Szamos, 1910. augusztus (42. évfolyam, 168-191. szám)
1910-08-14 / 179. szám
V; • • ¥9'vam, 1/9. szám. ‘ . y? » ' .AN Jf i ^ V . Szatmir, 1910, agg, hé M, vasárnap. wfjfaamnuEm F©saam£&i kaeimp. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K.»/, évre 6 K. V* évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:,, ,. 16.,,. ., 8 ,. „ 4„ _ „150 E0f sxám ára 4 fillér. «•«■'t.- ■ ------------------------ ------ ---Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Rékóczi-trtcz3 9. szám. ca Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjuttnyosabb árban Mentetnek. — Az apróhirdetések között minden sző 4- fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Ami vágásra kerül. A marhánknak az a része, amely nem politizál s amely legalább holta után élvezhető, nagymértékben csökkenő irányzatot mutat a többi lakosság létszámához képest. „Be kár érettünk, óh, be kár,“ mondaná a költő, hogy éppen a leghasznosabb fajtánkra nehezedett a végzett. ügy látszik, ez a végzet mostanában a kisebbségek végzete; ami kevés, annak még kevesebbnek kell lennie, pedig mennyivel jobban telnék például a mostani többségből, amely politizál s talán holta után sem lesz alkalmas emberi élvezetre. A szarvasmarha csökkenésének tüneteit egy-egy vámterület határain belül úgy hívják a tudományban, hogy „depekoráció“ és ez olyas valami, aminek örülni lehetetlen, ha csak fakilincsnek nem nézi valaki. Mindenekelőtt felidézi a husdrágaságot és ezzel egyidejűleg a középosztály megélhetési válságait; a városok nyomorát, a munkabérek emelkedését, szóval minden rosszat mindnyájunknak és pénzt a gazdáknak. Ezen a pénzen azonban nincsen Isten, akarom mondani Tisza áldása; az agrár egek nem mosolyognak ezen összegekre. Mert ez a pénz a mezőgazdaság elvesztett vére, amely sohasem tér vissza s egyre hatványozódó mértékben hiányzik a mezőgazdasági termelés eredményeiből. A depekoráció tehát csak a legszűkebb látókörű gazdáknak kedves a maga áruival, de mások kénytelenek ezekben a nagy húsárakban meglátni egy nagy mezőgazdasági romlás előjeleit. Segítsége Magyarországon kettő volna: 1. az óriási birtokok lehető kisebbítése, 2. a buzavámok leszállítása. Az óriásbirtok marhasürüsége rendszerint nagyon alacsony s raig a búzaárak lejebb nem szállanak, nem várható a takarmánytermelmelés olyan fellendülése, amelylyel együtt tarthatna a marhatenyésztés megfelelő emelkedése. Sietve tesszük hozzá, hogy egyikről sem lehet szó a mai kormányzat alatt, de soha addig, mig az általános, egyenlő, titkos és községenkinti választói jog egy más összetételű parlamentet nem ad az országnak. Addig pedig pusztulunk és veszünk egészen vígan és hozzá mosolyogva, mint egy hülye, vagy mint Héderváry, akire rájött a kedély, mintha a választás most már mindent rendbe tett volna és a gazdasági kórok fekélyei el sem lepnék azért az ország testét. Mindezekről mindennap nyugodtan lehetne irni, minden mentegetődzés nélkül, mert ennek a nagy horderejét mindenki érzi. Nemcsak okunk, ürügyünk van rá most, hogy a pestiek után a bécsi mészárosok is küldöttségbe mentek a miniszterükhöz, hogy segítsen valahogy Torpedó horgoló szallag és csipke minták óriási választékban kapható................................ UNGER kézimunka üzletében. Álmatlanság. Irta: Dénes Sándor. A legkínosabb, legkeservesebb betegség. Fájdalmasabb annál, amelyik vérzik, fájóbb, mint amelyik nyílt sebbel kínoz. Jön a nagy, nehéz, éjszakai sötét ség, az álmatlan ember nyugovóra tér. Nyugovóra tér és elkezdi küzdelmét az éjszakával, az éjszakának rettenetes, bor- za'mas szörnyetegeivel. Elül minden zaj, leülepszik minden lárma s az álmatlan ember szobájában láthatatlan rémek űzik egymást. A levegőt egészséges, mély lélegzetű alvás tölti be, amit senki sem hall, csak az álmatlan ember, hogy annál jobban sajogjon, fájjon neki az, ami a fájtalanságával kínoz. Lehunyja a szemét és tüz-lázas forróság fogja el. A verejték nyomán megborzongatja a hideg és a fejétől a kis ujja hegyéig bizsereg, mintha ezer tücsápu bogár mind azon fáradoznék, hógy kinyissa álmatlan szemét. Millió tüszurás zsibbasztó fájdalma forgatja vackán az álmatlan embert, aki előtt sorban életre kelnek a rémek. Jön a Betegség és leül az ágya szélére. Hideg kezével fagyosan simítja végig az álmatlan ember testét és feléje hajolva beszél: — Nem hagylak, nem hagylak. Látod, itt ülök az ágyad szélén. Fagyos kezeimmel belemarkolok az idegeibe, csomót kötök az izmaidra, tűzpiros, éles nyelvemmel kiszívom a véred, ráülök az agyadra, kiszedem a kerekeit. Az enyém vagy, nem hagylak, nem eresztelek el soha. Nyomorékká teszlek, világ csúfja, emberek szánalma lész, meggyötörlek és beléd oltom dús raktáram legfájóbb kínjait. Vészthordó hírnökeim, apró sáfárjaim belopódznak az étetedbe, ott röpködnek a levegődben, ráülnek a pihenőpárnádra, tőlem szennyes a kilincs, mely észrevétlen csúsztatja kezedbe a ragályt. Enyém vagy és nem hagylak el soha. A félelmetes szörnyeteg még be sem fejezi szavát, már ott ül az ágy szélén egy nagy, nehéz kolosszus: a Gond. — Itt vagyok, eljöttem, hogy melletted maradjak mindörökre. Nekem nem kell a tested. Én az elmédre vágyom. Én intézem minden ügyedet. Összekuszálom legszebb terveidet, romba döntöm legédesebb remény- segaidet, kisérem minden léptedet, megmételyezem a kezedet. A mihez nyúlsz, az mind sárrá válik, migcsak meg nem nyergeiéin a gondolataidat és nyargalok rajtuk be a posványba: az őrületbe. Láthatlan szárnyakon, hallhatlan suhogással röppen be a lángokban izzó, bűnre csábitó, fehérbőrű, tüzszemü nőszemély : a Szerelem. Kac-íran, ingerlőén übeg-lobog és őrjítően édes, lágy, szivet forraló hangon imigy beszól az álmatlanhoz: — Látod ezt a husdarabot itt a kezemben? Nem ösmered? Ez a szived. A te szived. Csak volt a szived. Többé nem az és nem is lesz soha. Itt van nálam, magamnak tartom. És te futsz, rohansz utána egy egész életen át, de vissza nem kapod soha. Elepedsz egy csókomért, elsorvadsz a fehérbőrű testemért, jössz utánnam, viszlek minden posványon, züllésen át s minél tovább követsz, annál messzebb leszek tőled. Elhagyod apádat, nem lesz többé anyád, mindenki elmarad tőled, a kit szerettél, csak értem fogsz égni. És én megyek, megyek előled, futok és hívlak. S te jössz utánnam, de sohasem érzed ajkam tüzét, sósam érinRótta Simon nagyválasztéku cipóraktárát ajánljMk a t. W&kfaSnsígnck, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktáraFigyelmeztetés! Az előre haladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az jóval olcsóbban kaphatók.