Szamos, 1910. december (42. évfolyam, 268-292. szám)
1910-12-31 / 292. szám
(11910. dee, 31) 392 szára. S Z A M 0 S 3 ■ - OKi^aés Anglia elérkezettnek látja az időt, hogy ezekre a kezét rátegye. E ©élből Kitchener lord tábornagy, a 14 óv előtti 3zudáni hadjárat diadalmas vezére jeieuleg Egjiptomban van, hivatalosan mint az ottani alkirály vendége, de a valóságban egészen más okokból. Kitchener Szudán nyugati részében fog operálni, mórt az angolok meg akarják szilárdítani befolyásukat az afrikai gyarmatokon. E törekvésüket Egyiptom okbupáoiója, Szudán visszafoglalása,a a búr hábotu után még csak bizonyos helyi akadályok keresztezik és ez akadályok elhárításán kell Kitchenernek munkálkodnia. Ehhez tartozik a kisebb, félig barbár szultánságok megszüntetése, amelyek ugyan rendes csapa ok elien korno y ellenlábasra nem képesek, de utak hiányában csak nehezen közelíthetők meg. Első sorban a darfui szultánság megszüntetéséről van szó, amely névleg ugyan az an- gol egyiptomi Szultánhoz tartozik, a vakságban azonban a központi kormányhoz, amelynek évenként 30G0 font hübéradót fizet. E kis ország fennmaradása már a négerek folytonos zavargásai miatt sem kívánatos. Angol gyarmatügyi körökben már rég előkészítik a darfuri expedíció tervét, amelyhezöUOO emberre van szükség. Jelenleg négy sietséggel dolgoznak a Khartum tói délre húzódó vasút kiépítésén, amely' nemsokára készen lesz. Ide is még ezer angol mértföld a tzultánség fővárosa. Lord Kitchenernek az a megbizatá-a, hogy ez uj vasút figyelembevételével dolgozza ki egy expedíció tervét és tegye meg a szükséges katonai előkészületeket. A vhinai alkotmány. Egy nsp az a hir jön a menyei birodalomból, hogy a osászér alkotmányt fog adni közei -400 millió főből álló népének, másnap pedig hogy nem ad alkotmányt, inkább leüttet pár millió fejet. .Mégis úgy látszik, hogy China nem lesz képes még sokáig elzárkózni egy modern kormányforma elöl, és a császár kénytelen lesz az alkotmányt megadni, nehogy úgy járjon, mint a perzsa sah és Abdul Hamid szultán. Az utolsó év'ized eseményei ebben a legmerevebb és legkonzervatívabb birodalomban hatalmas rázkodtatást idéztek elő. Ezt az óriási népfajt, amely hangyaszorgalmában nem ismer pihenőt, amely önmagával mindig annyira meg volt elégedve s a maga erejében annyira bízót', hogy nem szorul idegenekre, ezt az Ősrégi kuliurnépet gyers egymásután legyőzték és megalázták a japánok és az európai idegenek. így nem mehet ‘ovább, ha a chinsi birodalom nem akar az idegenek játék labdája és kizsákmányolási objektuma lenni. Általános a vagy modern reformok, kor szakos újítások után és az ország legeszesebb emberei parlamentet követelnek. A pekingi kormány még próbálja fékezni e törekvéseket. El akarja halasztani a parlament összehívását és éppen most eltiltott minden agitációt, amely a modern alkotmány behozatalára irányul. De a harc az öregek és fiatalok közt szakadatlanul tart és különösen az államtanács és a birodalmi bizottság közt. Áz utóbbi követeli a trónhoz intézett beadványában egy felelős kormány megalakítását és a mostani államtanács feloszlatását. Ez természetesen irtózik önmagának kivégzésétől, de sokáig aligha tud ellenállani a népáramlatnak. Fordulat az olasz politikában, Kómái politikai körökben egy idő óta olyan hírek keringenek, amelyek ha igazak, te'-jes fordulatot jelentenek az olasz külügyi politikában. Azt mondják, hogy noha a hármasszővetség határidejo még uem járt le, Berlinben és Bécsbeu mégis vizsgálják annak célszerűségét, vsjjon Németországra és Ausztria-Magyarországr* nézve é őuyőá-e hároiasszővstség megújítása. Hirels keltek szárnyra egy olasz francia külön szövetségről is. összeesküvés JPortnyalllában Lisszabonból táviratoznak, hogy' az ideiglenes kormány összeesküvést fedezett fel a köztársaság ellen. A', összeesküvők helyre akarták állítani a regi monarchiát s vissza akarták hívni Manu.- király. Az ossz* - esküvők legnagyobb részét összefogdosták. Egy másik távirat szerint & portugál köztársasági kormány' sem a hadseregre, sem a tengerészekre nem támaszkodhatik, mert á katonák közt semmi fegyelem nincsen. Szatmár városa és a szatmári béke. Néhány hónap múlva kétszáz esztendeje lesz, hogy a szatmári békét megkötötték. Legendáskorszaknak záróköve volt az a békekötés, amelyből nem a győztes hatalom gőgje, nem a reménytelen küzdelemben kimé; ült nemzet megaláztatása, hanem egyenrangú hadakozó feleknek egyezkedése olvasható ki. És ha mélyebben fürkésszük a béke föltételeit, aligha -több alkotmánybiztosité- kot nern találunk azokban, mint a későbbi kiegyezésekben, amelyeknek dicsőségét írások, festmények és szobrok hirdetik. Hogy épen a szatmári békét tartották dicstelennek, abban nagy része van a leveretésben meg nem nyugvó lángoló szabadságszeretetnek és a bálványozásig szeretett vezér, H. Rákóczi Ferenc tragikus sorsának. A későbbi történelmi események iga zolták a békekötés célszerűségéi. Azt pedig ma már vitatni sem lehet, hogy a nemzet és a dinasztia kibékülése és a vallás- szabadság biztosítása európai fontosságú volt. A nemzeti követelések teljesítését alkotmányos módon a legközelebbi ország gyűlésnek tartották fenn. Ennek a mindén vonatkozásában fontos történeti eseménynek akar Szatmár városa emléket állítani azon a helyen, a hol a béketárgyalásokat folytatták és a békeokmányt aláírták. Ferenczy János nyug. városi ellenőr és szerkesztő sikeres kutatásainak köszönhető, hogy a békekötés helyét kielégitö pontossággal meg lehet határozni. Körülbelül két évvel ezelőtt tett Ferenczy János előterjesztést a városi tanácsnak munkálatai eredményéről s kérte a történelmi nevezetességű helynek valami emlékkel való megjelölését. A püspöki könyvtárban őrzött Török-féle gyűjtemény (magyar történeti írott kútfők gyűjteménye) számos adatot szolgáltatott a békekötés helyének megállapítására nézve. Többek közt Pulay Jánosnak, gróf Pálffy János titkárának írásai és Szalay magyar históriája egyértelműen azt az éléstárt (prófuntházat) mondják a békekötés he yének, a melyet a reformátusok templomul használtak. Éz az éléstár a régi vár területén volt, még pedig a doboló domb (mai kálvária templom helye) és a vár északi kapuja (báró Véesey-ház deák-téri homlokzata)közt. A báró Yécsey család deák-téri telkén végrehajtott ásatások alkalmával felszínre került az egykori prófuntház fundamentoma is- Az üszkös gerendák és téglatormelekekkel vegyes romok fölé a vár teljes lerombolása és a vársáncok feltöltése alkalmával, vala-.int a később tekövetkezett telekrendezéskor hordhatták azt a két és fél méternyi földréteget, amely azokat borítja. A kétszáz éves forduló közeledése alkalmából a város közönsége elhatároz a, hogy a báró Vócsey ház deák-téri homlokzatába egy emléktáblát illeszt s ehhez a főúri család beleegyezését is megnyerte. A kivitelre vonatkozó javaslat tételre egy szükebb körű bizottságot küldött ki. Midőn ez a bizottság az emléktábla tervét és költségvetését nemrég beterjesztette, olyan aggodalmak merültek fel, mintha e Ferenczy János kutatásai nem állanák ki a szigorú történeti kritikát. Erre dr. Vajay Károly polgármester Szádeczky Lajos történeüudósnak, a kolozsvári egyetem ez idei rektorának szakvéleményét kérte, a ki a békekötés helyére vonatkozólag ezeket Írja : „Nagyságos Polgármester Ur! F. hó 15-én kell nb. levelére a kővetkezőkben van szerencsém válaszolni. Pulay János a szatmári békéről irt munkája a hely eldöntésére nézve megbízható kútfő. A jelenvolt erdélyi SzaniszlóZsigmohd naplójábán ezt Írja; „1711. Apr. 26. mentünk be Szat- márba. Apr. 27. gyűltek be az státusok, magyarországi és erdélyi esulánsok Szat mári az templumban. az ki azelőtt prófuntház volt. most penig az reformátusok járnak belé.“ stb. (Lásd. Történelmi Tár 1891. évfolyam 294. lap.) Itt kötötték meg ápr. 29-én a béke- szerződést, melyet Pálffy é> Locher nyomban aláírtak (Milleniumi Történet VII- k. 677, lap.) Az eltérő vélemény és félreértés onnan támadhat, hogy Károlyi és a rendek Károly- ban írták alá május 1-én. (Ld. Milíéniumi Tört. VII. 677. 1.) Eleonóra császárné megerősítő oklevelében szintén Szatinárra hivatkozik: „Sub dato tízatmarini die 29. Apr. conclusae conxentionis punctaS Mindezek eldöntik a kérdést Szatmár javára. A prófuntházhoz nem tudok hozzá- szólani, az heyrajzi meghatározást igényel. Kitűnő tisztelettel vagyok: Kolozsvárt, 1910. dec. 20. Dr. Szádeczky Lajos egyetemi tanár “ Ebből a levélből tehát bizonyos először, hogy a szatmári békét valósággal Szatmáron kötötték, másodszor, hogy a színhely a templomul is használt éléstár volt. Ennek az éléstárnak a helyét pedig, ha az ásatásos nem is szólnának mellette, meg lehet állapítani a vár 18-ik századbeli rajzaiból, a melyeken a doboló dóm b és az északi várkapu pontosan fel van tüntetve. Az éléstár a várkapu közelében, tehát a mai báró Vécsey-féle telken állott, mert a doboló domb alatt löporos kamra volt, ennél fogva annak közelében épület nem állhatott, de nem ál hatolt a vársánc miatt sem, amelynek maradványa a Jé zás társasági atyák kertjében még ma is látható. Teljes bizonyossággal mondható tehát, hogy a báró Yóeseytelken állott az aprófunt- ház, a melyben Rákóczi fejedelem elcsüggedt kurucai a szatmári békét tárgyalták, és elfogadták. Az az ellenvetés, hogy Debrecentől Szatmárig minden helyet meg lehet jelölni a szatmári béke emlékoszlopával, részben jogosult, mert az előkészítő tárgyalások MARAT es LIPICZKY ÉPÍTÉSZEK építési Irodája Szatmár, Hunyadi-u. 24. Költség szánvitást díjtalan ké szilnek. VÁLLALNAK: Tervrajzok és költségvetések készítését; gazdasági épületek, földszintes és emeletes épületek felépítését a legjobb beosztás és ízléses modern kivitelben, úgy helyben, mint vidéken.
