Szamos, 1911. október (43. évfolyam, 224-249. szám)

1911-10-22 / 242. szám

POIiimAI SA«MP. Előfizetési díj t avre \2 K, '/, évre 6 K.. i,t »v<-e3K. t bor® 1 K j crtiwK ifi 8 fi V5Ö I Cgy «SXSISS1 ás*» 4 ff?!«!». Szerkesztőség és kiadóhivatal RéSn^zi-utcza 9. szám. CD Telefonszám: 107. Mindnanemü dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutanv^ahn arfiár. ant«. tetnek. — ki apróhirdetések kftxrtU minden ezó 4 fftts« Nyitttér sora 20 fillér , i ■ ...................■■■■■■— - Tis za Aradon. Tisza István aradi beszámolójában nincs semmi olyas „szenzáció“, . minőt különösen e lenzéki részen vártak és eleve belejósoltak. Ez a beszéd nem volt agresszív, hanem békés, sőt egye­nesen békéitőlő. Tengelyét a katonai kérdések fejtegetése képezi, ami termé­szetes és logikus dolog, mert hiszen most három hónap óta, ezek a kérdések vannak szőnyegen. És bölcsen mondja Tisza. Úgy ezeket a kérdéseket most már nem is lehet többé a napirendről evenni. Ezeket végrevalahára meg kell oldani, el kell intézni. Keli. Mert igy kívánja az ország érdeke. Egyfelől azért, hogy ezek a tiz év óta torlaszt képező kérdések eltakarhassanak a parlament más irányú, hasznos munkásságra való hivatásának utjából, másfelől pedig az or-zág határainak biztonsága követeli, hogy a katonai javaslatok mielőbb tető alá jussanak. Hogy többet ne mondjunk, a választói r form megalkotását is kés­leltetheti a véderőjavaslatok tárgyalásai­nak s ezzel összefüggő abnormális par­lamenti állapotoknak végtelenségbe való nyúlása, másrészt a külpolitikai zavaros és fenyegető helyzet közepette szinte megdöbbentő, hogy ez a nemzet tiz évig semmit sem tett a maga katonai erejé­nek gyarapítására. Most tehát már ezt késedelem nélkül meg keil tenni, mert itt a tizenkettedik óra! Itt áll közvetlen szemünk előtt Törökország példája, mely, ha katonailag felkészült lett volna, most nem kellene a maga tehetetlenségében Siránkoznia Tripolisz elv szte fölött. A véderőjavaslatokkal tehát végezni kell mentül hamarább. Ezt kívánja a külső és belső poü-ika egyaránt. A nemzetet — mondja nagy bölcsen Tisza gróf — olyan helyzetbe kell hozni, hogy az események minden fejlődése között nyu­godtnak érezhesse magát és fel tudja támasztani kifelé is barátaiban é3 ellen­ségeiben az erőnek azt a tudatát, amely a békének egyedüli igaz biztosítéka napjainkban. Viszont a belső politikában is az egész vonalon csak úgy lohet eredményes produktiv nemzeti munkát végezni, aa ennek a nemzetnek ereje áldatlan pártharcok és civódások á tál nincsen állandóan szerteforgácsolva. Itt van tehát az ideje, hzgy végre nyugvó­pontra jussunk s ehhez más nem kell, mint az, hogy az ellenzéki vezérekben — akik tanulhattak a maguk kárán és a közelmúlt idők eseményein s akik kormányon létük ideje alatt maguk is elítélték az obstrukeiózást — felébred­jen a hazafiui kötelességnek és felelős­ségnek az önérzete, mely lehetővé teszi, hogy visszavezessük a parlamenti küz­delmet. abba a természetes és helyes mederbe, ahol a küzdelem nemesit és termékenyít. Egy festmény története. Irta: Berki Géza Egy igénytelen képeslap fekszik előt­tem. Egy ismerősöm lepett meg vele nem­rég. Amint nézem ezt a képet, csodálatos gondolatok támadnak agyamban. Egy tár­lati kép fómnyomatu másolata ez, amely a maga élettelensógével az életről regél, amely a maga halott aktjaival, vérnélküli alakjaival az élet ridegségét tükrözteti vissza. Talán csak egy piktor agyában született meg ez a kép, de egy életgyötrő­dés, egy egész emberi élet szenvedése tükröződik le róla. Hogy mit ábrázol ? Egy bonctermet a maga borzalmas rigedségével. Egy műtő­asztalt, rajta egy csodálatosan szép nő. Egy női akt, a női sz pség megtestesülése. Egy nő, amelyet csak képzelet alkothat, amely nem létezik, de amelynek arcáról a legmagasztosabb életfájdalom tükröződik le. A testén egy fátyol; keze a földre lóg. A műtőasztal végén az orvosprofeszor. Egy tiszteletreméltó tudós fő, aki egy életnek egész tapasztalatával, bölc-ességó- vel vizsgál egy szivet: a nő szivét. Ez a kép annyi megrázó színezéssel, olyan egy­szerű vonásokkal van megrögzitve, hogy belesajdul a szív, ha nézzük. Tökéle'esebb munkát még elképzelni sem lehet. És amint összeszoruló szívvel, köny- fátyolos szemmel ezt a képet nézem, hoz­záálmodok egy történetet. * Talán Ilonkának hívták, de a pikto­rok, innert, vagy még homályban levő festőművészek leírnak becézték. Kreol szia volt az arca, a haja pedig fekete. A szeme merész ivelé-ü, dús fekete szemöl­dökkel. Szabályos, kissé talán finom, fitos orr, szépen metszett ajk tették megnyerővé az arcát. Igénytelen volt, eg>szerű, mint a búzavirág. A szemében szomorú lemond :s, lehangoltság volt mindig. Mintha nagy, soha el nem tűnő bánat nyomná a lelkét. Olyan volt mint egy törékeny virág, ame­lyet egy gyönge szél letör . . . összerom­bol. Olyan volt, mint egy majolika műremek, — egy ütődés s vége. S ilyen érzékeny, sebzett lélekkel bohémok közé került: model lett. Ezt a pályát magasztos élethivatásnak tekintette. Szerette ezt az életet s kimondhatatlanul boldoggá tette az a tudat, hogy az ő bá­natos, szomorú arcáról ezren meg ezren egy élet szomorúságát, vagy vidámságát olvashatják le. Ő annak látta ezt a pályát, aminek kellene lenni. A műtermet a Múzsa szentelt haj ékának tekintette s a művészt egy földön járó istenségnek. Sok hányódtatás után Szemeróhez került, akit már ekkor szárnyára vett a hir, akinek dicsőség, elismerés koszoruzta homlokát. Egy igazi művész otthonában lelt otthonra. Két komoly lélek hamar megérti egymást s hamar egygyé forr. És ez z egygyé forradás elvalaszthatatlan. | Ez nem érzéki: ez eszményi. Úgy éltek egymás mellett, mintha testvérek volná­nak. A bensőjüket emésztette valami gyöt­rődő vágy, de azért ezt eltitkolták. A férfi a legnagyobb tisztelettel bánt vele. A mű­vész tének eszköze volt s igy kiegészítőjé­nek látta. Az idők folyamán, a folytonos együttlét olyan erős kapcsot vont közéjük, amelyet a legnagyobb erőszak sem lelt volna képes szétválasztani. De nem csak a festő tisztelte a leányt, tisztelték a többiek is, mert tisz­teletet parancsolt nekik az a m igatartás, amelyet a leány tanudtott. így éltek éve­ken át. A festő nem kérdezte tőle kicsoda, \ f Ä ÍZ \ \/ ón I ,, í P | r/ IT \/ Vállalnak bármily építkezést és tervek iVlriRrl I LklI IvüZiR 1 készítését. — Iroda: Hunyadi-utca 24. sz. OKL. ÉPÍTŐMESTER ÉS ÉPÍTÉSZEK Telefon 246. szám. Telefon 246. s-átn, n8. nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő­közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szalmái* és vidéke legnagyobb cipő raktára. az őszi téli idényre megrendelt valódi finom schevraux és box bőrből készült legújabb diva tu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek ezipők A valódi amerikai King Quality ezipők kiz&rólagos raktára. ---------------------------■■■r;—...

Next

/
Thumbnails
Contents