Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-14 / 11. szám

(193.1, jan. 14.) 11. szám

Sí6 Á M ú 8

3-,k oldal

Mártonffy Márton: A kouiició alatt is úgy vdt!

Hock János : A kormánypárt inkább kettévág!,a magá1 !

Mikosevics Kaeut : Hagyják már beszélni kérem, ne zavurják. (Kitörő nagy zaj az ellenzéken )

Bosnyák Géza : A kormánypárton is két álláspont van : az egyik Tiszáé . . .

Felkiáltások a kormánypárton ; Éljen ! Éljen !

Bosnyák Géza tovább fejtegeti a bankközösség szükségtelenségének . eszméjét.

Thaly Ferenc (pártonkivüli függetlenségi) : Politikai hitvallása az önálló bankot követeli, tehát a tanks?abadalom meghosszabbításának elvből ellensége. Felolvassa a feliratot, amely szerint az önálló bank felállítása mindenképpen szükséges. A munkapárti képviselőknek most, a saját politikai Presztízsük érdekében kötelességük az előttünk fekvő javaslatot elvetni és az önálló bank harcosaivá szegődni. (Zajos helyeslés és taps a baloldalon.)

Felkiáltások : Ezt hailgassntok ! (Zaj.)

Thaly Ferenc : Sorban bírálja a törvényjavaslat szövegé^, amelyek, közül különösen az ötödik szakasz ellen van kifogása alkotmányos és házszabály védelmi szempontból. (Helyeslés)

A javaslat eme szakasza ellen a végletekig menő harc jogosult.

Az elnök öt perc szünetet ad.

Szünet után gróf Apponyí Albert: Nem egyszer halijuk a szemrehányást velünk szemben, hogy a bankbérdésből politikai kérdést csinálunk, holot, ezt nem egyedül mi tekintjük annak, hanem a 67-esek is, a politikai faktorok súlyos nyomása alatt.

A nemzetek normális léttörvénye az, hogy minden ügyüket önállóan intézzék. Az európai államok közt minden kérdés elvi alapjára nézve nincsenek külömbsé- gek. A magánjogi, a kereskedelmi kódexekben csak az árnyalatok mutatnak különbséget, de épp ez árnyalatok teszik nagygyá a nemzeti önállóságot.

így a jegybank kérdésében az általános elv a központi jegybank létesítéséről megvan, de a kivitelben annyi a különbség, hogy a legeltérőbb Jatitude-okat engedi.

Helyzetünk az önállóságot követeli és a bizonyítás azokat illeti, akik ezzel ellenkezően akarnak cselekedni. Érthetetlen, hogy miért kell Magyarországnak a jegybank nagy kérdését más állam _al együtt intéznie.

Apponyi utáu meg Tüdős János beszólt a javaslat ellen.

Hétfőtől kezdve egy órával tovább tartanak az ülések.

TÁVIRATOK.

— Saját tudósítónktól. —

Soriüz

egy körmeneten.

London, január 13.

A vallási harc az indusok közt Bőm- bayben vérbefult. Tegnap kellett volna megülni az áldozati ünnepet, de az acgol rendőrség a féktelen bujtogatés után újabb zavargásoktól félt és betiltotta a nagy körmenetet. A környékbeli községekből özönlött a nép a fővárosba, mert semmit sem tudott a betiltásról.

Rengeteg tömeg volt együtt és mikor szájról szájra járt a hír, hogy a pro- cesszió elmarad, a fanatikus népen nagy elkeseredés vett erőt. A rendőrség tehe tetlen volt és katonaságot kért. A lázongó sokaság kövekkel dobálta meg a rendőröket és a katonai csapatokat A szép szó nem használt s mivel a tömeg nem tágított, a katonaság a sortiizet adott. Tizen- egy ember holtan terült el, igen sokan súlyosan megsebesültek, j-íjveszókelés töltötte meg a levpgőt s ettől megijedt a nép. Egyelőre nyugalom van.

T> A1 -J újdonságok, frakk- O d 11 ingek, mellények

KARDOSNÁL, Kazinezy-utca 4.

Városi ügyek.

A szemétkihordási szabályrendelet tervezete.

Kidolgozta: Tankóczi Gyula, főkapitány

I. Általános határozatok.

1. § Szetmár Németi szab. kir. város területén a köztisztasági teendőket részint a városi hatóság házilag végzi, esetleg vállalkozóval végezteti, részint a ház és telektulajdonosok teljesítik úgy, amint azt e szabályrendelet előírja.

A köztisztasági teendők a terek, utcák és utcai átjárók állandó tisztántarrá- sából, öntözéséből, valamint a telkeken keletkező szemét és egyéb hulladékok ei- hordásából állanak.

2. §. Házi szemét alatt szobákból, konyhákból, udvarokból, valamint üzlet- helyiségekből összegyűlt szemét és hulladék értendő. Trágya és építési törmelék a házi szemét sorába nem tartozik.

3. §. Az a trágya, melyet az udvarra rövid időre beállott bérkocsi, szállitósze- kér stb. hagy hátra, az rendes udvari szemétnek tekintendő s a házi szakéttel együtt kihordandó.

Azon udvarra, a melyben jármüvek állandó s illetve ipari be vagy kiraktáro zás végett gyakran fordulnak meg, ez a kivétel nem vonatkozik.

4. §. Pincébe összegyűjtött szemetet a szemetes kihordani nem tartozik; azt a szemét tulajdonosa s illetve a háztulajdonos köteles az udvarra felhordatni.

5. §. A terek, utcák és nyílt árkok tisztántartásának és öntö éseinek költségeiről a város közönzóge köitsógvetésileg gondoskodik, mig a magán telkekről kihordandó hszi szemét elszállítási költségei a háztulajdonosokat terhelik s közadók módjára és azokkal égj ütteeen hajtatnak fel.

6. §. A köztisztasági körzetben levő összes, tehát az állandóan adómentes épületek is szintén megrovatnak köztisztasági járulékkal és pedig az alábbi fokozat és osztályok szerint.

I-sö osztályba tartoznak azon lakások, melyeknek helyisége négynél több. Fizetendő havonként 1 korona 60 fillér.

II ik osztályba, melyben a helyiségek száma 3—4, fizetendő havonként 1 kor.

Ilí-ik osztályba, mely két helyiségből áll. Fizetendő havonként 70 fii ér.

IV-ik osztályba, mely egy szc bából áll. Fizetend 40 fillér.

7. §. Gyárépületek, ipartelepek s általában oly épületek után, a hol a házi szemét fogalma alá nem vonható hulladékok is nagyobb mennyiségben keletkeznek ha a gyártelep, vagy épület tulajdonosa csak a házi szemét kihordását kívánja, a köztisztasági járulék kirovása tekintetében a fentebbi határozatok az irányadók. Ha azonban a tulajdonos, házi szemét fogai ma alá nem vonható gyári és ipari hulladékoknak és egyéb szemétnek is a városi hatóság vagy felfogadott vállalkozója álta; való eihordatását kívánja, ebben az esetben a köztisztasági járulékot e3etről-estre a tu ajdoaossal egyetértöleg a rendőrföka- pitáuyi hivatal állapítja meg.

A lakást kiegészítő részek, pince, fásszin, padlás, istál'ó, félszer stb. u'án köztisztasági járulék nem vethető ki.

8, §, Azon a címen, hogy a házi szemetet & tulajdonos maga hordatja ki, a köztisztasági járulék fizetése alól felmentést senki sem igényelhet..

A köztisztasági járulékot a ház tulajdonosa lakrés ek 8;;áma arányában a lakókra átháríthat ja, ha erre vonatkozólag a felek a bérleti szerződésben megállapodtak.

9 §. Boltok s általában nyitott helyiségek, ha egynél több helyiséggel bírnak, a Il-ik osztályba Boroztatnak, ha egy he- lyiséggel, akkor a III-ikba.

10 § Iskolák, hivatalok, más nem lakásul vagy üzletül használt helyiségnél öt szoba egy I-ső osztályú, 4—3 szoba II-od osztályú és 2—1 szoba III. .osztálynak felel meg.

Vendéglők, szállodák szobái és konyhái szemétje szintén házi szemét szerint kezelendő s mint ilyet a város hordatja ki.

A vendéglői szobák a fenti szakaszban előirt szabály szerint rovatnak meg szemótkihordási díjjal. Konyhák az üzlet nagysága szerint Boroztatnak be a díj fokozat valamelyik osztályába.

Azon vendéglősök és korosmárosok, kikhez szekerekkel szoktak beszállni, az udvari szemetet és istálló trágyát továbbra is magok tartoznak naponként, kiszállíttatni, ahhoz a házi szemét nem vegyíthető.

Egy építendő árvaházról:

a Kálvineumról.

Ha van, a mi e hazában megérdemli az érdeklődést az ehez hasonló intézmények közt; úgy a ref. lelkészi árvák felépítendő Kálviné urna az, melyre minden magyar embernek, felekezeti különbség nélkül szívre tett kézzel kell gondolni. Mintegy ezerötszáz ref. pap hirdet e hazában szerteszét templomában, magyar nyelven Isten félelmet, nem válogatott, hanem krisztusi emberszeretet és fajtiszta magyar honszerelmet. Ma világszerte a gyűlölködés üszkös levegője uralja a földet. A kaini irigy durva esetek nap-nap után ismétlődve vetik önmagok sötét lelkületűkbe a felkiáltó istenkérdést : „hol vagyon Ábel, a te testvéred . . . ?“ Nem a Dreagnuthok ágyú csövei — erről csak öldöklésre hivják segítségül az Ur nevét — hanem a templomok tornácai azok, honnan az igohirdetők bé- kességes egyetértésre, szeretetre, könyörü- letre tanítják a felnőtt népeket.

A magyar kálvinista templomok őrállóinak a jóból eddigeló még mindig a legkevesebb jutott. Annál több a rosszból. És e sok rosszat krisztusi nyugodtsággal viselték. Nehéz szívvel kellett kiszakadniok az édes otthonból, utánok reszketve kitárt ölelő karok közül, amikor csúfos gályarabokká kellett lenniök. Ilyen sors is volt osztályrészük. S amikor irigyelt hazánkban hevertek olykor-olykor jobbjaink szétszórt csontjai; akkor ők voltak az elsők között, kik összeszedegették, feltámasztották, s oda lopdosták ajkaikra vissza ezt a zengzetes édes anyanyelvet, melyet oly sokszor elnémítani akart a gyűlölt világ.

Nos a pályabór, ma is párbér A magyar állam 1848. óta adósa az állam gépezet gerincét híven őrző ezen apostolainak. Ma még 1600 korona az évi fizetése a magyar református pap :ak. Igaz, hogy akkor, amikor minket papszüleink — már akik papsarjai vagyunk — tejjel, tojással, fizott ibákkal neveltek fel, a fizetés ekkor mé r sok helyt még fél ennyi se volt. De ma; amikor a tejből, tojásból, hizott ludból még a vagyonosabb osztálynak is kévé1 jut: mi marad akkor a 6 7, 8, sőt néha 10 tagú református család részéro ? Mint taníttasson, mint neveljen edzett katonát — mert ő ez