Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-31 / 25. szám

g-ífc oldal. SZÁMOS . _____UM L b»t>- 81.) 25. ssam )k gőzmosása r íyel hófehérre * lájtájer Pál Szalma « Gyár fóüzlet Kossuth L.-u, 10. ■1« Felvételi üzletek: Kazinczy-ufcs 17. Attila-utca 2, terelte úgy a sajtót, mint a képviselőhöz többségét, igy a javaslat elfogadása most már bizonyos. A hollandi kormány még meg is kössönheti a beavatkozást Pichon- nak, a ki ezsel az akciójával csuful meg járta Frigyes főherceg tescheni trtea-vaj állandóan kapható Lővinger József fűszer- és csemegeüzletében Deák­tér 17 szám. A dalegyieti zeneiskola nyilvános hangversenye A dal- és seneegyesüiet zeneiskolája nyilvános hangversenyek keretében szá­molt be növendékeinek félévi elömenete léről. Vasárnap délután volt sz első hangver­seny, amelyben az intézet felsőbb osztá­lyos növendékei és az iskolai zenekar mu­tatkoztak be s amit e hangversenyen hal­lottunk, az komoly és oéltudstos munka elismerésre méltó eredménye volt. A műsoron Bach, Chopin, Grieg, Mascagni és St.ardelia szerzeményei szere­peltek oly kitnüö előadásban, amely feled te; te, hogy vövendókek hangversenyén vagyunk. Ezt a kellemes illúziót az alapos készültségen bivül az Ízléses előadás és különösen a növendékektől szokat an ön­álló felfogás, valamint az itt ott felcsillanó érsós keltette. Még a művészi pályára készülő növendékeknél is megszokott dolog ugyanis, hogy mesterük modorát, ízlését gondolkodás nélkül utánozzák, annál meg­lepőbb, hogy zeneiskolánknál az önálló­ságra törekvés jeleivel találkozunk, amiből az következik, hogy az iskola a magasabb kiképzés szempontjából igen jól teljesiti feladatát és becses anyagot tudna szolgál­tatni az orsz. zeneakadémiának. Meglepő zene produkciók, aminőkre városunkban eddig vállalkozni nem lehe­tett, kultureseménynyé avatták a vasár­napi hangversenyt. A Bach-Busoni D moll zongoraver­seny vonós zenekari kísérettel olyan elő adásban került kivitelre, amelyhez hasonlót csak az országos zeneakadémia és a fő­város egykét nagyobb zeneiskolája mutat­hat fel, de vidéki zeneiskolánál ehez fog­hatót még nem adtak elő. Különös említést érdemel a zenekar, mely a növendékekkel és műkedvelőkkel együtt 30 tagot számlált. Tehát ez volt a legnagyobb zenekar, amit városunkban eddig összehozni lehetett. Természetes, hogy ma még csak kialaku óban van az igazi nagy filharmonikus zenekar, de már most megállapítjuk, hogy a vonós szólamok kifogástalanok voltak. Az első hegedűnél 6, a másodhegedünól 12, a violánál 2, csellónál 2, nagybőgőnél 1 közreműködő szerepelt. Ezt úgy mondják, hogy erős „Be­setzung“. Igaz. is. Csak a fúvók nőjenek utánuk. A fuvőszereknél 2 fuvola, 2 klari- nett, 2 kürt és 1 harsona volt képviselve. Félévi működés után a fúvókkal elért eredményt nagyon szépnek mondhatjuk. Ami a műsor egyes számait és a sze­replőket illeti, a Bach-Busoni hangver­seny zongora részét ifj. Vajay Imre ját­szotta. Bach szövevóuyes, fugális koncert­jének nehézségeit játszva küzdötte le s tömör, ritmikus előadásával kész, érett és szinte kiforrott zongora játékosnak bi­zonyult. Általános feltűnést keltett Faragó Ibolyka, egy hatéves csöppség. Más gyer­mek az ö korában a hajasbabáért lelke­sedik s ő már Chopint játszik, még pedig annyi rutinnal és korát meghazudtoló aenei érsékkel, hogy méltán foglalt helyet a felső osztályos növendékek hangver­senyén, mint rendkívüli tehetség. Reiter Irma Chopin As-dur balladá­ját alapos készültséggel játszotta, öt már az iskola korábbi hangversenyeiről mint kiváló zongorsjátékost ismerjük s csak azt állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt félév­ben is szépen fejlődött és izmosodott a játéka. Mandel Annáról ugyanezt mondhat­juk. Grieg D moll rongoraversenyóvel be­bizonyította ö is, hogy technikája és elő­adásának kifejező ereje sokat fejlődött fél óv alatt. Tanódy Ágnes nyugodt, biztos játéka, felfogásának mélysége, amellyel Beethoven csodás G dur zoogoravergenyének szép gégéit érvényre juttatta, mindenkit meg­lepett. És mindezt a ssép eredményt Bendi- ner Nándor kiváló művészünknek, & zene­iskola kitűnő tanárának és Hermann László igazgató ás karmester buzgó és fáradságos munkájának köszönhetjük. A szép ered­mény mutatja, hogy sokat dolgoztak, de egyebet is mutat. Azt hogy szakavatott kezekben a zeneiskola bámulatos felada­tokra is képes. Ha nem láttuk s hallottuk volna, hihetetlennek tartanók, hogy Szat­mári Bachot zenekar kísérettel, Beetho­ven, Grieg zongoraversenyeit két zongo­rára igkolai növendékekkel elfogadhatóan elő lehessen adni. £* ez mind valóság. Két derék emberről nem szabad még meg­feledkeznünk. Galgóczy és Skuravecz a színházi zenekar tagjai a fúvó hangsze­rekre kiváló szorgalommal képezik ki a beiratkozott növendékeket, akik közül négyen már zenekarban is képesek játszani. Tegnap este volt a zeneiskola máso­dik nyilvános hangversenye, amelyen Bendiner tanár növendékei közül Szőnyi Irén, Pap Ilona, Bakó László, Farkra Gá­bor, Bárány Klára, Virág Cells, Makay Gizella, Kras8Ó Edit és M«dvecsky Klára zongorasz&kos és Mandel Erzsébet ének siakos növendékek mutatkoztak be. Vala­mennyinek előadásán meglátszott a mester gondos keze. Hermann László igazgató és hegedű­tanár Juhász Andor. Kóródi Gyu'a. S«őke Jónef, Gönczy Antal és Halász Kornél hegedűs és Vsjay Gábor gordonkás tanít ványát mutatta be. Mind az előkészítő osztályokból való, sőt egészen kezdő is volt köztük. Ennek dacára az eredméuy kielégítő. És épen mert fejletlen ‘ hegedű­sökről van szó, alkalmunk volt egy mag­lepő megfigyelésre A Sefcsik féle metódus pompásan bevált nálunk is, ami az into- nalás tisztaságában és biztosságában nyil­vánul már a kezdőknél is. Az érdeklődő közönség mindkét hangversenyen szorongásig megtöltötte a városháza közgyűlési termát és élvezettel hallgatta a növendékek előadását. Végül megemlítjük, hogy a második hangverseny keretében a ref. tanítóképző növendékeinek közreműködésével R*dó Ilonka igen hatásosan adta elő Ábrányi „Mi a haza“ című melodrámáját Btsesi Lili zongora kíséretével. Szőnyi Margit zongora-tanárnő növen­dékei a ma délutáni hangversenyen fog­nak bemutatkozni. Repülőgép réSEvénytársaság Szatmármegyében. Csők Károly jogsssigorlő repülőgépe. Több ízben megemlékeztünk már arról a monoplánról, amelyet Csók Károly jog szigorló, angyalosi lakos hosszas és fárad­ságos tanulmányozás után elismerésreméltó munkával megszerkeszteti és elkészített. A repülőgépnek azonban nem volt motora mert az ennek beszerzéséhez szükséges 5000 koronát Csók Károly a saját, erejéből nem tudta előteremteni. Csók Károly bízik abban, hogy mo­noplánja — ha motorja is lesz — teljesen repülőgépes lesz és az első felszállást itt Szatmáron óhajtja vele megkísérelni. Az ambiciózus jogászember elismerésre­méltó vállalkozását sikerre vieendö nehányan a vármegye előkelő és tehetős urai közül összeállónak, hogy a moto beszerzéséhez szükséges összeghez Csók Károlyt hozzá­jutassák. Részvénytársaságot hoznak össze az 5000 korona előteremtése céljából és e mozgalom megindítására az alábbi felhívást bocsájtották ki í Felhívás l Az óriási haladásnak, melyet az embe­riség az utolsó évt zedek alatt a tudomány érdekében tett feltalálások terén elért, talán legnagyobb vívmánya a repülőgép. Ma már elszánt emberek egész vezér­kara hasítja a levegőt gépeivel. Beláthatatlan az a látkör, melyet a jövő ennél a látványnál elíbénk rajzol. A tudomány ezen bajnokai tehetségei­ket, egész tevékenységüket, sőt életüket ké­szek á dozni a repülés magasztos eszméjé­nek szolgálatában. Megmozdult az egész emberi társa­dalom, hogy kivegye a maga részét ezen magasztos cél támogatása iránti köteles­ségéből. Országok és államok vetekednek egy­mással nemes hazafiság által tüzelve, me­lyiknek nevéhez fűződjék a legtökéletesebb ilyen alkotás, melyiknek szülöttje legyen a levegő és történelem második Ikarusa. Látjuk, hogy a német társadalom rö­vid napok alatt milliókat hozott össze s bocsátott rendelkezésére Zeppelinnek, hogy gépét tökéletesíthesse s további kísérleteit lehetővé tegye. A kis Románia, mint állam, állandóan támogatja kísérletezőit. Sajnos, a magyar kormányzat, a ma­gyar társadalom ez ideig még mitsem tett, amivel nem egy geniális feltalálóját tá­mogatta, céljának elérésében elősegítette volna pedig buzdítás vezet a dicsőséghez, de a dicsőségnél fontosabb általános emberi érdekek fűződnek a repülés eszméjéhez. Ilyen a röghöz való lenyügözöttség alól való felszabadulás és ami az emberi fan­táziát évtizedek óta izgatja, a magasba való törekvés. Fordítsuk mi is egy pillanatra tekin­tetünket a magasba s a jövőben 1 Fogjuk fel mi is kötelesség gyanánt szolgálni ezt a célt s hozzájárulni anyagi erőnk legkisebbjével is e cél megközelítésé­hez, talán eléréséhez. Csók Károly jogszigorló angyalosi (Szatmár m.) lakos egy repülőgépet (monop­lán) szerkesztett s épített, amely sajátszerü alkatánál, biztonsági készülékénél fogva Különleges csipkefes- IfájfaÍTpTi Dá] Synírrrinn Gyár főüzlet: Kossuth L.-utca 10. tés, hűen minta után OQ]tfl|ol feli, öLdblíldi. Felvételi üzletek: Kazinczy-u. ,17. Attila-utca 2.

Next

/
Thumbnails
Contents