Szamos, 1911. március (43. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-29 / 72. szám

(1911. márc. 29) 72 szám. SZÁM Ü S 3-ik oldal. ■ már megkezdődött és tart április 15-ig occasio Hercz Sándor Szatmár, Deák-tér 2.----- ■■ (a városháza mellett.) ­(I OÖÖ Női és férfi bőr keztyü minden szinben párja esak 80 krajcár. QQQO Keztyü bikszádi törzsrészvényei után várható jövedelemről, mert az egyesités folytán az a jövedelem, amely a szatmár—bik­szádi vasút elsőbbségi kötvényei köte­les részesedésen felül a törzsrészvénye­sek részére maradna, a vékonyan tejelő erdődi és somkufi vasutak elsőbbségi kötyényeinek javára esik. Nem ismerjük a városnak a Szatmár—bikszádi vasút­társasággal ezen tárgyról kötött egyez­ményét, hanem feltesszük, hogyha már előbb nem, úgy evvel az engedmény- nyel szerzett magának beleszólási jogot a vasutvállalat ügykezelésébe. Tekintve azt, hogy a jelzett vasút mikénti funkcio­nálása városunk közönségére úgy tüzelő­anyaggal való ellátásunk, mint ipartele­peink alimentálása szempontjából nagyon fontos, elsőrangú feladata lesz a város vezetőségének — amely a város érde­keit mindig szem előtt tartja — oda­hatni, hogy a vasúttársaság köteleztessék a hiányzó forgalmi eszközök beszerzé­sére, a berendezések bővitésére, bogy a mostani teljesen csődöt mondó keze­lésnek vége szakittassék. A jelenlegi kereskedelmi miniszter ur Onagyméltó- ságának személye garancia arra, hogy ha a város felhívja az ő mindenre kiter­jedő figyelmét ezen tarthatatlan állapo­tokra, azoknak hamarosan vége fog sza­kadni. Mint halljuk, a városi közgyűlé­sen ezen ügyben interpellate is fog tétetni A UFR!Tá^‘Eis6 szatmaB általános ks- I Hő reskedelmi tudakozó intézet. Petőfi-utca í7. sz. Telefon-szám 310. már nem uj vállalat, amennyiben széles­körű összeköttetései révén nyolc megyé­ből a kereskedők és iparosok hitel­képessége és vagyoni állapota felől azonnali info r mattokkal is szol­gálhat Ne tessék tehát addig üzletet kötni, mig az informatiót nem szerzi be. Megyei ügyek, Az idei fősorozás. A vármegye alispánja a fősorozás ide­jéül Szatmárvármegye területére az április 1. és május 31. közötti határidőt szabta meg s a beosztást a polgári elnököknek intézkedés céljából kiadatni rendelte. A so­rozó bizottság működését Mátészalkán kezdi meg, végezetül pedig Felsőbányán lesz meg­tartva a sorozás. Az avasi közigazgatási járás székhelye. Az Avasban, vármegyénk határszélén a vasánok között dúló rettenetes közállapo­tok egy külön közigazgatási járás felállítá­sát igényelték már régtől fogva. Ez előtt két évvel — az Andrássy minisztersége alatt — végre megszavazta a vármegye a miniszter jóváhagyásával a járásnak a szi- nyérváraljai járásból leendő kihasitását s akkor mindjárt megkezdődött a harc az Avas két nagyobb községe között a főszol­gabírói székhely felett. Azóta Felsőfalu és Avasujváros folyton foglalkoztatják a vár­megyét és a minisztériumot a kérelmeikkel, sürgetéseikkel és ígéreteikkel s a kérdés még ma sincs véglegesen eldöntve, hogy hol legyen a két község közül a járási székhely. Felsőfalu mellett szól az, hogy kimondottan és a természeti fekvésénél fogva is ez a község a tizennégy avasi falu központja, mig Újváros tiszta magyarságá­nál és lakosainak gazdaságánál fogva köve­teli maga részére a központot. A vármegye első döntése az újvárosiak javára szólt, ebbe azonban a felsőfalusiak sehogy sem tudtak belenyugodni, annál kevésbbé mert időköz­ben tényleg ebbe a községbe lett elhelyezve a járási székhely s a népesség ide is szo­kott az ügyeivel s bajaival. Újváros azon­ban továbbra is követeli a maga jussát s a tavasszal hozzá is fogtak ott a különböző hivatalos épületek építéséhez. A felsőfalusiak még a tél folyamán memorandummal for­dultak a belügyminisztériumhoz, előadva azt a tarthatatlan helyzetet, mikép a járás székhelye ha Újvárosban marad, úgy a köz­pont a közigazgatási terület legszélső pont­ján kilenc kilométernyire a régi székhelytől Szinyérváraljától s igy a túlsó oldal lakos­sága kénytelen lesz az egész Avason végig jönni ügyei elintézése végett. A miniszter a memorandumot leadta a törvényhatóság­hoz s igy a tavaszi vármegyei közgyűlés fog véglegesen dönteni a székhely kérdésben. Városi ügyek. Á Yerböczy utca rendezése. A Verbőczy-utca rendezésének első része befejezettnek tekinthető, amennyiben ■ ,a város kisajátítás utján megsze­f rezte a Kinizsi-utcáig terjedő ren­dezéshez szükséges telkeket. A köz­gyűlés intézkedése folytán a tanács megtette a szükséges lépéseket az utca meghosszabbítása céljából meg- kivántató ^területek megszerzése iránt, minthogy azonban az érde­keit telektulajdonosoktól elfogadható 'ajánlatokat beszerezni nem sikerült, utasította a mérnöki hivatalt, hogy az István-térig terjedő utcameghosszabbitáshoz szükséges terület kisajátítási tervét készítse el. Az ügy legkésőbb a májusi közgyűlésben döntés alá kerül. Hivatalos órák a városnál. A városi tanács elrendelte a hivatalos óráknak május hó 1 tői szeptember hó 1-ig terjedőleg reggeli 7 órától déli 1 óráig egy­huzamban való tartását. 0 pótadó! Míkofai pőtadórekord. Küldöttség a xniniszteFeknél. — Saját tudósitónktól. — A Szatmárral szomszédos Mikola köz­ségnek, amely eddig csak arról volt neve­zetes, hogy kora ősztől késő tavaszig csak léghajóval járhatók az utjai, most olyan nevezetességre tett szert, amely egyedülálló az or­szágban. A ritka nevezetes­séghez a pótadója révén jutott hozzá Mi- kóla s valószínű, hogy ezzel a hires pótadó­val nagy mértékben megjavította az orszá­gos pótadó-rekordot. Itt van Mikola a szomszédunkban, az első vasúti állomás, kocsin körülbelül 12 kilometer. Ötnegyedóra járás jó útban, de a mint egy kis eső esik, megközelíthetetlen. Irgalmatlan rossz, jószággyilkoló utak veszik körül és az évnek egy nagy részében teljesen lehetetlen a közlekedés benne a faluban is. A szekér tengelyig merül a feneketlen sárba, a gyalogjáró embernek meg a csiz­mája szárán csörgedezik befelé a pocsolya. Nem tudnak annyira jutni, hogy leg­alább egy gyalogjárót csináltassanak ma­guknak. Nincs hozzá pénzük a mikolaiak- nak. És most mégis hirtelen 503 százalékra szökött fel a pótadójuk. 1780 lakosa van Mikolának, akik ne­hány gazdag földbirtokos és egy pár jobb- módú gazdálkodó kivételével nagyobbára szegény földmives, napszámos emberek. Be­csületes, iparkodó, józanéletü nép lakja a falut, amelyet rettenetesen sújtott a pótadó horribilis felszökkenése. A szenzációs dolog történetét igy ad­ják elő a felháborodott míkolaiak. 1895-ben Bodnár György tanfelügyelő elrendelte, hogy a község az eddigi refor­mátus népiskolán kivül létesítsen községi iskolát, mert a ref. iskola nem elegendő a tanulók befogadására. A község létesítette is az iskolát 6 osztálylyal, 4 tanítóval, de mivel annak fenntartása nagy terhet — százalék pótadó­emelkedést — okozott a községnek, az ál­lam pedig nem talált fedezetet arra, hogy segítse a községet az iskola fenntartásában, átadták az iskolát az államnak, de ugyan­akkor magukra vállalták, hogy az iskola részére megfelelő uj épületet emelnek, mi­vel a régi iskolát alkalmas helyiség hiányá­ban három különálló épületben helyezték eh Halló! ■HMnMMMMtt«'} Újdonságok érkeztek a Szatmári Bazárba!! Kazinczy-utca 10. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents