Szamos, 1910. december (42. évfolyam, 268-292. szám)

1910-12-31 / 292. szám

2. & Z A Sí O S' (i910. dec. 31.) 292 j-Eátc. Különleges esípkefes- UáifiáTDii Páí S7afimán övár főüzlet: Kossuth L.-utca 10. *j tés, hűen minta után ilajbajtii íal, üldütlidi. Felvételi üzletek: Kazinezy-u. 17. Attila-utca 2. \ dacára is tovább kísérletez, hogy úrrá lehajaen a levegő fölött; úgy az utóbbi testület ís reínésuyal eltelve néz a jövő elé, s igyekszik a jobbágyság járma alól fölszabadulni. Sok egészséges eszme, még több jó- ravhló törekvés lett a gyakorlati életből merítve a jegyzők testületé által a kor* máuyzó hatalom rendelkezésére bocsíjtva s ha azok csak részben nyertek volna is megvalósítást, egészen másként állana a mi közigazgatásunk. De nálunk mindent az crdöngös politika irányit s annyira benne vagyunk annak áradatában, hogy az sodorja, vezeti egész közéletünket. Egy negyed század pörgött le azóta, hogy a községek rendezésével a törvény­hozás házában érdemileg foglalkoztak; s habár ez alatt a 25 év alatt más tér; a óriási lépésekkel haladtunk előre, haladá­sunknak látszata alig vau, mert av uj al­kotások kidomborodása, érvényesülése u - jába ál! a?, a umadi ósdiság, amely kör- igazgatásuuk&t ma is bókókba verve tanja. Hiába hangoztatjuk, hogy köziga gatásunk kellőképpen bele bir i lestkeddi s lépést bír tartani az igazságügy, ipar, kersskedelem- és pénzügy terén létesített modern alkotásokkal, ez nem való; az, a falusi vezetőség, mely a törvény végrehaj­tására van rendelve, nem áll az értelmi­ség ama fokán, hogy megértse azokat a föladatokat, melyeknek ellátására hivatja van, Ámítás azt hinni, hogy a közigazga­tás legalsó fokon * községeknél kívánni való" alig hagy hátra, úgy papírt son nézve s a távolból szemlélve nagyszerűnek látszik a mi közigazgatásunk, de ha benne vagyunk s benne élünk, akkor szemeink elé tárulnak egész mivoltukban félszegségei V«gy talán nem félszegség az, hogy a községi birák, ezek az egyszerű földmű­ves emberek olyan ténykedésekért tartoz­nak vagyoni és erkölcsi felelőséggel, me lyukét helyettük mások intéznek, vezet­nek ? Nem kell kedélyesség ahhoz, hogy az adózó polgártárs adóhátraléka miatt, — egy végrehajtási novella ideális rendel­kezései mellett, — az ellen a községi biió eilen még vagyoni felelősség is alkalmaz­ható ? Sok ehhez hasonló torz alkotás vau a mi törvényárnukban a Messiásként üd­vözölhetnénk azt a merész alkotó elmét, ki vállalkoznék ezek kiirtására. Tökéleteset alkotni az emberi elmé­nek nem adatván meg, nagyon természe­tes, hogy törvényeink, mint szintén sm béri alkotások ugyancsak híjával vannak annak, de viszont társadalmi és emberbr- ráti kötelesség törekedni arra, hogy a kirívó ellentétek lehetőleg csökkentessenek. Sajnos, nálunk nem így vau. 25 év óta hangzik föl itt is, amott is a panasz, hogy a községi igazgatás ne­héz terhével azok intézői nem képesek megbirkózni, s ahelyett, hogy jóakaratu utón közelednének ennek az embrió for­mában napvilágot látott nagyfontosságu önkormányzati szervnek megerősítéséhez, ahelyett, hogy erősítő szerekkel iparkod­nának legalább addig táplálni, mig gyöke­res kigyógyitására föltalálnak valami „606*- fí’e szert, egyik újév « másik után tűnik el anélkül, hogy ennek a nagyfontosságu kérdésnek is kijutna az újévi ajándéka. A községi igazgatás sivatagjain sötét felhők tornyosulnak; vándorai, a job­bágyság járma alatt görnyedezö jegyzők türelmetlenül várják a kigyuló ama lángot, mely kivezet majd a mostani sötétségből. MEGKEZDŐDÖTT a szokásos nyakkendővásár felárban : KARDOSNÁL, Kazinczy-utca 4. TÁVIRATOK. — Saját tudósítónktól. — Mit mondott ... trónörökös? Bpest, dec, 30. Gróf Khuen-Héderváry Károly mi­niszterelnök tegnapi audienciájáról eltérő közlemények jelűitek mag egyes lapokban. Az egyik értesülés szerint a trónörökös rámutatva a katonai kérdések múlhatatla­nul szükséges megoldására, olyan kijelen­tést te t, hogy Magyaror-zdg a katonai reform megoldásával visszanyerné politikai presztízsének azt a fényét, mely az utolsó években kissé elhomályosult. Eit a közleményt nagy megütközés­sel fogadták az ellenzéki politikusok, sőt a munkapárt körében is élénken kommen­tálták. A kormány, ugylátezik, szükséges­nek látta, hogy elejét vegye az ügy ki­élesedé ének és ezért ma délelőtt a Ma­gyar Távirati Iroda utján a következő közleményt adatta ki: Miután a miniszterelnök audien­ciájáról Fcretfe Ferdinand trónörökösnél eltérő híresztelések jutottak nyilvános, ságra, a Magyar Távirati Iroda felha­talmazást nyert, hogy az audienciáról autentikus tudósítást közöljön. A tudó­sítás a következő : Ferenc Ferdinand trónörökös ke­gyesen fogadta a miniszterelnököt, aki a politikai helyzetről beható jelentést tett. Szóba került a véderőreform is és a trónörökös a beszélgetés során annak a reményének adott kifejezést, hogy az országgyűlés ezeket a javaslatokat- ko­molyan fen oléra fogja venni és el fogji fogadni, miután ezek a javaslatok a monarchia nagyhatalmi állásának nél­külözhetetlen feltételei és Magyarország jövőjét is szolgálják, presztízsét emelik. Ezt pedig — motdá a trónörökös nagy nyomatékkel — az ország érdekében szívből kívánom. Délben azonban a miniszterelnöki sajtóiroda tudatta a lapokkal, hogy a M. Táv Iroda kiadott kommünikéjét a kor­mány nem tekinti a magáénak. Meggyilkolt szállodatulajdonos Bpest, dec. 30. A budafoki utón ma délután Gilicze János szállodatulajdonost szobájában meg­gyilkolták. A gyilkosok elmenekültek. Kl5,Fföldi szemle. Anglia Afrikában. A búr háború óta Anglia nem hódított uj területet, pe­dig a britfc gyarmatpolitika nem szűnik meg terjeszkedni A hódításra Africa ke­leti részein kínálkoznak még részint gaz­dag, részint hadészatiieg fontos vidékek kötél megfojtott volna, még melegen tar­totta nyakamat és megmentett egy hatal­mas náthától, mely máskülönben el nem maradt volna. Megdennedten néztem az emberre, ő azonban, miután ismét megívott egy pohár bort, nyugodtan folytatta. — Oh ez még mindig nem minden. Egy szép napon, Jámestowban-e, Philipps- towban-e. ón bizony már nem emlékszem tisztán, elóg az hozzá, hogy valami fölött összevesztem egy fickóval. Ha jól emlék­szem, ő azt állította, hogy a tyúkból lesz a tojás, én meg az ellenkezőjét vitattam és csakhamar tettlegességre került a dolog. Én az én mükezemet vágtam a fejéhez, úgy hogy kiesett az egyik szeme, mig ö öklével az én két metszőfogamat ütötte ki. A párbaj természetesen nem maradhatott el; az ipse felállott velem szemben, az első lövés őt illette. — -Szemet szemért! — kiáltotta ellen­felem, célzott és a következő pillanatban lőtt. — Ön persze nem fogja hinni, pedig úgy van, hogy a jobb szememet találta, mely csörömpölve hullott darabokra. A bemaradt szilánkokat, mert az az ón üveg- szemem volt, hamarosan kiszedtem, azután „fogat fogért“ kiáltám és golyómat a fejébe röpítettem, Két foga, valamint golyóm, hátul jöttek ki a fején. Azt hiszi hogy meghalt ? Szó sincs róla. Ő is amerikai volt és most végtelenül hálás irántam, hogy a szivarját igen kényelmesen tudja a fogai között tartani. — Hanem a java most jön. — Egy szép napon Villystowban vagy Charlestowban, bizony már nem tudom, komoly veszedelemben forogtam . . . talán, hogy életemet resztem ? Öh, korántsem ; majdnem megházasodtam. Ugyanis egy fiatal leánynyal sétál­gattam valamelyik mulatóhely kertjében, Gyönyörű, holdvilágos éjjel volt s miután az időjárást már letárgyaltuk, a csilla­gászatról szerettem volna a leánynyal be­szélni. Vaktában megneveztem neki egy csomó csillagoc, ez Washington, az Lincoln, emez Clevland, Mac Kinley és a többi. Ő még egy csillag nevét szerette volna tudni, amely neki különösen tetszett és én gon­dolkozás nélkül rámondtám, hogy annak neve Alfréd. Amellett megkérdeztem tőle, hogy tetszik-e neki az Alfréd név, s hogy a Jorgau név nem tetszik-e neki jobban, s hogy nem cserélné-e el nevét az utóbbival ? Míg ón így kérdezősködtem, ő pedig csak sóhajtozott, egy magányos kerti székhez jutottunk. Mintha csak arra lett volna te­remtve, hogy az ember ilyen gyönyörű éjjel rajta üljön. Ő azonban, az édes, igy szólt: „Hiszen csak egynek van itt. hely!“ — Üljön hát le Nagvsád. — Nem, maga!, — Nem, maga, édes ! — Ha egy kicsit szeret tüstént üljön ide ! — szólt parancsolólag. És én, ón leültem, öt pedig magam­hoz vonva, térdemre ültettem. Nem is volt olyan rossz dolog. A leány azonban nyolcvanöt kilót nyomott, — erről én teljesen megfeledkez­tem ; a következő pillanatban egy reccse- nés hallatszott és ... . ön persze azt hiszi, hogy a pad törött össze alattunk. Oh de­hogy: az én lábaim; ugyanazok a mülábab, melyeket a minetobai vasúti szerencsét­lenség után csináltattam, hol mindkét lábam eltörött. Az acélrudak gyöngéknek bizonyultak, jóllehet a mechanikus száz kilogram hord- képességet garantált. Ennek a szerencsés véletlenül köszönhetem, hogy még mai nap is nőtelen vagyok. Az az ember valóban megérdemelné a mentők nagy aranyérmet. Jorgau barátom kiitta borát, ón pedig siettem odább állani, mielőtt még újabb történetbe belekezdhetett volna. Gallérok gőzmosása miíÁjmi peji Qygfmár Gyár föüzlet Kossuth JL.-u. 10. Tükörfónnyei hófehérre _____afljlflJtH ifll uMllMl. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2.

Next

/
Thumbnails
Contents