Szamos, 1911. március (43. évfolyam, 49-74. szám)
1911-03-22 / 67. szám
POUXIKAb WAFIIiA^ Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K. V, évre 6 K.»/, évre3 K, I hóra 1 K Vidékre:.. .. 16 8.. ,. .. 4.. ,. 150 Egy szám ára 4 fiitár* &zenco^ztőség és kiadóhivatal: S.'jwcaHrtcza 9. jzam. «J Teleíofisi.j»n: ;J7. Mmdensemü dijaL Szatoiáiu.., a lap kiadódivataláhan freetenéfik. Rólunk. VD. S.) A sajtóról folyt a szó vasárnap az ország szine előtt Budapesten. Nem szidtak, nem szapultak bennünket, — dicsértek. És- nem kisebb emberek mondották el a dicsérő szavakat, mint az ország miniszterei élükön gróf Khuen-Héderváry Károlylyal. Még az irópennánk is mintha büszkébben sercegne és mintha babérágak nőnének ki a tentatartónkból a beszédek ol- vastára. Olyan emberek, akiknek küzdelemteljes, viharos közpályájukon töméntelen támadásban, igaztalan inzultusban volt részük a sajtó részéről, im kijelentik, hogy sohasem haragudtak a támadásokért, hanem mindig azon igyekeztek, hogy a támadás termékenyítő magvát kihámozzák és jóra fordítsák. Szeretnék nagy, vastag betűkkel kinyomtatni a miniszterelnök szavait és odafenni minden, a köztéren működő és érzékenységi tultengésben szenvedő ember, minden újságolvasó ember asztalára. A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének jubiláus közgyűlésén elhangzott miniszteri beszédek dicsérő szavai nemcsak a fővárosi sajtót dicsérik, hanem az egész országot. Nemcsak azért, mert az intézet, melynek jubileumán a nevezetes szavak elhangzottak, országos jellegű, hanem azért is, mert ma már a vidéki lapok is tekintélyes, számottevő sorai a közvélemény visszaadásának, sőt nem egyszer irányításának is. Amit a fővárosi lapok nagyobb arányokban, a rendelkezésükre álló anyagi és szellemi erőhöz mérten végeznek, azt végezzük mi, vidéki sajtó a mi erőnk arányában. Csak azzal a külömbséggel, hogy nekünk más, nehezebb minőségű a közönségünk, tehát sokkal nehezebb a helyzetünk is. Kisebb, jelentéktelenebb a mi szavunk, mert kisebb az erőnk is, de viszont kisebb az a közéleti anyagunk is, amely- lyel dolgozunk. A fővárosi lapok nagy munkája egy egész országnak, egy egész ország vezető és olvasó embereinek szól, a mi csekélyebb munkánkat szükebb anyagra és kisebb olvasóközönségre szorítja a helyi érdek. De a mi szűk körünkben éppen olyan jelentőségteljes a mi munkánk, mint a fővárosi sajtóé a nagy fórumon. És nem hagyhat bennünket érintetlenül a miniszterelnök beszédének az a része sem, melyben a sajtóról, mint a nyomor és vész enyhítőjéről emlékezik meg dicsérettel. Éppen nálunk képezte már sokszor élénk vita tárgyát, hogy az újság jótékony- sági intézmény-e, amelynek kötelessége a nyomor enyhítésében tevékeny részt venni vagy pedig csak az a hivatása, hogy hirt adjon politikai, közéleti eseményekről, társadalmi mozgalmakról, reklámokat csapjon egyéneknek, testületeknek, műkedvelői előadásoknak, báloknak. Nem kisebb ember, mint az ország első minisztere dicsérte most meg a sajtót jótékomysági tevékenységéért, ezzel el- döntvén a kicsinyes vitát, hogy a sajtónak nemcsak az a kötelessége, hogy rámutasson a közélet bajaira, támadásokat intézzen, fájó sebeket üssön, hanem az is, hogy ahol erejétől telik, segítséget nyújtson, segítséget toborozzon. Az igazságügyminiszter a sajtóreform kérdésében tett rendkívül érdekes és nagy- értékű nyilatkozatot. — A sajtóreformot -- mondta a miniszter — nem ón csinálom — hanem önök, a sajtó és a kultuszminiszter. Mihelyt a műveltség annyira emelkedik, hogy nem kívánja meg a skandalumot, de meg sem cselekszi, akkor elérjük a sajtó szabadságát Mindnyájan éreztük és sokszor hangoztattuk már annak a sajtóreformnak a hiányát, amely nem az Írott anyagot teszi contura tárgyává, hanem az anyagok megiróját. Éreztük és érezzük a hiányát annak, hogy a toll parazitái, ólősdijei között kellene a reform kancsukájával szétütni s akkor magunk is úgy éreznők, hogy teljésen rászolgáltunk a miniszteri elösmeré- sekre. Az nem újság! Mint mindig, úgy most is a legmodernebb női kalapmodellek, újdonságok, szolid árakban, kiválóan Barcsay Erzsébetnél, Kazinczi-utca 6. sz. alatt. Dávid Ödön SS“ Budapestről áthelyezte. Szatmár, Kazinezy-utea 15 sz* Müfogak, aranykoronák, csapos fogak, amerikai hídmunkákat jutányoson készit Telefon 258. J Hfrdertéöek: ! » éazpöjtzf.ietés mellett, a tegjnrtínyosabb árban közöltéinek. — tta. apróhirdetések között minden szó 4 ffflfr. WfUttér sora 20 fBKr. | Uray Géza | 1844-1911 Uray Gézát az egyénisége varázsa praedesztinálta arra: hogy nem volt olyan számottevő esemény, a város társadalmi életében, amelyet az ö tevékenysége vagy részvétele nélkül al tudtunk volna képzelni. Jótékonyság, művelődés, nemes szórakozások, társadalmi összejövetelek mind az ő kezdeményezésével vagy részvételével emelkedtek jelentősekké. Úgy járt-kelt közöttünk mindenkor, mint aki csak jót tud és akar s a tapasztalat a sikereiről és az igazságairól tekintélylyé emelte és akit aztán meggondolás nélkül követtünk. Egy szép öreg emberrel van kevesebb, hogy örökre el ment közülünk s a halálával a régi szép idők typusr az igaz gavallér is megfogyott számában. A kifogástalan megjelenésű, uras modorú külső alatt arany szív dobogott, tele szép és romantikus érzésekkel, amelyeket szívesen osztott meg másokkal. Ezekkel az érzésekkel propagál*-, buzdított azután s alig is maradtak a kezdeményezései siker nélkül. A társadalmi szereplés mellett k'- váló érdemei voltak a köztéren is, ahol mindég erős jellemmel kitartott az elvek mellett. * Az elhunyt életrajza a következő : Urai Uray Géza született 1844 évben Tyúkodon, ősi nemesi családból. Atyja Uray József, anyja Uray Karolina volt. Gimnáziumi tanulmányait Debreczenben és Késmárkon, a jogot Sárospatakon végezte. 1866. évben ügyvédi vizsgát téve. Böszörményi Elek akkori hírneves ügyvéd irodájában működött. 1870. május 1-én nősült, feleségül vett* kisváraljai Kiss Izabellát. 187‘2-ben ügyvédi irodát nyitott, ugyanezen évb*n vármegyei tiszti ügyésznek választották. Sok éven át a helybeli Lövészegyletnek fölövészmestere volt. Mint lapszerkesztő több éven át a „Szatmár“, majd a „Szamos“ Fiatal legyen a menyecske, de a bor vénecske. Ilyen és hasonló felírása fal- védők darabja 35 kr. Unger kézimiiiika-üzleíében. nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő- közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre úri-, női- és gyermek-cipők. megrendelt valódi sehevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna
