Szamos, 1911. március (43. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-29 / 72. szám

2, oldal. SZAMOS (1911. márc. 29.) 72. szám. Gyár föüzlet Kossuifi L. u. 10. Felvételi üzletek: Kazinczy-utc^ 17. Attiia-utca 2. Modern ruhafestés bármely divatszlnre Hájtójer Pál Szatmar. Ami a magyar szempontból a legkí­vánatosabb lenne, a kivándorlás korláto­zása, csökkentése, ezt persze a szerződés nem éri el, nem is érheti el, mert a szer­ződés természetszerűen csak a kivándorlás tényével foglalkozhatik, a kivándorlás okai nem tartozhatnak ilyen szerződés keretébe, ez okoknak megszüntetése tisztán belpoli­tikánk, hazai közállapotaink meg­javításának, a megélhetési viszonyok meg­könnyítésének kérdése, hogy a kormány e téren sem tétlen, bizonyítják eddigi tettei ipari és mezőgazdasági viszonyaink fejlesz­tése, a szociális bajok megszüntetése terén, bizonyítja idevágó nagy programmja és az a komoly akarat, amellyel e programm meg­valósításához máris hozzá látott Dávid Ödön Budapestről áthelyezte. Szatmár, Kazinezy-utea 15. sz, Míífogak, aranykoronák, csapos fogak, amerikai hídmunkákat jutányosán készit Telefon 258. A képviselüfjáz ülése. A miniszterelnök a közös költségekről. Budapest, márc. 28. A költségvetés mai vitájában a közös költségek tárgyalására került a sor, ami kissé élénkebb lendületbe hozta a Ház ta­nácskozását. Az ellenzék részéről Holló Lajos intézett éles támadást a kormány ellen. A miniszterelnök hosszabb beszédben reflektált ezekre a támadásokra. Appenyi tegnapi és Holló mai kritiká­jával szemben kifejtette a kormány állás­pontját és természetesen megvédelmezte a hármasszövetséget, főleg pedig Németorszá­got, amelyet szerinte az ellenzék alaptalanul támad. A miniszterelnök beszéde itt ott za­jos incidensekre adott alkalmat, de általa ban meg lehet állapítani, hogy az ellenzék is figyelemmel hallgatta. $zat*ír-bll(szádi Vasit. Még valószínűleg mindenkinek em­lékezetében van, hogy február hónap­ban, amikor az idő hirtelen oehemen3 hidegre fordult, milyen inség uralkodott városszerte tüzelőanyagban. Sem a fa- kereskedők, sem pedig a városi faraktár nem birtak a tűzifa keresletnek eleget tenni, a városi faraktár vezetősége szinte rendőri készenléttel volt kénytelen a rendzavarásnak elejét venni, oly nagy hullámokat vert fel azok elégedetlen­sége, akik részére nem jutott a városi tűzifa készletből. Az idei hónak és télnek már alig van nyoma, azonban itt maradt az ag­gódó kérdés: ha egy ilyen abnormálisán enyhe télnél tűzifa inség volt Szatmár városában, mi lesz akkor, ha a tél erős és hosszú hidegekkel fog fellépni. A legmegbízhatóbb információk alapján meg lehet állapítani, hogy a tűzifa inség oka egyedül a vasúti közlekedési viszo­nyokban kereshető. Városunk fekvésé­nél fogva kizárólag az Avasra van, mint tűzifa beszerző forrásra utalva, az Avast pedig egy nem túlságosan sze­rencsés eszme szüleményeképen keskeny- vágányu pálya: a Szatmár—bikszádi vasút köti össze, illetve zárjáéi Szatmár­iéi éa a nagyvilágtól, Kétségtelenül meg lehet állapítani azt is, hogy akkor, midőn Szatmáron aranyért sem lehetett tűzifát kapni, a bikszádi vasút állomásánál ezer ölekre menő tűzifa állott szállításra készen, azonban a vasút nem bírta azokat be­szállítani. Mindenesetre kétségbeejtő dolog, hogy ezen városunknak annyi ismételt kérésére és annyi jelentős anyagi meg­terhelésével létesült vasút a normálison jóval alul maradó forgalmi igényeknek sem bir megfelelni. Technikai akadá­lyokról aligha lehet szó, mert hogy keskenyvágányu vasút kellő építés, be­rendezés, felszerelés és kezelés mellett mekkora teljesítő képességet tud kifej­teni, arra a nehéz hegyi terepen épült ugyancsak keskenyvágányu bosnyák vas­utak szolgáltathatnak példát. A bikszádi vasút azonban — hozzáértők állítása szerint — legfeljebb arra szolgálhatna például, hogy hogyan nem kell vasutat építeni, berendezni, felszerelni és ke­zelni. Alépítménye gyatra, állomásai szűkek, sűrűbb vonatforgalom lebonyolí­tásra már magukban véve is elégtele­nek, de sűrű vonatforgalom azért sem fejlődhetik ki ezen a vasúton, mert a vonatokhoz legelső sorban szükséges mozdonyoknak és kocsiknak szégyenletes hijjával van. Bárki, aki a bikszádi vonatot uta­zásra igénybevette, alaposan meggyülöl- hette azt. A vasúti kocsik füthetetlenek, szellőz*ethetetlenek és inkább szűk ket­receknek lehet nevezni őket, mint ko­csiknak. Maga a vasút rázós és döcö­gős. Ez az oka annak, hogy dacá a, hogy Bikszád-fürdö egyike volna a szat­máriakra nézve a legkellemesebb kiráu- duló helyeknek, alig keresi fel egy-egy kiránduló, mert az utazással járó kelle­metlenség mindenkinek elveszi a kedvét tőle. Az áru fuvarozást illetőleg a keres­kedők tele vannak jogos és keserves panaszokkal. Olyan árucikke nól pedig, amelyek nagyobb tömegekben kerülnek szállításra, mint például a tűzifa is, a bikszádi vasútra, mint szállító eszközre. számitani egyenes lehetetlenség. Váro­sunk két nagy ipartelepe, a Keuschlosz- féle és az avas—szatmári gőzfürészek is gyakran panaszolják, hogy nyers anya­guk azon részét, melyet a bikszádi vasút volna hivatva hozzájuk szállítani, nem bírják megkapni, úgy, hogy már nem egyizben voltak kénytelenek üzemüket hosszabb, rövidebb időre beszüntetni azért, mert a bikszádi vasút nem tudta az állomásainál levő fájukat Szatmárra beszállítani. A legvigasztalanabbnak azt mondják helyzetükben az érdekeltek, hogy bárhová is forduljanak orvoslásért, annál a körülménynél fogva, hogy a vasút magántársaság tulajdona, amely magántársaság építette, szerelte fel és tartoznék a felszerelést a közigényeknek megfelelően kiegészíteni, — a vasút kezelését ellenben a m. kir. államvas­utak végzik — sehonnan sem tudnak még csak érdemleges választ sem kapni panaszaikra. A vasúttársaság az állam­vasutakhoz utasítja a panaszkodó^ mi­után az a kezelője és forgalomirányítója a vasútnak, az államvasutak pedig avval vonogatják a vállukat, hogy nem ők lévén a vasút tulajdonosai, nem segít­hetnek a bajokon. A helyiérdekű vasútvonalak kezelé­sét országszerte az államvasutak végzik. Rendes nyomtávú vasutaknál, ahol a kezeléshez szükséges mozdonyokat és vasúti kocsikat az államvasutak adja a helyiérdekű vasutaknak is, bevált ez a rendszer, keskenyvágányu vasutaknál azonban, ahol ezen vasutak saját maguk tartoznak — 'vagy mint a bikszádi vasút mutatja tartoznának — annyi mozdonyt és vaggont beszerezni, hogy vasutjuk forgrlma rendesen, a közönség igényeinek megfelelőleg legyen lebonyo­lítható, ezer a hátránya a M. Á. V. ke­zelésnek. Az óriási M. A. V, apparátus nincs rászabva az ilyen aprólékos dologra, mint amilyen egy ilyen keskenyvágányu helyiérdekű vasút kezelése. Ehhez szak­avatott, de élénk, gyors észjárású és mozgású üzletemberi vezetés kellene, természetesen kellő kantólákkal, hogy a vezetés „üzletemberi* mivolta ne abban csúcsosodjék ki, hogy mindenben a vasúttársaság üzletérdeke legyen a ve­zető szempont, hanem abban, hogy a közérdeknek a kor színvonalán álló elő­mozdítójává fejlessze a vasutját. Városunk törzsrészvényese a szat­már—bikszádi vasútnak és mint ilyen, beleegyezését adta abba, hogy ezen, jó jövedelmczéssel biztató vasút, mint vál­lalat a szatmár—erdődi és a nagyká- roly — somkuti vasúttársaságokkal fúzióba lépjen, amiáltal lemondott a szatmár— Női p.jf, ^ Van szerencsém a n. é. hölgyközönséget Becses pártfogást kér, tisztelettel: í dí v at - értesíteni, hogy Hunyadi-u. 31. sz. alatt női írn t Q "7 TÓT Á VT r terem divattermet nyitottam, hol a legújabb divatu y Lii iJ#j JU L IN, í kosztümök, blúzok és aljak készülnek. Szatmár, Hunyadi-utca 31 riiy^p|iwniii»iir<^pt^|; 'uiwpqriiiwiiwBPy Gyár fő üzlet: Kossuth L.-utea 10. Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2. Legszebb ruhatisztitás Unj%Á\D1i üá] Vegyileg száraz utón Hdjlajoi 1 dl,

Next

/
Thumbnails
Contents