Szamos, 1911. március (43. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-01 / 49. szám

2 óidul. SZAMOS 1911. märe. 1.) 49 «ksto Gallérok gőzmosása r Tükörfénnyel hófehérre n Eájtájer Pál (iFnfmáyi Gyár fóüzlet Kossiun L. u. 10. uMlillal. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2 A fehérgyarmati választás, mint tudósítónk jelenti, hétfőn éjféltájban ért véget. Mint előre látható volt, Jármy Béla Kossuth párti győzött 750 szótöbbséggel Szúnyog Miháiy Justh-pártival szemben. Az eredmény kihirdetés óta a kerületben nyu­galom van. Báró Bánffy Dezső halála hírével egy budapesti tudósitó felü tete t nehány vidéki lapot. A kiváló politikus, talán épen azért, mert halála hírét költötték, azóta kissé jobban lett, bár nincs túl a veszélyen. Az utolsó jelentés szerint az orvosok bíz­nak felépülésében. Ha használt neki a korai elparentálás, mi efölött csak örömünknek adhatunk kifejezést. Dr. Heimann Rezső a „cehér Kereszt“ országos lelencház egy. v. alorvosa. GYERMEKORVOS, vármegyei körorvos. Lakik: Árpád-u. 30. Rendel: d. e. 9—12-ig. Dr. Kelemen Samu a tisztviselők eilen. Szatmár város legutóbbi közgyűlése tudvalevőleg egyhangúlag kimondotta, hogy tisztviselői részére a múlt év január 1-től számítva előlegkép folyósítja azokat a fize­téseket, amelyeket a törvényhatóság már régebben megállapított, de amelyeknek bel­ügyminiszteri jóváhagyása késik. Ez ellen az egyhangúlag hozott köz­gyűlési határozat ellen, amelyet a város kö­zönsége is megelégedéssel üdvözölt, most felebbezés menta belügyminiszterhez ugyan­csak egyhangú felebbezés, azaz egyetlen egy törvényhatósági bizottsági tagnak fel lebbezése. Ha talányképen adnék fel Szat már közönségének, hogy ki az a városatya, aki a városi tisztviselőktől megirigyelte azt nagyon megérdemelt fizetésemelést, hát éppen Kelemen Samut nem említené senki. Pedig Kelemen Samu ez a felebbező város­atya. Lehetetlen! fogja mondani a közön­ség. Kelemen Samu egyúttal függetlenségi párti képviselő akinek programjához tar­tozik a törvényhatósági autonómia legtelje­sebb érvényesülése Lehetetlen 1 Hisz Ke­lemen Samunak inkább akkor kellett volna felebbezni, ha a közgyűlés a t sztviselöket elutasította volna kérelmükkel és kimondta volna, hogy a fizetésrendezést a miniszteri jóváhagyástól teszi függővé. Egy ilyen ha­tározattal szembeszállni és felebbezni még egymagára maradva is, azaz követelni, hogy autonom ügyeiben a törvényhatóság hatá­rozzon önállóan, hogy gyámkodást ne vár­jon és ne tűrjön: ez lett volna Kelemen Samu kötelessége, nem pedig az, hogy a törvényhatóság lapuljon meg és meg ne moccanjon addig, amig a belüg\ miniszter a fizetésrendezóst jóvá nem hagyja. Egy törvényhatóság nem iskolásfiuk gyülekezete, hanem érett, megfontolt fér­fiaké, ha ezek egyszer elhatározták, hogy ki kell adni a tisztviselők fizetését, a minisz­teri döntés bevárása nélkül, hát bizonnyal tudták, hogy ezzel minő felelősséget vettek magukra, Szatmár törvényhatóságának urai nagyon jól tudták, mit cselekszenek és meggondolták azt az eshetőséget is, hogy hátha a belügyminiszter nem vár Kelemen Samura, hanem nélküle is megsemmisíti a a határozatot. Ugyan mi történt volna ekkor ? Az történt volna, hogy a város a kiutalt előlegek erejéig megterhelte volna tisztviselőinek fizetését és az előlegeket le­vonta volna. A derék tisztviselői kar megnyugta­tására biztosíthatunk mindenkit, hogy a belügym misztérium részéről a közgyűlési határozat megsemmisítőre kizárt dolog: szerencsére a kormány nem olyan ellensége az autonom határozatoknak, és nem olyan féltékeny őre a miniszteri gyámkodásnak, mint K lemen Samu, az autonom alapon álló országgyűlési és városi képviselő. El enben a városi tisztviselők, valamint Szatmár közönsége egy váratlan tapaszta­lattal lettek gazdagabbak, az bizonyos. Olyan tapasztalattal, amelyet nem fognak egyhamar elfelejteni. Szüksége volt Kelemen Samunak, hogy ő nyújtsa ezt a tapaszta­latot? A csengersimai rablás az esküdtszék elöli. — Saját tudósitónktól. — Ügyész is, védő is utaltak rá a be­szédeik során, a közönség érdeklődésén is meglátszott, az egész tárgyalás folyamán olt lebegett a hangulatban, hogy a csenger- simai rablás esküdtszéki tárgyalásának az adja meg a fontos és érdekfeszitő jellegéi, hogy két tettesének kezéhez a csengerba- gosi rablógyilkosságban kiontott vér tapad. Ez keltette fel a tegnapi tárgyalás iránt azt a nagy érdeklődést, amely szoron­gásig megtöltötte közönséggel a tárgyaló- termet, kalapos és nem kalapos hölgyekkel a karzatot. Az ügy maga nem tulonlul szenzációs, Topos Mihály és Német (Kaci) Károly teszik azzá. Topos Mihály, a marcona kinézésű, bentülő szemű, sürü hosszú hajú cigány­legény, akinek láttára önkéntelenül is eszébe jut az embernek az a közkeletű megjelölés, hogy nem jó lenne vele egy sötét utcában találkozni. A fogházban megnövekedett fe­kete szakáll még visszataszitóbbá teszik Lombrososzerü elmélkedésre aUalmas fejét. Az egész ember iránti ellenszenvet pedig a gyűlöletig fokozza a vádlottnak az egész tárgyalás során tanúsított konok, megátal kodott tagadása. Német (Kaci) Károly csak első pilla­natra tűnik fel nagy mértékben ellenszen­vesnek. Ö a csengerbagosi rablógyiíkosság- nak az elhunyt Hamzó után a főtettese. A ritka cigányok közé tartozik: szőke. Ö a vádlottak közt a legnagyobb bűnös, de aránylag a legszelídebb arcú. A mint pedig beszélni kezd és alázatos, csöndes szóval töredelmesen beösmeri bűnének minden apró részletét, lassan lasan oszladozni kez­dene vele szemben az ellenszenv, ha nem lenne vérszagu a hire a szegény, ártatlanul megölt Kaufmann N©éné után. A harmadik vádlott: Gereben Hóló György alacsony, zömök, rossz nézésű em­ber. Vad és zavaros a nézése, konok a tagadó vallomása és nem a jóindulatot, hanem az ellenszenvet fokozza vele szem­ben az, hogy az „isten látja a lelkemet“-re, „egy istenem, egy lelkemre“ hivatkozik igen sűrűén. Mindhárom vádlott együtt, a szuronyos fogházőrök között hátborzongató, rossz be­nyomást keltő látványosság. Részletes tudósításunk a tegnapi tár­gyalásról a következő. A m.ú tárgyaláson Szabó József kir. tvszéki biró elnökölt. Szavazó bírák voltak: dr. Visky Sándor és Füzessy Árpád. A vádat Fabó Zoltán, a kir. ügyészség vezetője képviselte. Topos Mihályt dr. Nagy Gábor ügy­védjelölt, Gerben Györgyöt dr. Szűcs Sándor, Német Kaci Károlyt dr. Friedmann Árpád ügyvédek védték. Az esküdtszék megalakítása után fel­olvasták a vádiratot, amelyet lapunk tegnapi számában részletesen ösmertettünk, azután a vádlottak egyenkénti kihallgatására került a sor. Topos Mihály, 23 éves pásztorlegény, aki irni-olvasni tud, büntetlen előéletű, nőtlen. Tagadja, hogy Smilovicsék kirablásá­ban része lenne. Előbb dadogva, majd sza­porán, alig érthetően beszél, de állhatatosan tagad. Tanukra hivatkozik, akik igazolni fogják, hogy ő a rablás éjjelén otthon volt Komlódtótfaiuban. Ót — úgymond — csak az öngyilkossá lett Hamza mártotta be. Mi­kor a csendőrség és vizsgálóbíró előtt tett részletes beösmerő vallomását az elnök elébe tartotta, Topos azt válaszolta, hogy azért tett beösmerő vallomást, mert a csend­őrök ütötték, a'vizsgálóbirótól pedig félt, mert nem járt törvényben semmiféle fajtája. Gereben Héló György 40 éves, vadhá­zasságban ól, büntetve volt egyszer lopásért 4 hónapi fogházra és két Ízben jőve dóki kihágásért. Öt nemcsak a bűncselekmény elkövetésével, hanem annak értelmi szerző­ségével is vádolja az ügyészség. Ö volt az, aki ajánlotta a többieknek, hogy rabolják ki Smilovicsot, mert annak sok pénze van. Tagad. — A többiek — úgymond — harag­ból vallottak rám, de én — egy istenem, egy lelkem — nem tudok a dologról semmit. Német Kaci Károly töredelmes beös­merő vallomást tesz. E'mondja, hogy a rab­lást Gereben indítványára követték el. Ö 52 koronát kapott a lopott pénzből, mig az ékszereket: 6—7 aranygyűrűt, egy női aranyórát és láncot Gereben tartotta meg magának, hogy majd ö értékesíti. Elmondja, hogy a rablásban mindnyájan részt vettek. Topos ment be Smiiovicsék házába, mig ő, Gereben és Hamza kinnt állottak őrt. Ké­sőbb Gereben is bement, mert Topos kikiál­tott, hogy Smilovics leteperte és térdeli. Topos Mihálylyal szembesittetvén, To­pos megmarad tagadása mellett. Gereben a szembesítésre igy válaszol : — Fenn az isten tudja a lelkemet, hogy nem voltam ott. Ézuí án Smilovics Márton kihallgatására került a sor. Smilovics, aki fiatal, 30 óv körüli em­ber elmondja, hogy ő Csengersimában gaz­dálkodó és korcsmáros. Háza az országút szélén áll. Előadja, hogy december 1-ón este beállított hozzá kifordított kabátban, fejére húzott kanász-kalapban egy ember, | Különleges esipkeíes- : j tés, hűen minta után J 'inifipiPTl Pál S7afHnán Gyár fő üzlet: Kossuth L.~utca 10. iajüüjci fal, OZiQulilűi• Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2. MAKAY Éji ÜPICZ1 CT ÉPÍT VÁLLALNAK: Tervrajzote és teöltségve­r<?7r[f LOLLII tésete teészitését; gazdasági épületete, föld­építési irodája Szatmár, Hunyadi-u. 24. szintes és emeletes épületed felépítését a legjobb Költség számítást díj téli cin Izé szünete. beosztás és Ízléses modern kivitelben, úgy helyben, mint vidéken

Next

/
Thumbnails
Contents