Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)
1911-07-07 / 152. szám
2. oldal. SZAMOS (1911. julius 7) 152. szám. különleges csipkefestés, hűen minta után Hsifouptí Púi Szakmán GVär főüzlet: Kossuth L.-utca 10. ntíjLajDl fal, Ui-alJlal. Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2. Kóródy Kálmán, dr. Grósz Mór és dr. Széli Sándor, kik az illető pénzintézetek igazgatói. Ez uj alakulás két szempontból fontos. Elsősorban bizonyítja, hogy amit Reitter Jakab ur Szalmárra vonatkozólag állapított meg, a pénzintézetek foglalkozásnélkülisége, az nem lokális természetű baj. Megmutatja továbbá az utat, melyre pénz intézeteinknek lépniök kell, hogy ne stagnáljanak. Kijelöli az uj irányok egyikót, megteremti az uj nemzetgazdasági feladatok egyik sablonját. És több, mint érdekes, hogy az alighanem korszakalkotó kezdeményezés a kis Nagyszőlősből s e kis Nagyszőlősnek éppen legnagyobb, másfélmilliós bankjából, az Ugocsai Takarékpénztár Egyesületből indult ki. A parcel ázás ügye a mai Magyar- ország egyik legégetőbb problémája. Magyarország, mint agrárország, az eddigi középbirtokrendszer mellett válságos helyzetbe került. Annyira, hogy e rendszer mellett nemcsak hogy saját kenyérszükségletünket sem tudjuk fedezni, de határozottan az importországok sorába léptünk. így ez nem tarthat, mert ha tartani fog, úgy csak a biztos nemzeti csődbe haladunk. A parcellázás feladata a középbirtokokat parasztbirtokokká osztani. A parasztbirtok aránytalanul többet hoz a középbirtoknál. A parasztbirtok az intenzív gazdálkodás ideális példája. Csak a paraszt tudja földjénék minden talpalattnyi részét kihasználni s intenzív marhatenyésztést is Csak a paraszt tud űzni. S üzleti szempontból sem megvetendő terrénum a parcellázás, nemzeti, és közgazdasági szempontból azonban elsőrangú hálás feladat. A jég tehát meg van törve. Hogy éppen a szomszéd Nagyszőlősön törték meg, az nem számit. Hogy Nagyszőlősön éppen parcellázással kezdték, az se számítson. Egészségtelen volna, ha most már mindenfelé a parcellázásra vetné magát a pénzvilág. Kisiparfejlesztés, nagyiparteremtés, közélelmezés és a modern állam sok-sok problémája mind hálás terrénumává lehet az időt és a helyzetet megértő pénzintézeti tőkének. Őszi bapaezk Mertznél. A vármegye rendkívüli közgyűlése. A telefonhálózat. — Saját tudósítónktól. — Szürke, egyhangú, csupa egy-két szóval elintézendő ügy a programmon és ehhez mérten mindössze ötven bizottsági tag a nagyteremben. Mindössze két olyan ügy van, amely számot tarthat a melegebb érdeklődésre: dr. Vetzák Ede indítványa és a vármegyei telefonhálózat dolga. A többi mind sablonos, jóváhagyást, elutasítást, tudomásulvételt, megsemmisítést — szóval egyszavas elintézést — váró ügy. Csaba Adorján főispán megnyitván a közgyűlést napirend előtt elparentálja Mándy Ödönt, aki csendes, de érdemes tagja volt a törvényhatóságnak. Szerény egyénisége miatt sokan nem ösmerték az elhunytat, aki pedig munkakörében használt annyit a vármegyének, mint sok exponáltabb állású; tisztviselő. Indítványozza, hogy az elhunyt családjához intézzen a vármegye törvényhatósága rész- vótiratot. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadja. Elösmerés dr. Cukor Lajosnak. Ugyancsak napirend előtt emelkedett szólásra Domahidy István: Hosszas pályámon — úgymond — azt tapasztaltam, hogy a vármegye mindig elösmeréssel adózik a tisztességes, becsületes munkának. Egy ilyen hűséges, tisztességes munkása a vármegyének dr. Cukor Lajos, akit 7 főispán 25 éven át mindig megtisztelt a tb. vármegyei főorvosi állással. Dr. Aáron Sándor halála után a főorvosi állás betöltetett s azért helyénvalónak találja, hogy a törvényhatóság dr. Cukor Lajosnak, aki minden helyettesítést pontosan, lelkiösmeretesen látott el, örökítse meg érdemeit jegyzőkönyvileg. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Dr. Vetzák Ede indítványa. Lapunkban már ösmertettük dr. Vetzák Ede indítványát, amelynek az a célja, hogy határozza el a törvényhatósági bizottság, miszerint a szervezési szabályrendeletét akként módosítja, hogy az 1883. I. t.-c.-ben foglalt feltételeken kívül a szolgabirói állásra pályázóktól a 25 éves kor betöltését és a közigazgatási pályán való 2 évi működést, a főszolgabírói, aljegyzői és vármegyei ülnöki állásra pályázóktól pedig a 26 éves kor betöltését és 3 évi közigazgatási pályán való működést kíván meg. Az állandó választmány elösmeri az indítvány helyességét, de mellőzesét javasolja, mert az 1883. I. t.-c. megszabja a közigazgatási tisztviselők kvalifikációját, ezt a törvényt tehát a vármegyének nincs joga szabályrendeletileg módosítani. Azt indítványozza tehát ehelyett, hogy Írjon fel a vármegye a kormányhoz a gyakorlati vizsga életbeléptetése iránt. Dr. Vitzák Ede az állandó választmány javaslatával szemben saját indítványát pártolja. Ilosvay Aladár alispán pedig az állandó választmány javaslata mellett szólal fel. Amit dr. Vetzák indítványoz, annak szükségét érzi az egész ország közönsége és mozgalom is indult az egységes rendezés iránt. Mire Vetzák indítványa — saját kívánsága szerint 1916-ban — életbelépne, a kérdés már meg lesz oldva s igy a célnak teljesen megfelel a felirat. A közgyűlés az állandó választmány javaslatát fogadta el. A vármegyei telefonhálózat kérdésében az állandó választmány azt javasolja, hogy azon községek határozatai, amelyek hozzájárulnak a telefonhálózat költségeihez, jóváhagyassanak, azon községek pedig, amelyek a hozzájárulást megtagadták, utasittassanak, hogy a hozzájárulása összegét 1912. évi költségvetésükbe állítsák be. Berencei Kováts Jenő elvben kifogásolja az állandó választmány javaslatát, mert alkotmányjog, közszabadság és politika szempontjából helytelennek tartja, ha a vármegye túllépi hatáskörét és beleavatkozva a községek autonomjogába olyan kiadások felvételére kötelezi őket, amelyeket nem akarnak és nem bírnak. Ma Szatmármegyé- ben megdöbbentően nagy a községi pótadó, amely megsemmisítéssel fenyegeti az adóalapokat. A pótadó tetemes része az állami kötelezettségek teljesítéséből áll elő, mert a jegyzőt elfoglalja az adószedós, katona- állitás s igy a község ügyeinek elintézésére segédszemélyzetet kell tartani, ami csak emeli a pótadót. Mikolában 503, Pátyodon 300, Sálviban 140, Angyalosban 90 százalék a pótadó. E rettenetes nagy kiadásokat nem szabad újabbakkal növelni azért, hogy a föszolgabirák össze legyen kötve a grémiumokkal, a községek pedig, amelyek ezt a nagy költséget nem bírják, ne legyenek bekapcsolva. Cholnoky Imre a törvényre hivatkozva ellenzi az állandó választmány javaslatát. A közigazgatás állami feladat, tehát a telefonhálózatot az államnak kellene felállítani. Ő is azt erősitgeti, hogy a javaslat sérti e községak autonómiáját. Csaba Adorján főispán utal a köz sági törvény 26. §-ára, amely igenis bizto sitja a törvényhatóságnak azt a jogát, hogy a közigazgatás érdekébon kényszerítse a községet olyan kiadások felvételére is, amit maguk nem akarnak. Dr. Falussy Árpád beösmeri, hogy a vidéki gazdálkodóknak, ipartelepeknek, nagykereskedőknek fontos érdeke, hogy meg legyen a telefonhálózat. De ennek fontos kelléke, hogy minden község be legyen kapcsolva. Ha ilyen arányokban nem lehet a hálózatot létesíteni, akkor inkább semmi se legyen. Ellenzi tehát az állandó választmány javaslatát és azt kívánja, hogy utasittassók a vármegye vezetősége az egész hálózat felállításának keresztülvitelére Ilosvay Aladár : Dr. Falussy Árpád fényes szónoki képességével ügyesen tudja a dolgok hangulatkeltő oldalát kihasználni a tényállás elferdítésére. Nemcsak közbiztonsági, de egészségügyi szempontból is kívánatos és szükséges a telefonhálózat, amely nemcsak a közigazgatásnak, hanem a vármegye közgazdaságának, kultúrájának is fontos érdeke. Hosszas tárgyalások után és nagy nehézségek árán sikerült a minisztériumtól 100 ezer korona hozzájárulást kieszközölni. A községek bekapcsolása már csak azért sem lehetséges, mert a posta- igazgatóságtól nyert értesülés szerint ennek a munkálatait ezúttal fizikailag is lehetetlen keresztülvinni. De az általános hálózat csak úgy lenne keresztülvihető idővel, ha előbb a központok be lennének kapcsolva. Ami a megterheltetést illeti, az igen csekély, mert például egy olyan nagy községre, mint Érendród, mindössze 300 korona esik belőle. Felolvassa a községi törvény 26. §-át, mely feljogosítja a törvényhatóságot a községek autonomjogába való beleavatkozásra. Domahidy István, bér. Kovács Jenő és Solymossy József hozzászólása után a főispán névszerinti szavazást rendel el, melynek során az állandó választmány javaslata mellett szavaztak harmincnégyen, ellene tizenheten. A törvényhatóság tehát az állandó választmány javaslatát fogadta el. Berencei Kováts Jenő ós Cholnoky Imre a határozat ellen felebbezést jelentettek be. Több apró, jelentéktelen ügy egyhangú lereferálása után a közgyűlés délben véget ért. Szőlő Mertz Istvánnál, Aki ingatlant akar venni vagy eladni, jelzálog kölcsönt keres, mielőtt bármiféle gazdasági cikket beszerezne, vagy a gazdasági élet bármely ágába vágó szükséglete van, forduljon bizalommal: Poszvék Nándor gazdasági szakirodájához Szatmár, Kazinczy-utca 7. ,North British“ b'ztositó társ. főügynöksége. Gallérok gőzmosása UnitnißD Dél Gyár fóüzlet Kossuth JU-u. 10. Tükörfénnyel hófehérre ______fldjlujul idl uMwlMl. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2.
