Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-14 / 11. szám

4. oldal. SZAMOS (1911. jan. 14.) 11. szám. zel is adózik, még pedig nem progressive — nemzetének ? Tudjuk, hogy nekünk lelkészeknek első kötelességünk megrázni a viseltes attilla- gomblvait, ki ki erejéhez képest emelje a Kálvineumhoz a maga tégláját. Emeljük is. ügy de a központi bizottság részéről fel vagyunk hiva reá, hogy az egész magyar balatont rázzuk meg, hogy vessen ki part­jára a célra annyi kincset, amely a ref. papi árváknak a családi tűzhelyét felemelni segítené. Egyes városok, Losoncz és Hajdú­böszörmény oly áldozatot hoztak már e célra, mely amellett szól, hogy ez induló­ban levő mü: isten müve. Gazdagabbak és szegényebbek ! Váro­sok és faluk! Bárhol vagytok, van nektek ut és mód hogy e célra filléreiteket illető helyre beküldjétek. Ne habozzatok : lega­lább a pártoló szó mellett egy-kót téglára valót, is emeljetek fel. Ez által Istenhez emelitek fel sziveiteket. Lénárd Eduard lelkész. Szinház. Heti műsor: Szombaton, másodszor „A testőr“ (B. bérlet.) Vasárnap délután „A muzsikuslány“ Operette. Este harmadszor „A testőr“ (C. bérlet.) Hoffmann meséi, Offenbach örök­becsű darabja méltó előadásban került szinre csütörtök este. Szende a hármas sze­repben csak most mutatkozott be tulaj­donképpen. Kellemes hangja, értelmes játéka igazán méltó volt az elismerésre, melyből neki bőven kijutott. A közön­ség különben bőkezű volt a tapsokban. Dénes Ella különösen művészi játékot é éneket produkált Antonia szerepében. Burányinak is volt egy pár igen jói sike­rült énekszáma. Mátrai az inasszerepeket nagy rutinnal alakította. A kar gyeage volt, bér igyekezett. A testőr. Molnár Ferencz vígjátékénak bemutató előadása a szatmári színházban, jan. 13-án. Erről a darabról a magyar közönség eddig osakszuperlativuszokban hallott be­szélni. A fővárosi sajtó, amelynek munkásai a szerzőt úgy tekintik, mint valami félistent a magyar irodalomban, a Testőrről nem szűnnek meg elragadtatással Írni és a „nagyszerű, zseniális, kitűnő, pompás“ jelzők csak úgy hemzsegnek az eddigi előadásokról szóló tudósításokban. Egy csúf botrány kapcsán, amely egyúttal Mo'nár Ferencz és a Testőr női főszerepének budapesti kreálója, Varsányi Irén körül forgott, a darab országos hirüvó lett; a vidéki igazgatók siettek azt meg­szerezni és a bemutatók mostanában egy­mást követik. Eddig valami 5 vidéki város­ban került szinre a Testőr és pedig min­den hatás nélkül, sőt mondhatni kudarccal. Láttuk teguap a szatmári színházban is és konstatálhatjuk, hogy a vígjáték az itteni közönségnél nem talált lelkes fogadtatásra. Mi ki merjük ezt Írni és nem félünk attól, bogy a szerző és csodálói talán szentségtörőknek neveznek bennünket, vagy analfabétáknak, akik Molnár Ferencz szellemének és poézisének magasságáig felemelkedni képtelenek vagyunk. Higy- jenek az illetők rólunk bármit, mi ki­mondjuk azt, amit igazságnak tartunk: a Testőr a mi közönségünknek csalódást hozott. A darab meséjét, minthogy a közön­ség bizonyára ismeri azt, nem részletez­zük, bár ez bajos is volna. Egy színész testőr-koszcümbeu és elnaaszkirozva udva­rolni kezd színésznő feleségének, aki öt, mint férjet, kissé megunta már, vagyis ugratja a bázasságtörésbe, ami nem is megy olyan nehezen, mert, az asszony meg van kenve mindenféle bájjal. Mégis egy ilyen asszonyról, aki hozzá még szí­nésznő is, a szerző azt akarja elhitetni a közönséggel, hogy nem ismeri meg az urát a maszk alatt ! De ez & valószínűt­lenség nem is a legnagyobb fogyatékos­sága a darabnak: a legfőbb hiányosság, csak valljuk meg őszictóc, az, hogy az egész egy kicsit unalmas, dacára a szel­lemes dialógusoknak. Majdnem folyton ugyanaz a két személy van a színpadon; ez sok a jóból, a mai közönséget az ilyen ki nem elégíti. Aztán egy alak se rokon szenves: a szinószfórj értelmi és jellemi tulajdonságairól nem alkothatunk magunk­nak valami jó véleményt: egy modern ember ő, akin a középkori romantinába való felbuzdulás vesz erőt: álruhában megkísérteni a feleségét. Minő együgyü vállalkozás! Bárhogyan végződik is a kérdés, a férj szánalmas helyzetbe kerül, viszont az asszonynak, mikor a testőr-férj leleplezi magát, nem marad más hátra, mint az arcátlan hazudozás Kérem : nem egyéb ez a darab Molnár Ferencz részéről, mint egy nem sikerült extravagancia, amely fölött legjobb lezárni az aktákat. Minek ránk erőltetni, hogy a Testőr nagyszerű, mikor egyáltalán n: m nagy­szerű, sőt nagyon is kisszerű? Molnár Ferencznél kiválóbb írók is írtak már ilyen nem sikerült darabot, mégse haltak bele az objek’iv kritikába. A szolgálatkész pajtásai jobban tették volna, ha szintén megirták volna az igazat, ahelyett, hogy tömjénetek. Az igazság viszi előre az Írót, nem a tömjénfüst. A Vígszínházban elért siker ne ejt­sen tévedésbe senkit: ott a Testőrt óriási reklám, egy sereg kuiisszasitok, a fényes kiállítás, továbbá Varsányi Irén és Cíortos Gyula, később pedig a Molnár-Szécsi bot­rány vitték előre és ilyen körülmények közt bármilyen Molnár darabból ki lehet erőltetni 30-40 előadást. Viszont egy szín­mű igazi értéke a vidéken derül ki, ahol a kedvező mellékkörülmények elesnek és a darabn k magának kell helytállani. Ami a nálunk tegnap este végbement bemutatót illeti, az elég jól sikerült. A színész-testőrt Vidor, a színésznőt Zöldy Vilma, a kritikust Herczeg adta és a három közül az utóbbi volt a legjobb. Vidor is elismerésre méltót nyújtott, tekintve azt, hogy szerepe rendkívül hosszú és fárasztó, persze ő nem tehet arról, hogy a közön­ség nem vette komolyan sem alakosbedá- 8át, sem a szinész-testőr nagy szerelmét a viharos múltú színésznő-feleség iránt. Zöldy Vilma legkevésbbé volt kielégítő. A közönség az első felvonás után egyszer, a második után másfélszer hívta a szerep­lőket és ezzel körü'belül ugyanarra az álláspontra helyezkedett a darabbal szem­ben, mint mi. A rendezés minden dicsé­retet megérdemel. ( — ss ) ♦ „A cigányszerelem“, Lehár Ferencz népszerű operetteje hétfőn, január 16-án mérsékelten leszállított helyárakkal kilen cedszer van kitü ve bórletszünetben. HÍRROVAT. Vidéki előfizetők figyelmébe. Tisztelettel kérj ült lapunk olva­sóit, hogy az előfi-etésl dijakat posta - fordultával beküldeni szíveskedjenek, mert a lap további küldését a kése- delmezőknek f. hó 13-án beszüntetjük. Hangverseny. A ref. felsőbb leány­iskola és tanitónöiiópzö intézet növendékei az újonnan épiteudő tornaterem javára e hó 28 án nagyszabású hangversenyt rendeznek a városi színházban, amelyet táncmulatság fog követni a Pannóniában. A hangversenyre jegyek már válthatók Ragályi Kálmán üzletében, Deák-tér 8. Tisztujitás Mátészalkán. Mátészal­kán csütörtökön választották meg az uj elő'járóságot, mely — mint tudósítónk jelenti — nagy meglepetéssel végződött. A főszolgabíró ugyanis nem jelölte az ed­digi birót, Jeszenszky Sándort és igy két jelölt, Dobi Autal iparos és Csizmadia Kálmán földbirtokos közölt kellett válasz­tani. A választás folyama alatt azonban Dobi visszalépett, mire Csizmadia Kálmánt egyhangúlag megválasztottnak nyilvání­tották. Albiróul Veres Lajos, pénztár- nőkul Szabó Samu régiek lettek megvá­lasztva. Ezeken felül még nyolc esküdtet választottak. Tűzoltóink kiképzése. Minthogy úgy a hivatásos, mint a katonai kirendelt­ség kiképzése nem saz általános ismeretekre kiterjedőleg történik, hanem csupán a fecs­kendő kezelésére szorítkozik, s ily egyol­dalúig kiképzett csapat sikeres munkát tüzeseteknél nem végezhet, mert bármily biztos legyen is a fecskendő sznrelóse, — a mászószerek kezelésében való tájékozat­lanság és gyakorlatlanság teljesen megbé­nítja a czapat munkáját: tüzoltófőparancs- nok felhívta Mónus Lajos tüzfelügyelőt, hogy jövőben a csapatok kiképzésénél a fecskendő kezelésére, mászó eszközök szerelésére és mentőszerek ismertetésére egyforma súlyt helyezzen annyival is in­kább, mert tűzoltóink a veszprémi verseny előtt állanak. Az asztalosok bálja Az önálló asz­talos iparosok február hó 4-én a Pan­nóniában bált rendeznek. Gyermekszinház Szamosdobon. F. hó 9-én az állami iskolában ennek növen­dékeivel a „Karácsony“ cimü pásztor­játékot rendeztek. A szereplő falusi isko­lás gyermekek szerepjüket bámulatos ügyességgel és nyugodtsággal adták elő. A jelmezekhez szükséges ruhácskákat igen csinosan óe a szerepeknek megfelelő jel­legzetességgel Beniczby Gizella állami taniiónő készítette, a színpadi berende­zést és dehorátiót pedig igen ügyesen Mokk István áll. igazgató tanító. A gyer­mekek ügyes és kedves szereplése szintén az ők fáradhatlan igyekezetük eredménye. A szép számban megjelent közönség és a szülők nem szűntek meg tapsolni és lel­kesedni a szép e őadáson, a mely 41 K 50 fillért jövedelmezett a szatmári Tani- tók-háza javára. Csendélet ökörltón. SzatmárÖköri- tóról írják: O.áh Ferenc 77 éves gazdál­kodó a múlt éjjel arra ébredt fel álmából, hogy a kutyája nyugtalanul ugat. Az öreg ember felkelt, revolvert vett magához, kiment az udvarba és vaktábau egy lövést tett. Aztán szójje nézett és a tyúkketrec mellett egy guggoló alakot vett észre, aki kezében egy rucát szorongatott. Oláh fel­szólította a tolvajt, hogy a rucát tegye le és takarodjék. A tolvaj engedelmeskedett, de távozás közben hirtelenül a gazdára vetette magát, elvette tőle a revolvert, aztán földhöz vágta, össze vissza verte és elmenekült, magával vívón a pisztolyt is. A csendőrsóg már másnap kinyomozta a gonosztevőt Gábor József rovott múltú, szintén ököritói cigány személyében. Tatorján István építész épitási irodája Szatmár,Rákóczi-u. Fogarassy-Mz. (Az emeleten.) Vállal mindenféle építkezést, tervek, kffltség vetések készítését, m > ezetést és ellenérzést

Next

/
Thumbnails
Contents