Szamos, 1910. október (42. évfolyam, 217-242. szám)
1910-10-18 / 231. szám
2-xk olotai. S Z A M 0 S 231 szám. (1910. okt. 18. Modern puhafestés Háitdiw Pál Qyahnán Gryár fóüzlet Kossuth L.~u. 10. bármely divatszinre nflJKlJcl -Tdl OZiallMl. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2. a szempontból elbírálni, hogy érdemes-e egy újabb négy-ötszázezer koronás befektetést eszközölni a vv.-telep javára (mert hiszen évi 20,000 személyzeti kiadási többlet annyi tőkének felel meg) s ha azt látják, hogy annak várható jövedelmezősége az uj befektetést magával, hozza, úgy ám szavazzák meg jó lelkiismerettel: de e nélkül mig annak jövedelmezőségéről, a város befektetett tőkéinek hozadéki percentjéről kellő tájékozást nem szereztek, mig az ily értelembeni tiszta világos és felülbírált és kellőleg megtárgyalt javaslat előttük nincsen: csupán a tekintélyre való hivatkozásnak ne engedjenek s utasítsák e javaslatot újabb tárgyalásra, mely esetben annak részleteire is visz- szatérünk. Kardos kalapja tartdsl Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcellán lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) HÍRROVAT.. Csengerbagos vezet. A „bagos“ végzetü községnek n&gy ugyan a népszerűségük Magyarországon, de annál kisebb a tekintélyük. Ha például Kutyabagos is fel lenne véve a földrajzi tankönyvekbe, mint pí. Csap vagy Királyháza, az volna a nevezetessége, hogy : humorizálási gócpont. Kutyabagoosra és a vele testvér vagy unokatestvéí hangzású, végződésű helyiségekbe szokták elhelyezni kezdő humorizálok „esetükének azt a színhelyét, amelyet fáradságos körülírással úgy kellene megjelölniük, hogy: kicsiny vidéki elmaradt falu. Kutya- és más- bagosék a letünőben levő direkt humorizálási válfajnak állandó történeti színhelyei, amiuthogy úgy annak sablonos szereplői a zsörtölődő asszonyok, a'részeges kisbiró, az éhes tanitó stb. Én például nem szerettem volna Csengerbagoson születni, mert feltétlenül úgy jártam volna vele, mint az egyszeri ember, akit Csabrendeken vertek pofon. — Mbah, az is van egy város, az a Csabrendek ? Ez volt a mentsége a pofon diszkvalifikáló ereje ellen. . Csakhogy azoknak, akik Csenger- bagoson kaptak a sorstól a legnagyobb pofont, hogy t. i. megszülettek erre a világra, nekik az idegen veti gúnyos mo- solylya! a szemükbe, hogy Bagos is van egy város? A Bagos család egyik hozzánk közelfekvő Csengsrbagos azonban most becsületet hozott a famíliára. Olyan becsületet, amit váltig irigyelhetünk tőle mi, nagy városiak is. Egyelőre csak irigyelhetjük, mert bizonyosan tudjuk, hogy mi belátható időn beiül nem fogjuk utolérhetni Csen- gerbagost, immáron a józanság, a józan gondolkodás gócpontját. Csengerbagos községe ugyanis községi szabályrendeletet alkotott, amelyben eltiltja e korcsmáknak vasárnapon ás ünnepen való nyitvatartását. Az csak természetes, hogy az érdekelt koresmárosok — ki venné ezt tőlük rossz néven ? — megfelebbezték ezt a szabályrendeletet és az sem kevésbbó tér mószetes, hogy a vármegyei közgyűlés elutasította ezeket a feiebbezóseket és a vasárnapi zárvatartás mellett foglalt állást. Most pedig következhetnék egy elmélkedés a pálinka káros hatásáról, amit — köztudomású tényekkel al ván szemben — ezennel mellőzzünk. Nem győzünk mi annyi újat elmélkedni, amennyi dolgunk a vasárnapi pálin- kázással van hiradás közben. Ekszisztenciákat pusztít, egészséget ás alá, öl, gyilkol a pálinka, bűnügyi statisztikáknak hatalmas faktora a vasárnapi korcsma, befakadt fejek, vérző oldalbordák, bebörtönzött munkáskezek dicsérik a nyomát, de a társadalom respektive a hatóság fütyül ezekre a város sta’isztikákra és nem tartja méltónak Csengerbagost arra, hogy kövesse. — Mbah, az is van egy követésre- méltó város, az a Csengerbagos ? A korosmárosok üzleti érdekei, a kisüstönfőtt forgalmazása, ezek előbbre- valók, mint a pálinka által megrendített nópjólét. Mert — beszéljünk őszintén: — akit a pálinka megöl, az úgy sem szavaz már követválasztáskor, a korcsmáros ellenben kitűnő és fontos szavazó és kortesanyag. Ezeknek az egyetemleges érdekét nem szabad bántani, legfeljebb egyes renitensekét kell megcibáini. Mi azonban, akiknek sem a pálinkája, sem a voksa nem kell a korcsmárosuak, mi őszintén ós szívből irigyeljük Csenger- bagostól az ő felvüágosodott képviselő testületjüket, amely messze, sok hosszal vezet mi előttünk. A csengerbagosi vasárnapi véres fejeket pedig egyelőre töröljük hírrovatunkból. Betölti azt a többi községek effajta szállítmánya. ~ (v) Szőnyi Ferenc halála. Egy népszerű öreg ur, Szatmár legrégibb kereskedője halt meg szombaton. A széles körben ős mert Szőnvi Ferenc életének 76-ik évében elhunyt. Temetése tegnap délután volt nagy részvét mellett Haláláról a család a következő gyászjelentést adta ki: Dr. Szőnyi Béla, valamint neje ós gyermekei, özv. Eiszdorfer Károíyaé—Szőnyi Ilona, Szőnyi Margit, Szőnyi Zoltán, valamint neje és gyermeke, Szőnyi Ferenc, özv. Szabó Pálaé—Szőnyi Mária, az összes rokonság nevében is, mélyen megrendülve tudatják, hogy szeretett jó apjuk, illetve nagyapa és testvér Szőnyi Ferenc kereskedő, folyó hó 15-én, fáradhatatlan mun kásságban töltött élete 76. évében jobb létre szenderült, A megboldogult hült tetemeit folyó hó í7-én fél 4 órakor, a Bocs- kay-utca <*. sz. alatti háztól a református temetőben helyezzük örök nyugalomra. Szatmár. 1910. október 16, Áldás és béke hamvaira 1 Áthelyezés. Á vallás és közoktatás- ügyi miniszter dr. Votisky Géza szatmár- vármegyei segádtanfelügyelőt a Trencsén- vármegyei tanfelügyelösóghez eddigi minőségében ; Loveczky Ernőt, a barsnya vármegyei tanfelügyelőséghez berendelt állami elemi iskolai tanítót, a szatmár- vármegyei tanfelügyelösóghez eddigi minőségében áthelyezte. Halálozás. Lengyel István nyug. városi számtiszt életének 84 évében e hó 16 án meghalt. Temetése ma délután lesz Mátyás király-utcai lakáséról. Az elhunytat özvegyén kívül két gyermeke és számos unokája siratja. kereskedelmi és iparkamara minden iskolai óv kezdetén több szakiskolai ösztöndíjat szokott kiosztani. A szatmárnómetii faipari szakiskolánál három egyenként, 158 koronás ösztöndijat adtak ki, amelyeket Jóua Sándor, Gedeon Lajos és Kókai Gyula, III-ad éves növendékek kaptak. Eljegyzés. Ifj. Bárdoly Ferdinánd eljegyezte, özv. Ájb Gusztávnó úrnő leányát, Jolánkát. (Minden egyéb külön értesítés helyett.) A szatmári ref papválasztás. Rácz István raf. lelkész elhunytéval megüresedett szatmárrószi egyik ref. papi állást e hó 16-án vasárnap töltötték be, általános érdakiödós mellett. A megüresedett lelkószi állásra 23 pályázó volt. Délelőtt 11 órakor vette a szavazás kezdetét a ref. főgimn. első emeletén levő tanácsteremben. Kovács Lajos németii rései ref. lelkész és egyház- megyei tanácsbiró elnöklete alatt. Ä választás külső képe valóságos fiók képviselőválasztásnak is beillett. Hosszú kocsisor állott a ref. főgimnázium épülete előtt és a kortesek igazán fáradtságot nem ismerő buzgósággal hozták be a sza\ azokat az urnához. Délután három órakor a választási elnök bezárta a szavazást, mely után kezdetét vette a szavazati lapok’megszámlálása. 224 szavazatot adtak le a választók, araelvből dr. Kovács István 178, Boronkay 29, Oíváth Pál 11, Makay Elek 5 szavazatot kapott. Nagyon sok egyháztag nem gyakorolhatta szavazati jogát, mert adójának befizetésével hátralékban van, vagy pedig május után tett eleget kötelezettségének, ami pedig a szavazati jog gyakorlását szintén kizárta. A szavazás eredményét a nagy számú várakozó közönség élénk éljenzéssel fogadta. Az uj lelkész 1911, febr. 1-én foglalja el állását, melyhez hívei a legszebb reményeket fűzik. A III. orsz. zenészeti kongresszus. Az ország zeneművészei, zenatanárai és egyházi karnagyai folyó hó 12, 13 és 14 én tartották összejövetelüket Budapesten. A zenei szakba vágó összes ágakról tartottak előadást s megvitatták érd ekeiket. A kongresszuson résztvevők tiszteletére több operai előadást, egy orgona és egy Symphouikus hangversenyt rendeztek. A nagybizottságba beválasztották Füredi Sándor igazgatót s a kölgybiaottságba Jónásnó Baranyi Ilona úrnőt, a „Szatmári Zenede“ kitűnő zongoratanárnőjét. A kongresszus óhajára Füredi Sándor szólójátékkal rekesztette be az összejövetelt. A jeleuvoltak nagy lelkesedéssel hallgatták Füredi kiváló játékát s a legnagyobb hálájuknak adtak kifejezést az élvezetért. A zongora kíséretet Bonkö Miksa szolgáltatta kiváló szaktudással. Koleragyauus eset Debr ecenben. Debreczenben tegnap ismét koleragy anus eset történt. Csépes Mihály vasúti, fütő, aki Királyházáról érkezett Debreozenbe, a vasúti fütőházban rosszul lett. Csépes Mihály 30—35 óv kürüli ember, akin a deb- reozeni tiszti főorvos koleragyanus tüneteket konstatált. Beszállították a járványkórházba. Szerelem. és marólúg. Fok Erzsi 17 éves nyomdászleány tegnap délben maróiugggal megmórgezte magát édes anyjának Perényi-utoai lakásán. A mentők bevitték a közkórházba. Tettének oka szerelmi bánat. Állapota életveszélyes. Dr. Südy Tibor ügyvéd, irodáját Hám János-utca 5 szám alatt (a Csomay-ház- ban) megnyitotta. Tüz-eset. Tegnap este hét óra előtt a Zrinyi közben Róth Áron aprómarha- kereskedő raktárhelyisége, melynek végében az ünnepi sátor van elhelyezve, a A kamara ösztöndíjai. A debreceni I Legszebb ruhatisztitás Pál 87afirmán Gyár főüzlet: Kossuth L.-utca 10. I Vegyieq száraz utón fidJuQJul 1 tll? uLflulllfll. Felvételi üzletek: Kazinczy-u, 17. Attila-utca 2.
