Szamos, 1911. szeptember (43. évfolyam, 199-223. szám)
1911-09-24 / 218. szám
XLIII. évfolyam. Szatrr.ár, 1911. szeptember hó 24„ vasárnap. 218- szám. POIilTlKAI WAFHaAJP. Előfizetési dij: *«uytn>n: 1 «vre 12K. l/i é*r*3K,l hóra 1 K VMÍíikre ; 16 . 8 . * 4. Egv nziat óra 4 filter. _ .. 150 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. eb Tei-fonszám: 107. Mindennemű dijak Siatmáron, a lap kiadóhrvataWiban ff' fizetendők. Hirdetéseit: f Készpénzfizetés meBett a legjntónyosabb árban kézét- tetosk. — Az apróhirdetésok között minden szó 4 Hűéi. HyHttér sora 20 fillér . Syy pír szí 3 drágaságról. Szatmár, 1911 szeptember. Az olvasó közönséget a lapok közelebbi híreiből az a jelentékeny eset kell, hogy foglalkoztassa, amely az úgynevezett ^JKti9forradalora“-ról szól és a mely a napokban Bécsben kitört és véres belejezést nyert. Nem bírta ugyanis elviselni a lakosságnak szegényebb része azt a drágaságot, amely az élelmi szerek, főleg a létfentartás első szükségletét képező bus- nemüek árának tulmagas fokra ere elése által előállott és az említett szomorú tr menetelii elégületlenség abb.'l keletkezett. Minthogy annak a mozgalomnak hullámai hazánkat is érintették, amennyiben szomszéd’au vagyunk: ennélfogva nem felesleges foglalkoznunk annak a drágaságnak két okával, mert ennek az oknak megállapítása lehet a kiindulási pont ahhoz, hogy hasonló mozgalomtól hazánkat megóvhassuk, esetleg a bajt elháríthassuk. Tény az, hogy a drágaság hazánkban is magas fokra hágott és meg kell állapítanunk azt is, hogy ez a drágaság nemcsak a husnemüeknél,. hanem más élelmi szereknél, sőt mondhatni, az ipartermékeknél is, egyszóval minden forgalmi tárgynál és értékelhető minden dolognál előállott majdnem az elviselheteilensé.gig. Erre nézve egy volt kormányférfi ugyan, midőn megkérdezték, úgy nyilatkozott, hogy „a drágaság oka a középeurópai viszonyokban keresendő.“ Ez a nyilatkozat azonban nem határozza meg azokat a viszonyokat és igy az egymagában véve olyan dodonai kijelentés, amely teljes felvilágosítást nem nyújthat, következésképen mi azzal meg nem elégedhetünk, hanem igyekezünk fürkészetünkkel a valódi okhoz közelebb jutni. Erre nézve fel keil hoznuuk, hogy nézetünk szerint az egyik dolognak megdrágulása rendes körülmények között maga után vonja, a másik dolog értéké- kének emelkedését, illetve annak a dolognak megdrágulását és vissza kell emlékeznünk arra az időre, midőn ezelőtt mintegy 10—12 évvel a munkások megtagadták munkaadójuknak a munkát és munkabér felemelést sürgettek, ha pedig eme kívánságukat, a munkaadók nem teljesítették, tömegesen streikoltak és a munkát mindaddig beszüntették, mígnem a munkabér kívánságuknak megfelelően felemeltetett. Ea a felemelés azóta több Ízben ismételtetett. Mi sem természetesebb, hogy a munkabérnek evvel a fokozatos felemelésével karöltve kellett járni a kérdéses ipartermék ára emelkedésének is, mert enélkül a felemelés nélkül a munkaadó vagy termelő létérdeke forgott kockán. Az sem szenved kétséget, hogy ha az áremelkedés egy bizonyos vonalon megkezdődött: ez maga után vonta természetesen az áraknak minden vonalon és minden irányban való emelkedését is. Mi tehát azt hisszük, hogy a kérdésben álló drágaságnak kezdő oka jórészben a munkások igényeinek emelkePásztory Árkád zenekara. Irta: Dénes Sándor. Legendák, homályos mende-mondák, pletykaszerü babona hírek veszik körül azt a piros arcú, fehérhaju, jóságos nézésű papot, akinek nevét sok rosszindulatú pletyka, de ennek ellensúlyozása képen számos jócselekedet tették ösmertté nemcsak Szatmár- vármegyében, de ennél jóval messzebb földön is. Nemcsak mint újságírónak, hanem mint embernek is sokáig izgatta fantáziámat Pásztory Árkád alakja, akit az elmúlt nyáron turvókonyai tanyáján kerestem fel. Bár nem hagytam magam befolyásol- tatni, a látogatásomat megelőzőleg hallott rosszindulatú pletykák által, viszont igyekeztem az ősz pap szives, előzékeny és baráti vendégszeretetén át is hidegen nézni azokat a dolgokat, amelyek babonás homályba burkolják a turvékonvai kastélyt. Hogy mit láttam és micsoda cáfolatai tárultak elém egy kétségtelenül jótékony ember ellen folytatott rosszindulatú intrikának, azt ezúttal elhallgatom. Rendkívül érdekesek, hihetetlenül szenzációsok volnának azok a dolgok, amelyeket megírhatnék, de írásra éhes toliam legnagyobb fájdalmára maga az, akinek ezek az írások szolgálatot tennénk: maga Pásztory Árkád kért fel, hogy az ő személyét érintő dolgokal, még a pletykák cáfolataként se vigyem a világ elébe. A látottak és tapasztaltak ébresztettek bennem annyi tiszteletet, hogy megtagadom magamban az újságírót s eleget teszek a kívánságnak. De most, amikor Pásztory Árkád zenekara a vasárnapi napon a tűzoltók ünnepén és a kiállítás területén is bemutatkozik a szatmári közönségnek, megragadom az alkalmat., hogy arról a páratlanul érdekes és rendkívül eredeti zenekarról megemlékezzem. Az uzsonna alatt, amelyre Pásztory Árkád vendégül látott egy katonai összehívó kürtjei harsant bele a cséplőgép dorombolásába, a kerékgyártók kopácsolásába, a kovácsmübely zajába, a gazdasági fogatok zörgésébe. A tanya egy időre csendessé vált, úgy véltem : a kürtjei a mezei munkánál szokásos uzsonnaidő pihenőjét jelzi. Alig telt el azonban pár pillanat, az udvaron felhangzott a rezesbanda hangja és a himnusz után dallamos magyar nóták hangja verte fel a tanya csöndjét. Az udvarra lépve egy soha el nem feledhető, speciálisan eredeti zenekart láttam magam előtt. A zeneakadémiát végzett karmester dirigálása alatt játszott a zenekar, amely Pásztory Árkád gazdaságának cselédségéből és mesterembereiből van összeállítva. Min- denik előtt kotta volt, kottából játszott a parádés kocsis, az igás kocsis, a juhász, a kerékgyártó, a cséplő gépésze, étetője, Pász- torz Árkád saját külön szobrásza, kovács- mestere és gazdaságának más alkalmazottai. Nem esztendőre, Szent Mihály napra szegőíi agy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. FIGYELMEZTETÉS! Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári Aruk az eddigi árnál jóval olcsóbban szerezhető be. \/l J\ ír J\ V T * T í C V TT V Vállalnak bármily építkezést és tervek 1 US Juli lb/iK 1 készítését. — Iroda: Hunyadi-utca 24. sz. OKL ÉPÍTŐMESTER ÉS ÉPÍTÉSZEK Telefon 246. szám. Telefon 246. szám. jj ' j a Hám János-uteal KÖZPONTI Á (UHÁZBAN női kézimun- I |j 4 I U| Q J kákát és divatcikkeket lehet vásárolni a legolcsóbban. ElŐPajzolást ós ma- U| 8 ! * nogramm-kivarrást legszebben és legolcsóbban Siatmtrtr, a Központi ÁrnhMbin (a Siiohiiíal siemben.) ^^
