Szamos, 1911. augusztus (43. évfolyam, 173-198. szám)

1911-08-02 / 174. szám

XLIII. évfolyam. Szatrr.ár, 19H- augusztus hó 2-, szerda. 174. 5zé<n. PWLDDU1 UPOLAP. E®fize*éei díj: Szerkesztőség és kiadóMvatal: Hirdetések: Maiyban: 1 évre 12 K. V, évr*6 K, V» övr»3-K, 4 'hóra 1K Rékóczi-utcza 9. szóm. m Tetefonszáro: *07. Készpénzfizetés meUett, a tegjntányosabb árban kffsK­Wdókrs:.. .. 18 ., „ 8 ............ 4...........ISO Mindennemű d ijak Szatmáron, a tap kiadóhivatalában tetnek. — Az apróhirdetések kőzatHnmden szó 4 ffflér. EOT mmám ár» 4 «Mlér. ‘fizetendők. NyHttér sora 20 fiOér. Megretirálás. Szatmár, 1911. aug. 1. Aki a csatában vezér akar lenni, annak nemcsak a kiabálásban, de a tet­teknél való helytállásban is, bátornak, mintegy hősnek kell magát ismertetni. Enélkül a tényleges bátorság nélkül nem létezik hős, nincs bátor vezér, csak ennek paródiája zsugorodik össze a csa­tarend előtt, a szemlélőknek szánó mo­solyára. Ennek a helyzetnek képét láttuk közelebbről abban az afférban, amely a független pártiaknak vezére, Justh és a Ház elnöke Perczel között, alakult ki. A hős vezér, az ujabbkori Aga­memnon ugyanis, az őt jogosan ligyel- meztető házelnöknek, Peiczel Dezsőnek oda kiált: „Kegydijassal nem állok szóba “ Ezzel a lekicsinylő kijelentéssel Perczelt nemcsak mint házelnököt, ha­nem őt a saját személyében is kétség­telenül megsértette, ennek a sértésnek következménye pedig, a sértett részéről, lovagias elégtételadásra való kihívás lett. Azt hitte volna az ember, hogy azt a kihívást a vezér a hozzá illő lo­vagiassággal elfogadja és megadja bát­ran azt az elégtételt, amellyel nem­csak a sértettnek, hanem a saját repu­tációjának is tartozik. Ámde csalódtunk, mert a vezér, aki szavaival sérteni elég bátor volt, midőn emiatt kérdőre vonták, bátorság hiányában megretirált, tehát az elég­tételadást megtagadta. Erről a megtagadásról pedig a sértett megbízottai jegyzőkönyvet vettek fel és kijelentették, hogy megbízójuk részéről az ügy a lovagiasság szabályai szerint befejeztetett. A hős tehát „rückwerts koncentrie- rungot“ csinált, amivel mi ugyan keve­set törődünk és ahhoz több kommentár | nem is kell; de a dolog megvilágítása végett némi megjegyzést mégiB kell hozzáfűznünk. Ugyanis a mi jó értesülésünk sze­rint Perczel, nem kegydijat, hanem mint törvényhatósági volt tisztviselő, a tör­vénynek megfelelő nyugdijat élvez, ennek a folyama bár megszakadt akkor, mikor őt országgyűlési képviselővé vá­lasztották, azonban ez a megszakítás őfelségének elhatározása folytán a nyug­díjra vonatkozó 1885. évi XI. t. c. 62. szakasza értelmében megszűnt; ennek- folytán Perczel összszolgálati ideje után élvezi a teljesen törvényes és meg­felelő nyugdiját. Ilyen szolgálati idő elengedések és nyugdíjazások a koalíció idejében is tör­téntek, amelyekről, különösen Justh Gyu­lának, aki akkor a Ház elnöke volt, tudni kell, aki tehát azzal, hogy azt állította, miként Perczel kegydijat él­vez, tudva nem mondott valót és mégis sértett; a törvényes nyugdíj élvezése pedig, amely az érdekeltet tényleges szolgálata után megilleti, nem lealázó. Az a sértés tehát teljesen méltat­lan volt és az e miatt történt felelős­ségre vonás elől megretirálni, nézetünk szerint, nem volt helyes. (▼•) Szőlő Mertz Istvánnál. Kimen az obstrukcióról. Az egyik bécsi lap minapi számában hosszabb beszél­getést közöl, amelyet Héderváry Károly gróf miniszterelnök a lap budapesti levelezőjével folytatott. A miniszterelnök a többi között ezeket mondta: „Maguk az obstrukcióren- dezök alighanem belátták már, hogy zsák­utcába kerültek, amiből valahogyan valami­kor ki kell kerülniök, ami azonban előrelát­hatóan nehezen fog menni. Ez az oka annak, hogy taktikámhoz, amelyet kezdettől fogva követek, ragaszkodom, nem lévén sem külső, sem belső motívum, amely a kormányt és pártját taktikai magatartásának bármilyen megváltoztatására bírja. Senki sem mondhatja jóhiszeműen, hogy az ország a jelenlegi obstrukciót helyesli és Apponyi gróf legutóbbi indítványa sem vall amellett, | hogy az obstrukciónak erkölcsi támasza volna az országban. Sőt objektive meg le­het állapítani, hogy — az obstrukció ter­minológiájával élve — parlamenti harc még sohasem volt, amely oly kevés visszhangra talált volna Magyarországon, mint a mos­tani. A legutóbbi napokban több oldalról környékeztek meg olyanok, akik az obstruk­ció betegsége ellen való sikeres orvosságo­kat és az obstrukció leverésére való ideákat ajánlgattak. Természetesen kompromisszumos indítványokkal is járultak sok oldalról elém. Én azonban az obstrukció leverésére való ideákat és indítványokat épp olyan határo­zottan hárítottam el magamtól, mint a kompromisszumos terveket és a fegyverszü­netet, amelyet Apponyi, az ellenzék fehér zászlajával kezében, proponált. Nincs okom rá, hogy a magam elé kitűzött iránytól el­térjek. Melléksinre nem akarok és nincs kedvem kerülni. Újból hangoztatom, nincsen kompromisszum és én ilyen kezdések irá­nyában hozzáférhetetlen vagyok, mert épp úgy, mint az obstrukciós hadjárat kezdetén, ma is abban a szilárd meggyőződésben kell élnem, hogy taktikám, csakúgy mint egész politikám, sikerrel fog járni. Muskotály-szőlő Mertznél. A képviselőijáz ülése. — Budapesti tudósítónktól. — Bpest, aug. 1. A mai ülést Berzeviczy elnök délelőtt tiz órakor nyitja meg. A jegyzőkönyv fel­olvasása után Rákosi Viktor kérvényét mu­tatja be az elnök, amely fölött a szavazás­nak holnapra való halasztását kéri az el­lenzék. Minthogy azonban ez nem töltené ki a holnapi napot, a technikázásnak uj módját találta ki az ellenzék. Az elnök ugyanis bemutatja Tolna vármegye feliratát a véderőjavaslatok ellen. Lovászy Márton kéri, hogy a feliratot ne csak a véderőbizottsághoz, hanem a közigazgatási bizottsághoz is utasítsák. Már ekkor ott áll az elnök mollett Ráth Endre és ivet ad át neki, amely ebben a kérdés­ben névszerinti szavazást kér. A névsze­rinti szavazást holnapra halasztják. Ugyan­így járnak el a Pestújhely községnek a véderő ja vasiatok ellen intézett feliratával is. Ezek után felolvassák azokat az inter­pellációkat, amelyekre a miniszterek még nem adtak választ. nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő­közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. FIGYELMEZTETÉS! Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban szerezhető be. \/[J\ T/«Z\ V T,Tt>rryTZV Vallalnak bármily építkezést és tervek lVX^rYXY^Tl X JtiO XXXJl Xv^^laXV X készítését. — Iroda: Hunyadi-utca 24. sz. OKL. ÉPÍTŐMESTER ÉS ÉPÍTÉSZEK Telefon 24«. szám. + Teleíbn 246. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents