Szamos, 1911. október (43. évfolyam, 224-249. szám)
1911-10-03 / 225. szám
225. 5zím. iPOIiIVULAl EiMLAP. XL* il- év'ciyam. Szalmái*. isu. október l~.o 3„ kedd. Előfizetési dij: italyfcsn: 1 évre 12 K.l/, évre 6 K. lj, évre 3 K, 1 hóra t K Vidékre :. 16 ........... 8........... A..........1*50 *s ám éra 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rékóczi-utcza 9. szóm- no Teisfonszém: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában ri fizetendők. jj} Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legJuUnyoJwtá! árba n Ktabi- tetnek. — Az apróhirdetések között mmden szó 4 ftilt*. Nyrtttér sora 20 fillér. Határkő. (She.) Minden esemény utkő az élet utján a visszaemlékezés számára, a mikor a távolságokat mérjük az előrehaladás tülekedésében. A magyar Északkelet gazdasági életében az az esemény, hogy székvárosában, Szatmárnémetiben egy jól sikerült kiállításon produkálta a kultúráját, emelkedett gondolkodását, a jóra készségét a város és vidék: nem csupán a kiállítások szokásos jelentőségével bir, de határkövet alkot történetében, és korszakokat választ el egymástól. Szatmárnémeti hatalmas lendülettel fejlődésnek indult város, szokatla? absor- beáló képességgel, gócpontja az Északkeletnek és előrehaladásától minden érdekeltje sokat var. Éb akik lakják, akik sorsát intézik tele vannak kicsinybitü- séggel, bizalmatlansággal, a nagvotalko- tás halálos ellenségeivel. Körülötte egy nagy vidék, az érintkezésben bizalmatlan földesurakkai, kultúrában elhanyagolt népességgel. Egy kiá.áfásnak kellett jönni ahoz, hogy felismerjük az erőinket, megösmer- jük egymást s a készséget az egyesülésre, nagyobb ambícióval törekedni az ébredés utján. Tényleg láttuk, hogy a nagy vidéknek, amelynek szatmárnémeti a tér- mószete'B, a hivatott központja, előrehaladott mezőgazdasága, fejlődő ipara, áldozatkész kereskedelme van s hogy a közgazdasági élet egyé'ob faktorai mindenkor eljesitik azokat a kötelezettségeket, amelyeket hivatásuk nekik rendel. Mindez azzal áll szemben, hogy a magyar Északkelet a fél Ázsia csuf- nevét hordta magán. Ebben a fél Ázsiában kedvtelen ténfergéssel tengődtek a gazdasági élet összes tényezői s előítélettől elvakultan, fáradt lehangolt- ßäggal hagytak félbe minden kísérletet az előrehaladás megteremtésében. Nincs anyag, nincs ember s ezzel elmaradtak események, intézmények, alkotások s csupán az egyének nehéz harca, elhagyató it küzdelme tartott párhuzamot a mindenfelé tapasztalható ébredezéssel. A gazdasági egyesület kiállítása megvilágította a helyzetet, megállapította az ősszetartozandóság törvényét, élénk képét adta annak, hogy Szatmárnémetiben a városban és hatalmas környékén van minden, ami a gazdasági élet fejlesztéséhez szükséges, hogy a gazdák, iparosok, kereskedők, hivatalnokok tele vannak készséggel a jó, a helyes irán1- s hogy a két terület város és vidék egymásra van utalva feladatai teljesítésében. Egy uj korszak, az ébredés korszakában élünk és a magyar Északke et gazdasági éjetébnn a határkövet a múltak patriarchálisán széthúzó, küzködése és az összetartás erőteljes munkálkodásában haladó jövendő között a gazd asági egyesület kiállítása alkotta meg. Valódi amerikai Qietnro cipői* csal* 1§ l*orona V U j Áxtát K A kiállítás ünnepélyes berekesztése. Szatmár-Nómeti, 1911. október 2. (She) A busungó őszi nap szintén részt vett a kiállítás ünnepélyes berekesz tésén. Szürke, palástlan, széltől didergőn, halódó életét előttünk tengetve eljött, mint az emlékezés. Én is elmúlok, nektek is vegetek van, fejezzük be együttes ünneppel. Senki sem akart bemenni a kioszk nagy termébe. Nőm is indítványozta senki. Ott kint az őszi halódás kellős közepén, a Kossuth-kert terraszán gyűlt össze a díszes társaság a kiállítás berekesztés ünnepére. Körös-körül sárguló lomb, az alvóra induló kert. A kiállítás zárógyülését 11 órakor nyitotta meg gr. Telek y Géza, a gazdasági egyesület elnöke. A nagy és díszes gyűlésen megjelentek: Csaba Adorján főispán, dr. Böszö. mányi Emil, Falussy Árpád egyesületi a'e'nökök, Világossy Gáspár titkár, dr. Damokos Andor ügyész. Továbbá dr. Vajay Karoly kir. tan., polgármester, Tan- kóczy Gyula főkapitány, gr. Teleky Pál, Korányi János, Kovásznay Zsigmond, Mándy Zolán, B.rtha Kálmán, Fizely Sándor, György Gusz' .v, Kápolnay Paur Viktor, Uray Jenő, Szeőke Sándor, Jantyik Lajos, Szilágyi Sándor, Szilágyi Lajos, Domahidy Pál, dr. Ujíalussy Dezső, Sol1 sz Miklós, Kiszely Tibor. Gaul Károly és még sokan a városi és vidéki gazdasági egyesületi tagok é3 kiállítók. Gr. Teleky Géza elnök a szokásos formaságok után röviden ösmertette a kiállítás eredményeit, örömmel állapítva meg a kiváló sikert. Köszönetét mond a városnak áldozatkészségéért, melylyel a kiállítási területet átengedte, mert kellő keret nélkül a kiállítás nem érvényesülhetett volna ; halás köszönet illeti a kiállítókat, akik becsületes törekvéssel adtak bizonyságot egy nagy vidék kultúrájáról s felhívták a figyelmét a fogyasztóknak, hogy itt .is beszerezhetik minden szükségleteiket, nem kell idegenbe fáradniok. Köszönetét mond a rendezőségnek buzgó fáradozásáért, az adományozóknak, egyesületeknek és egyeseknek, akiket nem sorolhat fel egyenként. Felhívja és buzdítja a fiatal gazda-nemzedéket a múltak küzdelmeivel megteremtett alapon az előrehaladás zászlaját továbbvinni. C«<aba Adorján főispán bálás köszönetét fejezi ki a nagyméltóságu elnöknek fáradhatatlan buzdításaiért és munkálkodásáért. A kiállítás — amit az elnöknek köszönhetünk — uj világításba állította a vidék közállapo.ait s azokat úgy tárta fel, hogy azokról csak helyes és jó fogalmakat alkothatunk. Az elnöknek kifejezett koszi' ■ netét jegy^őKinnyvileg kéri megállapítani, amit a közgyűlés egyhangúlag, lelkesedéssel elfogadott. Dr. Vajay Károly kir. tan., polgármester összehasonlítást tesz a kiállítás berekesztése felett érzett borongós hangulat és az őszi elmúlás busongása között. A kiállítás, amit a gazda-' i egyesület rendezett, nem múlt el nyom nélkül, áldásos hatásait még csak ezután fogjuk érezni. Viszonozza a város nevében a kifejezett köszönetét. A kiállítás egyik eredménye az, hogy az idegenek, akik ide sereglenek, kedvező benyomást szereztek a városról, megismerték azt s ez bőséges kárpótlás azért a csekély áldozatért, melyet a város a kiá'- litásért hozott, örvendene, ha a városnak alkalma lenne máskor is iiyon áldozatot hozni. Köszönetét mond az egyesület vezetőségének, a kiállítás rendezőségének, titkárának, hogy olyan fényes kiállítást rendeztek, mely nemcsak az egyesületnek, de a városnak is mindig emlékezetes marad. Dr. Böszörményi Emil alelnök felszólalásában Világossy Gáspár érdemeit kívánja méltatni s kéri jegyzőkönyvileg megállapítani, hogy a kiállítás sikerében legfőnb érdeme Világossy Gáspárnak volt, aki csodálatos szívóssággal, ernyedetlen buzgalommal és munkakedvvel dolgozott valósággal éjjel-nappal, úgyszólván egyedül küzdve meg azokkal a nehézségekkel, amelyek egy ilyen kiállítás szervezésével, rendezésével együtt járnak. Az indítvány nagy lelkesedéssel, egyhangúlag lett elfogadva. Gr. Teleky Géza elnök a kiállítást és az ülést üdvözlő szavakkal berekesztette. ♦ A borongó őszi e'mulás keretében az örvendező megállapitgatások ékes mondó- káit bizony csak áthatotta egy csepp szomorúság. Vége a fényes napoknak, a za- jongó sokaság szétroppent egyszerre s ásító üresség fekszik a szép Kossuth-kert elhagyott berkeire. De nem tanulságok nélkül. Ösmerni tanultunk embereket, a leikeikben leraktarozott jó tulajdonságukból, értékeket fedeztünk fel másokban s jóleső érzéssel adózunk nekik bocsülésünkkel, amit végeredményesen megszereztek. A közvélemény becsülésót, elösmeré- sót kivánjuk tolmácsolni szerény toliunkkal, annak az ezerszemü közvéleménynek a becsülését, amely kikutatja, feiösmeri a lárma nélkül dolgozó, igazán dolgozó, tényleges munkásokat. A Kossuth kert legeldugottabb, da a legkeresettebb helyiségében lázas munkában tülekedő kiállítási rendezőséget méltányoljuk érdeme szerint. Világossy Gáspárról, dr. Böszörményi Emilről, Gaul Károlyról , Léber Antalról, Risdorfer Imréről és a hivatalnoki karról keil külön megemlékeznünk, meghajtva előttük az elismerés zászlaját földig. A világhírt! F. L. Popper cipők egyedül Guttmann cipöraktá- rában, Szatméron kaphatok.
