Szamos, 1910. augusztus (42. évfolyam, 168-191. szám)
1910-08-10 / 175. szám
Xi.fl rvVnarn, Szatmár, 1910. aug. hó 10., szerda. 1/5. szám, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. ca Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában «■ i fizetendők. Előfizetési dij : • Helyben: 1 évre 12 K. >/i évre 6 K. »/* évre 3 K, i hóra 1 K Vidékre: „ .. 16 .............8 .. .. 4.. „ ..' 1-50 Eg y szám ára « fittér. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjntányosabb árban kfizfcl- tctnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 főtér. Nyilttér sora 20 fillér. : A nagy közgyűlés. (T.) Anélkül, hogy fejedelmi asz- szony csecsemővel karján jelent volna meg a szatmárvárosi rendek szine előtt, életünket és vérünket szavazták meg a vízvezetékre, sőt még „zabot“ is szavaztak hozzá három millió értékben. A szatmári vízvezeték története , két részre oszlik, mint minden történet általában. így pl. Róma alapítása is úgy történt, hogy egy darabig nem alapították, azután megalapították. A honfoglalás úgy történt, hogy előbb nem foglalták a hont, azután foglalták. A két időszak együtt teszi aztán Róma alapításának, vagy a honfoglalásnak történetét. A vízvezeték történetének első fele változatos és színes képekben gazdag. Mindenik színes és változatos képen sgy-egy jelenet, amelyen ismét és ismét n^pi valósul meg a vízvezeték ügye és* valóban a történelem kifürkészhetetlen leleményére voit szükség ahhoz, hogy a vízvezeték meg nem csinálása másfél évtizeden át mindig uj és újabb formát tudott ölteni. A közgyűlés tegnapelőtti határozata remélni engedi, hogy a vízvezeték ügye a megvalósulás szakába lépett és remélni engedi azt is, hogy ez a második időszak az elsőnél rövidebb lesz. Az az egyhangú, minden kétségeskedés nélküli nagy áldozatkészség, amelylyel a közgyűlés a három milliót mefszavázta, a megvalósításra hivatott tényezőknek parancsoló kötelességévé teszt .mosí^már, hogy pillanatnyi halogatás . »nélkül togjanak a maguk munkájához- ’// Ez áfh'atározat nem az újdonságának erejével hat meg. Hiszen a közgyűlés a lefolyt másfél évtized alatt mindig csak ilyen állásponton volt és sohasem a közgyűlés volt az, amelyen ennek a korszakos jelentőségű munkálatnak megvalósítása talán elmúlt. Ez a határozat nem az első, inkább az utolsó. A közgyűlés végre megtette az utolsót, amit tehetett, megadott mindent s nem marad neki egyéb, mint várni, hogy elhatározásának ereje mennyiben ragadt át azokra, akikre a további teendők várnak. A polgármester ur abban a válaszában, amit városunk képviselőjének sürgetésére adott, azt fejtegette ki, hogy elődei nem találták eléggé fejlettnek a város teherviselési képességét ahhoz a megterheltetéshez, amit . ennek a nagy műnek költségei okoznak. Mi megengedjük, hogy ez jóhiszemű álláspont volt, amit városunk polgár- mestere is nyilván osztott, de másoknak meg kell engedniük viszont azt, hogy az egyben jóhiszemű tévedés is volt. Szatmár nem volt elég gazdag a vízvezetékhez, mondják. De milyen gazdag lenne ma Szatmár, ha — bármily áldozat árán is — tiz évvel ezelőtt foganatba veszik a közgyűlés Rlórinf kézimunka szövet újdonság OIOI IU L 170 cm. széles, méterje 8 korona »jgg« ‘ST Egy boldog ember. Irta: Bárdóly Sándor. Egy késő őszi este, mikor már az amúgy is haldokló természet pihenni tért, egy ekhós, szegényes szekeret látunk ballagni, döcögni egy felvidéki falu felé. Ezernyolcszázharmincatot írhattak akkor s a falu, melyről itt szó van, talán még, (sőt bizonyosan) nem is volt felvéve a mappára . . . Később Boldogfalva lett a neve. Vagy ezer lélek lakhatott benne, kik maguknak éltek. Közel a határhoz északkeleten — fenyvesek koszoruzta lankás szép völgyben feküdt a kis falu. Termékeny a földje, buja rétje, legelője a természet ajándékaival bőven megáldva. De mit ért mindez, ha megvolt móte- lyezve az emberek lelke 1 Ha nem volt, ki ezeket felhasználja. Nem hatott ugyan még el ide a felvilágosult városok szennyes levegője 1 de mégis ott a vadonban, a természet által vérbe öntött ősisóg, nyerseség a zsidó pálinkájával, az alkohol mérges gőzével, veszedelemmé fajult 1 A vezetők nélkül levő falu lakosai tehát betegek voltak, ügy lelkileg, mint testileg! Ebbe a faluba igyekezett az az ügye- fogyott jármű! Már benn járt a völgyben, a csendes, sötét viskók között, mikor egy helyen hirtelen megáll! A szegény fuvaros leugrik, a szurok fáklyát leveszi a szekér oldaláról s bevilágít a szekér belsejébe . . . Egy negyed óra múlva bennt látjuk utasainkat egy kis viskó tűzhelye körül . . . Az özvegy harangozóné lakása volt s akik hozzájöttek: egy fiatal, fekete ruhás pap uj tiszteletes Kovács János s vele egy gyönyörű kis gyermek, egy egész piciny leányka. Már jó ideje beszélgethetnek. — Hát mondom, — jó Ágnes, csak a gyerek végett jöttem most ! Nem akartam, hogy meglássák az emberek s még rosszat gondoljanak . . . Nincs, nincs szerencsétlenebb ember nálam a világon . . . S itt hangja elcsuklott, hangos zokogásba fulva, tenyerébe temette szép, fiatal barna arcát! . . . — Óh, hisz ne sírjon drága tiszteletes ur, majd vigyázok én a lelkemre; mintha az enyém volna. Megfürösztöm, felöltöztetem minden reggel! Az Istenke majd csak segít valahogy . . . Azután nem jár erre senki, csak nagy ritkán ! — Amint apánkat — folytotta ekkor a pap — mondom ez a halálos szerencsétlenség érte, az édes anyám egyre busább lett, sirt, sokat szenvedett I S hogy most két hónapja lebetegedett, ez az ártatlan kis poronty meglett, akkor égett le felettünk a ház ... Reám bízta az utolsó perceiben . . . S fölfogadtam, felfogom nevelni 1 Csak már egy kis parókhiára vártam . . . — Sohse búsuljon, drága jó tiszteletes uram, itt jól fog menni a sora 1 A kis — Klárikára — eszem a lelkit — majd vigyázok én . . . Osztán, ha valaki mégis tudakozódna róla, mesélek én annak, — meg még majd nem találnák elhinni, hogy a tiszteletes ur testvérkéje . . . — Jó, jó Ágnes asszony — hagyta rá a lelkész 1 S megtudott sok hasznos tudnivalót a jó öreg asszonytól. Hogy milyenek voltak az elődei, milyen eszközökkel akartak segíteni a lakosok lelkén! Hogy durvák, büszkék voltak! Hogy miért áll a paróchia réRóth nagyválasztóku cipőraktárát ajánljuk a t. Vrt$ißz9llstgotl(, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. TH közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Vll(igéiÄTílka tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi finom schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna színű úri-, női- és gyermek-cipők
