Szamos, 1911. szeptember (43. évfolyam, 199-223. szám)

1911-09-12 / 207. szám

POliCnHil V1FDLAP. XLÜI. évfolyam. Szatmár, 1911. szeptember hó I2„ kedd. Előfizetési díj Szerkesztőség és kiadóhivatal Hirdetések: ^ svre t2 K. >/, évre 6 K. li, évre 3 K, 1 hóra 1 K vidékre : *6 .. 8 . . 4 ..........1-50 £í?v » aesiwv ér& 4 fillér. Rákóczi-utczs 9. szám. an Telsfonszém: 107. Mindftnnemü dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában V fLaetcudók. Készpénzfizetés mellett, a legyutanyosabb árban kázéi- tetnek. — Az apróhirdetések közhit minden szó 4 fffléz NyHttér sora 20 ftUér A város görbe utcái. A szombati közgyűlés egyhangú le- pergése közepeit méltán keltett feltűnést Mátray Lajos bizottsági tagnak felszóla­lása, aki az újabban nyitott utcák sza­bálytalanságát, illetőleg görbeségét tette szóvá. Elmondta a felszólaló, hogy. váro­sunkban ma éppen olyan gondatlanság­gal a jövőre való semmi tekintettel nyitják az uj utcákat, mint századokkal ezelőtt. Akkor sem voltak a város veze­tői tekintettel a jövőre és ma sincsenek. Ekkor bizonyára — a gondatlanság mellett — nem vezette magánérdek az egyeseket, ma — sajnos — a közérdek cégére alatt, jobbára a magán érdek nyer kielégítést. Mert szinte lehetetlenség, hogy olyan helyeken, ahol egyenes fekvésű kertek, udvarok stb. vannak, olyan ut­cák vágassanak ki, amelyek szaggatott­ságukkal, görbeségükkel szinte botrá­nyosan néznek az érdeknélküli szem­lélőre. Azt szokták mondani a városi fő­mérnökre, hogy: hétszer görbe utcákat csinált 24 esztendei itteni szolgálata alatt. Elismerjük, hogy ott, ahol a helyi viszonyok nem engedték, a városi lő- mérnök, szabályszerű utcákat nem nyit­hatott. De nem értjük és a város ér­deke szempontjából fel nem foghatjuk, hogy az újabban nyitott utcák görbe- gurba tervezetét hogy adhatta és a vá­rosi tanács hogy fogadhatta el! Valaha, ha városunk jelen fejlődé­sére az utókor vissza fog tekinteni, méltó elítéléssel fogja illetni városunk jelen vezetőségét, a melyik egyenes, szabad területeken girbe-görbe utcákat vezetett keresztül. És ha már megtörténtek és nem rcparálhatók többé ezek a hibák, lega­lább a városi tanács a jövőben ne kövesse el ezeket a hibákat, a melyek­ből lehet, hogy egyeseknek haszna van, de a közérdek nagy kárát vallja! Éppen ezért: csak nagy elismerés­sel találkozik dr. Tanódy Márton bizott­sági tagnak, e sorok elején jelzett fel­szólalással kapcsolatos azon indítványa, hogy: utasítsa városi közgyűlés a Tanácsot, hogy dolgozzon ki és mutas­son be a közgyűlésnek egy, a város jövő fejlődésére vonatkozó tervezetet, hogy ne tervszerűtlen ség, ide-odakspko- dás, szabálytalanság jelölje a város jövő terjeszkedését — a melyek közepeit szépen megtelepszenek a magánérdekek, hanem: határozottságon, biztos tudáson alapuló, apróra kidolgozott, a valóságnak megfelelő, helyes tervezetek, a melyek betarása után az utókor nem fog le­szólni és — méltán — lekicsinyelni bennünket! M. L. 1. Mindenki meggyőződ­hetik, hogy Máriavölgy für­dőn a természetes szénsavas ásványvíz kádfürdő egy ko­rona. Politikai szemle Szemelvények a sajtóból. — A mai vármegyei közgyűlés. Nagy feltűnést keit mindenfelé a Magyar Nemzet vasárnapi vezére kkc, amely konkrét szám- és egyéb adatokkal bebizo­nyítja Justh Gyula kolozsvári nyilatkozatá­val szemben, hogy a nemzeti munkapárt nem atrocitások árán kapott » nemzettől többséget. Kimutatja, hogy a Kossuth- és Justh-párt együttvéve sem állított annyi jelöltet, hogy többséggé válhatott volna, sőt 54 kerületben egymás ellen is állitot jelöl­teket. Ennek oka pedig az, hogy a volt többség, a függetlenségi párt a tavalyi vá­lasztások előtt maga sem hitt a maga kül­detésében, maga volt léginkább tisztában azzal, hogy a nemzet elfordult tőle és ezért nem is kapott kellő számú komoly jelöltet, noha a Justh-párt körlevélben keresett ilyeneket. A függetlenségi párt tehát a csatát tudata szerint már annak kezdete előtt rég elvesztette, mig a nemzeti munka­párt 58 kerületben egyhangúlag, 1000-nél nagyobb többségekkel 25, 500-nál nagyobb többségekkel 51 és 200 náí nagyobb több­ségekkel pedig 66 kerületben győzött. A munkapártiak demonstrálni akarván győ­zelmüknek spontán voltát, egész sor ke­rületben még akkor is leszavaztatták a pártjukbeli választókat, amikor az ellen­jelölt már visszalépett, vagy a választás sorsa már egyébként dőlt el javukra. A munkapárt mintegy 100 kerületben nem állított jelölteket az ellenzékkel szemben. Ott egymást marták oly dühvei, amin öt a munkapárt az ellenzékkel szemben egyetlen kerületben sem alkalmazott. Ugyancsak feltűnést, kelt mindenütt a Budapesti Hír­lap azon híre, hogy a jövő évi költségvetés, amelyet Lukács László pénzügyminiszter szeptember végén vagy október elején fog beterjeszteni, nagy meglepetést hoz a par­lamentnek. Ki fog tűnni, hogy a hadügyi tételek egyáltalában nem rúgnak akkora összegekre, mint amennyit a véderő javas­lat pénzügyi bírálói jósolgattak. De hoz a költségvetés más örvendetes meglepetést is és pedig azt, hogy kulturális és szociális célokra csaknem akkora újabb összeg jut már a jövő évben, mint a hadügyi költség­vetés fölemelt tételei. A kormány, úgy látszik, megszabott összegekben kívánja igazolni, hogy kultúrái és szociális haladá­sunkat épp annyira szivén viseli, mint a véderő szükségesnek mutatkozó fejlesztését. * A nemzet, amelyet a választások idején elfelejtettek megkérdezni, hogy7 mi a véleménye az obstrukcióról, siet megadni a választ az ellenzék könnyelmű, frivol já­tékára. A kijózanodott, öntudatra ébradt nem­zet, mely a választásokon elsöpörte több­ségüket, miután megismerte őket, most a tör­vényhatóságok felirataiban jut napról-napra leplezetlen nyíltsággal, kérlelhetlen igaz­sággal kifejezésre. Rövid egy hónap lefor­gása alatt több mint 20 vármegyei és 14 városi törvényhatóság foglalt állást felira­taiban az obstrukció ellen. A vármegyék közptt találjuk Somogy, Tolna, Szepes, Komárom, Ugocsa, Bácsbodrog, Kisküküllő, Esztergom, Csongiád, Szolnok Doboka, Jász- nagykunszolnok, Bars, Háromszék megyé­ket. Azokat, a vármegyéket, ahol a haza­fias szellemű és ellenzéki irányzatú ma­gyarság adja a törvényhatóság többségét. A városi törvényhatóságok sorából kiemel­jük Arad, Nagyvárad, Debrecen, Szeged, Marosvásárhely, Pozsony, Szatmárnémeti, Baja, Temesvár, Zombor, Újvidék törvény- hatósági városok feliratait, amely törvény- hatóságok mindannyian a legélesebben, leg­kíméletlenebbül ítélik el a most folyó ob- strukeiót. A mai napig egyetlen törvény­hatósági határozat nincs, amely az ob­strukció eszközét és célját helyeselni tudná, de még olyan sincs, amelyik a verseci át­irat fölött egyszerűen napirendre tért. Ellenben a feliratok között a legtöbb sújtó bírálat az ellenzék harcmedora, az obstrukció felett, mely nemcsak a kép­viselőház komolyságát, de magát ősi alkot­mányunkat is fenyegeti, sőt egyenesen ki­mondja, hogy a törvényhozás — az ország­nak anyagi és erkölcsi károkat okozó, al­kotmányunkat veszélyeztető jrdenlegi parla­menti állapotnak a jövőben való megakadá­lyozása céljából a házszabályokat akként változtassa me.;, hogy a parlament műkö­dése és ebben a többség, mint a nemzet képviseletének akarata, mindenki állandóan biztosítva legyen. A törvényhatóság, az or­szág organizmusának ólö szervei, az alkot­mány védbástyái, aggodalommal látják, hogy parlamentáris életünk lépten-nyomon a szónoklatok özönében, a folytonos és ne­vetséges szavazásokban nyilvánuló obstruk­ció kátyújában akad fenn s ezzel egész SZÓKE ÓDON kézimunka, divatáru üzletében (előnyomda) az iskolai idény ===== alkalmával női, férfi és gyermek fehérnemüek dús váiaizSéklMM kaphatók. Is&tnár, Mncsf-a. 3. Tdefoo ML

Next

/
Thumbnails
Contents