Szamos, 1910. október (42. évfolyam, 217-242. szám)

1910-10-18 / 231. szám

(1910. okt. 18) 2314k srám. a Z A M ü S gyertyalángjától tűzet fogott és rövid idő alatt lángbaborult. Az égő faalkotmány erős tüze veszedelmessé válhatott volna, ha a szomszédos épületeket egy tüzfai nem védi, mely egyik falát képezte Lénárd Károly épületasztalos gyá. helyiségének. A tüzfai ellentált a lángoknak és a tűz oltóság bár nem a legnagyobb gyorsaság­gal, de még kellő pillanatbtn megérkezett és pár perc alatt véget vetett minden veszedelemnek. A radikális tyúkketrec takarítás oimü vasárnapi hírünkre vonatkozólag levelet kaptunk Nagy Lajos kádár­mester urtói, amelyben megcáfolja a közleményünknek azon részét, hogy nála a tyúkketrec füstölés tűzkárt és egyéb zavarokat idézett volna elő. Készséggel helyt adunk a helyreigazításnak, amennyi­ben mint volt buzgó tűzoltónak reputáció­ját érintette a vak tűzi lárma, amelyet egyik jó barátja fújt fel és hozott be lapunkhoz. Zeppelin £;ffió5 Kardos'"41 Kazinezy- utca 4. A jogos önvédelem. Az igazságszol­gáltatásban van ugyan törvényerővel bíró szokás, de divat nincs, Azaz van, csak a judikatura em ösmeri ei hivatalosam Divat például, amely nem bír törvényerővel, mostanában az, hogy a vádlottnak lehető­leg büntetlenséget biztositó körülményt keres a bíróság. Az esküdtszék bozta ezt divatba és úgy látszik, van talaja az alsóbb bíróságoknál. Egyik ilyen büntetlenséget biztosító körülmény például a jogos önvé­delem is, a mi azt jelenti, hogy ha valaki testi épségének vagy életének veszélyez­tetésére irányuló támadás elhárítása célja-? ból követ el bűncselekményt, ezért nem büntettetik. Lehetetlen elképzelni is azon­ban azt, hogy ilyen elhárításra irányuló cselekmény a becsületsértés is lehessen. Az igazságszolgáltatási divat azonban talált ilyen esetet. Nemrégiben ugyanis egy hoz­zánk igen közel eső büutetőjárásbiróság tárgyalt egy becsületsértési port, amely­ben az volt a vád, hogy X magyar azt mondta Y magyarnak: tolvaj. X magyar, a vád:olt, védekezésül előadta, hogy azért mondta Y nak, hogy tolvaj, mert ez a tőle megvett tehén vételárából a hátralékos 10 koronát nem akarta megfizetni, d6 a tehe­net mégis elvitte. ítélet: X a becsületsér­tés vétségének vádja és annak következ­ményei aló! felmentetik, mert tekintettel aria, hogy a tehenéről volt sző, a becsü­letsértést, jogos önvédelemből követte el. Tegnap tárgyalta az ügyet a szatmári büntetőtörvényszók büntető tanácsa. A tör­vényszék nem akceptálta sem a jogos ön-, sem a jogos tehénvédelmet és 10 korona büntetést sózott X magyar becsületes nya­kába. Országos állatvásárok vármegyénk­ben. Okt. 18-án JSrendréden, 21 én Csen- geren, 2'1-én A vasuj városon, 28-án M agy&r- berkeszsn; november 1-ón Aranyosmegye- sen ; 3 án Erdődön ; 7-én Nagykárolyban ; 8-án Krasznabélteken és Szamoskrassón. latorján István *£££* építési irodéja Szatmár, Rákőczi*u. Fogarassy-ház. vállal mindenféle építkezést, tervek, költség vetések készítését, művezetést és ellenőrzést. Bernáthegyi kölyök kutyák eladók. Him. Remek szép példányok. Faj­tiszta, külföldi származás. Szatmár, Arany- János-utca 7. Browning fegyverek és browning re­volverek úgyszintén nickel és réz abroncsos konyhaedények és mindennemű konyhafelsze­relési cikkek, szabadalmazott kézi mángorló gépek, horgonylemezből készült fürdőkádak, gummicsövekborlesziváshoz,valamint „Meteor* folyton égő színes majolika kályhák, Meidin- ger, kaláni, friedlandi és dolhai kályhák leg­nagyobb választékban kaphatók Melchner Testvérek vaskereskedésében' Szatmár, dr. Lehóczky-ház. Főszerkesztő: Dr. Tanódy Endre. Felelős szerkesztő: Ifj. Litteczky Endre. Szerkesztő: Dénes Sándor. Leölt-baromfi kereskedés! F. hó ltj-án István-tér 11. szám alatt, a Muhi-házban leölt-baromfi, tojás ás zöldség­kereskedést nyitok, hol a nap bármely szakában — szerdán és vasárnap a piacon — kilónként is sovány és kövér baromfi áll a fogyasztó közönség rendelkezésére. Szives pártfogást kér: Az üzlettulajdonos, m ü <älet. Budapest, 1810. okt. 17. Határidő Déli zárlat. Buzakinálat és vételkedv mérsékelt. Kezdetben szilárd, később nyűgöt irányzat mellett 20.000 mm. kerültforgalomba. Gyön- tartott árakon. Egyéb gabonanemek közül rozs nyugodt, utóbbi változatlan. Idő : szép. Búza októberre „ áprilisra Rozs októberre „ áprilisra Zab októberre „ áprilisra Tengeri májusra 10-49-50 10-43—44 7-79-80 7- 84-85 801-02 8- 34-35 5-50-51 Értéktőzsde. Déli tőzsde. Délutáni zárlat. Magyar Intel Osztrákhitel Korona járadék 855-75 688-75 Szatmár-Németi sz. kir. város hivatalos közleményei. Születés, halál házasság. A szatmár- németii I. kerületi anyakönyvi hivatalban október 17-én a következő bejegyzések történtek : Születtek : Gyingyelegán Flóri, Bállá Ilona, Orosz Margit, Surányi Teréz Zsu- zsánna. Meghaltak : Fecz Ágnes, Nagy Irén, Schwarcz Hermina Elvira, Lengyel István, Szönyi Ferenc. Házasságkötés nem történt. 12455—1910. szám. Hirdetmény. Szatmár-Németi szab. kir. város tanácsa közhírré teszi, miszerint a németi határrész tagositása ügyébeben a m. kir. földmivelés- ügyi minisztériumtól a következő határozat érkezett: I. Szatmár-Németi szab. kir. város né­metii határrésze a kért általános tagositási eljárásba — az alábbi kivételekkel — egész­ben bevonható. 3. old&i Nem vonhatók be a tagositási eljárásba a 20—909. I. M. sz. rendelet 12. §-ának 1. pontja értelmében a németii határrészbe eső városi belsőségek és mindazok a mai belső­ségekkel összefüggő területek, amelyeket a város törvényhatósága a tagosítás megenged- hetőség tárgyában tartandó szavazás (30|1909. 1. M. sz. rendelet 52. §-a) határidejéig a város jövő fejlődése érdekében belsőségnek nyilvá­nít, illetve ilyenekül kijelöl. Az u. n. lankák nem voltak a már idé­zett rendelet 20—999. I. M. sz. rend. 18. §-ának rendelkezései alá vonhatók s mint ilyenek nem voltak az ézdekeltek egy része által a helyszíni tárgyaláson kifejezett kívánsághoz képest, csak a tulajdonosok beleegyezésével a tagositási el­járásba bevonható területek közé sorolhatók, mert egyrészt a lankák nem tekinthetők oly gazdasági területnek, amelyek a fenti rende­let intenciója szerint ily elbánásban volnának részesithetők, de másrészt ép a lankák a leg­jobban eldarabolt részét képezik a határnak s megfelelő rendezésre a hozzájáró utak tekintetében is rászorulnak. Tekintettel azonban ezen területek kü­lönleges viszonyaira (ma hullámtér egy nagy része), a tagosítás célszerű keresztülvitele érdekében, szüksé esnek jelzem, hogy az összes lankák külön tagosittassanak, vagyis azok jelenlegi birtokosai között összesitendők. Amennyiben azonban a mai védtöltés nem a mai helyén marad, hanem annak iránya a tervbe vett módon megváltozik, s ezáltal a Szilbokor és Hamvasszer nevű lankák a mai hullámtérből kiesnek, az esetben ezen lankák azon része, amely a védtöltésen belülre kerül a ma nyomás alá tartozó többi kerületekkel egyenlő elbánásban lesz részesítendő. A 20—909. I. M. sz. rendelet 17. §-ának 2. és 3. pontja 18 és 19. §-ai alá vonható területek ezen hátárrészben nincsenek. A vá­ros tulajdonát képező erdőterületek kicserélés tárgyát ugyan nem képezendik, (30/909. I. M. számú rendelet 149. §-a) határvonalaik meg­felelő kiegyenlithetése érdekében azonban az eljárásba bevonandók. II. A kért tagosítás a város németii határ­részének arra a területére, a mely fentiek értelmében a tagositási eljárásba bevonható, hasznos és célszerűen keresztül vihető. Hasznos a tagosítás, mert a földbirto­kok annyira el vannak darabolva, hogy azok gazdaságos kihasználása ma már alig lehet­séges, pedig a város gazdaközönségénok mai / gazdasági fejlettsége s a város lakosságának gazdasági terményekben mindinkább növe­kedő szükséglete, valamint az előnyös érté­kesítési viszonyok úgyszólván ráutalják a gazdaközönséget a belterjes gazdálkodásra. — De hasznos a tagosítás, — eltekintve attól, hogy módot nyújt arra, hogy a gazda­ságilag fejlettebb része a birtokosságnak az egy tagban való szabad gazdálkodás előnyeit fogja élvezhetni, — azért is, mert módot nyújt az összes birtokviszonyok rendezésére, megfelelő úthálózat létesítésére, vízrendezések keresztülvitelére is s a mi — egy virágzó városról lévén szó — szintén nem figyelmen kívül hagyható szempont lehetővé teszi oly kérdések megfelelő megoldását is, a melyek a város jövő fejlődése érdekében elkerülhehet- lenül szükségesek. Célszerűen keresztülvihető a tagosítás, mert az egész határ jó minőségű és eléggé egyöntetű, a meglevő minőségbeli eltérések helyes osztályozással és becsléssel, valamint a lankák külön leendő összesítése által meg'- felelően kiegyenlíthetők lesznek. III. A legelő kérdés elbírálásánál nem hagy­ható figyelmen kívül az a körülmény, hogy e városnak a szatmári határrószben oly nagy kiterjedésű legelöterületei vannak, hogy azok előreláthatólag a németii határrészi birtokos­ság álattenyésztési igényeit is ki fogják elé­gíthetni. — Még is azoknak a németii határ- résztől való távolságára való tekintettel a ha­zajáró tehénállomány részére e határrészen külön közlegelő létesítését rendelem el. — E célból megállapítom annak szükségét, hogy a tagosítás alá kerülő birtokokból az 1908. évi XXXIX. t.-c. 2. §-a értelmében birtokarány sze­rint 300 k. hold kiterjedésű közlegelő hasit- tessék ki és ez első sorban a város tulajdo­nát képező mai „Lókert“ nevű legelővel öszzefüg-gésben a lázári és mikolai utak kö­zött elterülő s a lázári határig terjedő részén adassék ki, a 300 holdból fennmaradó többi rész pedig a lázári-ut és a vasút túlsó olda-

Next

/
Thumbnails
Contents