíi űztetek: <azinczy-u. 17. Attiía-uíoa 2 Legdivatosabb kézimunkák ^ ,, * . K 4 aM n X! Szatipár Kazipcy-u.3. és divatáruk . . kaphatók 1 UROUlld G3 Telefon 331. szám ü Lóverseny napján. Nagy lovak napján, — ez még jobb cim lenne. Mert ha azt a napot, amelyen a tűzoltók javára teszik le az emberek a garast, tűzoltók napjának nevezik, — azt a napot pedig, amelyen az ócska gombokat a Gyermekliga urnáiba dobálják jószivü em berek, gyermekek napjának, — akkor azt a napot, amelyen fiakker ki és be, passepartout a pályára és elsőrangú tippek egy nagyobb összegű váltó törlesztéséhez ele geudő pénzt szedik el az embertől, bátran nevezhetjük lovak napjának. Annyival is inkább, mert hiszen tényleg e lovaké voít az egész vasárnapi nap. Ki futtat? Melyik ló fut? Lesznek-e izgalmas futások? Szép kocsikorzó? És főként egy jó tip! Ez volt a legfontosabb. Tipp itt, tipp ott, favorit iránt érdeklődött a kis gyermek is, aki tippet keresve még csak t i p p e g v e tud járni. * Természetesen ezúttal is akadtak ér- zóktelen emberek, akik azzal igyekeztek lekicsinyelni a lóverseny jelentőségét vagy mondjuk : gyönyörűséget, hogy nincsen’abbaa semmi virtus, hogy egyik ló jobban tud futni, mint a másik . . . De ezek az okoskodó emberek a lóverseny napjának délutánján nagyobbrészt templomba- mentek, cstk a tétjeiket küldték ki a versenyre. * Csunva, borús idő volt. Reggel még csurgóra állott az ég eresze, úgy nézett ki az idő, hogy a 1 ivasok esernyő alatt futják be a pályát. Az összes versenylovak az eget vizsgáltak és a Miért oly borús kezdetű gyászdalt énekelve volnultak ki a versenytérre. Délutánig azonban — úgy ahogy — rendbeszedie a Legbelsőbb Lovar az eget. St-rihoz állitolta a fellegeket, szelet kava- rintof, amelyik inegnycrgelték a fektrte felhőket és ellovagoltak rajtuk. A versenytéren igy csak a hatalmas szelet éreztük, amely vigau röpítette a fejekről a kalapokat. Voltak, akik a lóverseny és hosszuaap közötti összeütközésre célozva citálták a közmondást, hogy igy jár, aki a zsidónak nem köszön, do voltak, akik örvendeztek a később permetezni kezdő esőnek, amely jót tesz a szántóföldeknek, ahol a zab terem, meg a tolalisateur tétjei. * Hiába kertelünk, meg kell állapitanunk, hogy a felekezeti összeütközés tényleg meglátszott a lóverseny közönségén. Sokkal kevesebben voltak a nézshelyeken, mint máskor szoktak lenni. Sőt meglátszott a hangulaton is. Mikor a favorit nevét kiabálta a publikum, kevés volt a gesztus, kezek nem hadonásztak a levegőben. De kisebb volt a kocsikorzó is, mint például tavaly. Pedig a kocsikorzón résztvevők közül tavaly óta egy sem tért át a zsidó hitre és igy ez már nem hosszunapnak, hanem a borús napnak volt a fövetkezménye. * Méla rezignációba kell mártanom toliamat, amelylyel az általános eredményről beszámolok. A méla hangulatot a lokálpatriotizmus kelti bennem. A lokálpatriotizmus pedig azért van bennem oly szörnyü- mód élénken felháborodva, merthogy a lóversenyek két állandó primadonnája, amelyekről Mikolába velem együtt úgy emlékeznek meg, hogy „falunk szülöttei“, Galgóczy István dr. két lova lemaradt. Az egyik: Lola nem is indult, Erzsiké pedig a primadonnái szerepkör helyett áttért az anyaszerepre és mikent egy gondos garde de dame, maga előtt engedte menni a nála egy évvel fiatalabb Roily t. Igaz, hogy szokatlan nagy teherrel is indult: 75 és fél kgrammal. Hja, Mikölában 503 százalék pótadó,, idsnennt 75 és fél pótsúly, ennyi bánat sok volna egy lónak . . . * Az első verseny a mezőgazdáké volt. Nyolc ló indult. Kevesebb, mint tavaly és gyengébb minőség. Az első djat könnyen vitte el egy vékony lábú, karcsú, sárga csikó, a Fülöp Sándoré. Második lett Szálka József, harm dik Ksresztessy József, négy dik Koic-máros Imre lova. » A nap hősének szerepét ezúttal Kállay Szabolcs vitte. Vitte nemcsak a szerepet, a dijakat is. Három dijat vitt el, összesen 1900 korona értékben és a hölgyek első tiszteletdiját. Kettőt Roily nevű lovával, egyet G adint val. De taiun még inkább megérdemli a nap hőse cimet es jelleget Gencsy Karoly huszárfőhadnagy, aki az összes versenyekben elsőnek lovagolt be. Hogy ez az egyes lovaknak az éríeme-é és igy véletlen szerencséje Gencsy Károlynak, hogy mindig a legjobb lovat lovagolta, vsgy az ő loyaglási tudományának az óriási sikere, ehhez egy lóversenytudósitó nem bír elég szakértelemmel. * Az első sikversenyben négy ló indult. Négy karcsú, büszke kisasszony: Roily, Juh, Erzsiké és Biri. Weisz Ignác Julija fut te el elsőnek, de a pálya közepén dr. Galgóczy Is ván Erzsikéje gyors iramban lefogta, míg a finishnél szinte meglepetésszeriileg nyomult előre Ká lay Szabolcs Rollyja és a széllel versenyt futva betáncolt elsőnek, így aztán Roily lett első, Erzsiké második, Juli harmadik, mig Ga’góczy Sándor Birije ifjú lovasával hátán következetesen megmaradt mindvégig negyediknek, mivel ötödik nem lehetett Ezért a következetességért, ami nem utolsó erény a mű világban, megkapta a negyedik dijat. * Szatmár város dijáért hét ló indult. A favorit Molnár Lajos Sufragette nevű lova volt, amely sokaknak nehéz munkát adott nevének kiejtésével. Igen szépen vezetett egy darabig, a huta mögött levők engedték is egy darabig, hogy a női agitátor vezesse őket, de uióvégre is kiderült, hogy a lóversenyen nem lehet agitálni, jött Gradine es hasztalan volt Issecutz főhadnagy minden lovaglási tudománya, Gradine lett első, Sufragette második, harmadik Meszes Mátyás Kislány nevű lova, negyedik Weisz Ignác Goldbay-a Galgóczy Sándorral hátán. * A vadászversenyre már kezdett rászemetelni az eső. C-öndesen szitált és ugyanígy sétált a versenyzők előtt a mindenkori master, a Lovaregylet e'nöke, berencei Ko- váts Miklós is. Nyugodtan, előkelőén vezette őket, do ezúttal csak a pályán belül kitérés nélkül, nagy megnyugvására két re- me.ß uriasszonynak: Streicher Andornénak és berencei Kováis Miklósnénak. Az előbbi férjét, Kováts Miklósné a fivérét féltette Streicher Andorban, aki egy renitens sárga ló hátán ugratta át az akadályokat. A Majomparádó cimü sárga ló csak némi kapacitalás után volt hajlandó átugrani a sövényt, de utóbb annyira belejött a svungba, hogy másodiknak érkezett a célhoz Kállay Szabolcs Rollyja mögött. Nagyobb izgalmat keltett még t-nnól a versenynél az, hogy Kováts Miklós Bagó nevű lova egy akadálynál ráugrott az előtte ugró Csákó nevű ló hátára. A Bagó lehullott a Csákóról, kissé megtántorodoit és csak lovasa, dr. Csengery István bravúros lélekjelenlétének tulajdonítható, hogy nagyobb baj nem történt. Első lett Roily, második Majomprádé, hamadik Racsmay Péter hadnagy Csákója, negyedik Bagó. * A homoródi akadályversenyben Liptay Béla Cromvoll nevű lova futott be elsőnek, második Molnár Lajos Szötykelanya nevű lova, harmadik Irinyi Csaba Mr. Paulja, negyedik Weisz Ignác Fortunatusa lett. A gátversenyben pedig Gencsy Károly Buksija első, dr. Galgóczy István Erzsiké nevű lova második, Racsmáy Péter Csákója harmadik, dr. Tanódy Endre Agulárja pedig dr. Csengery Istvánnal hátán negyedik lett. Az utolsó versenyben szóbeszédre illetve szójátékra adott okot egy furcsa nevű ló : Streicher Andor Taszi nevű lova, amely be volt nevezve, de nem futott.
