Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)
1910-07-17 / 155. szám
4 :k oldal. “nün sZAMOs 155 s«am 1910. jnl'.ua 17} Benziá-. szivógaz-, nyersolaj-, gőz-, pétrolin- ás világitógázMOTOROft, Benzinlokomobilok i Piewa ú Tsa gép- és motorgyár Wien, XYII., Wattgasse 78-80. Sürgönyeim: Plewa, Wien—Hernals. Kerületi képviselők kerestetnek. Minden rendszerű és nagysáp sütőkemencék, keverő-es gyurógepek, az ö»sve> sütőipari segédgépek, eszközök és sütőkemenczearmaturák. a trónbeszéd nem a készfizetések megkezdéséről, csak a készfizetések rendezéséről szól (Úgy van! Úgy van! balról). Ez a nagy rendezési munkálat folyik 15 év óta már megalkotott törvények segítségével. De még egy másik oldala is van a kérdésnek. A trónbeszód, a válaszfelirat mindig csak arról szól, hogy a bankközösség meghosszabbításának kapcsán a készfizetések is rendeztetnek. Az a kérdés már most, mit kell érteni ezen szó alatt: »annak kapcsán“. Azt érti-e a t. kormány, hogy a mikor meghosszabbította a bankegyezményt, akkor azután, e mellett, ezt követőleg, majd rendezik a készfizetéseket is, vagy azt érti alatta, hogy a készfizetések felvétele előfeltétele annak, hogy a bankközösség meg- hosszabbittassék. Azt hiszem, teljes jogunk van ahhoz, hogy úgy a ministerelnök úrtól, mint a pénzügyminister úrtól erre határozott választ kívánjunk, mert vagy móltóz- tatnak tényleg felvenni a készfizetéseket, vágj- vessünk véget a készfizetések körül másfél évtized óta dúló szédelgésnek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A harmadik kérdés, a melyről megemlékezni kívántam, a választói jog kérdése. Tény az, hogy a koaliczió a választói jogot nem alkotta meg; miért, miért nem, ebben a tekintetben a ráolvasások úgy sem vezetnének eredményre. Mindannyian beismerjük, hogy ez hiba volt és megvan a beismeréshez való tárgyilagosságunk is. De hogyha a kormány és a túloldal részéről vetették ezt nekünk szemünkre, akkor ezt kellett várnunk, hogy az alkotmányos élet fonalát ott vegyék fel, a hol az előző kormány elejtette. A legsürgősebb és legelodázhatatlanabb feladatnak épen a választói jog megvalósítását kellett volna tekintenie. De mit tapasztaltunk? A választól jog problémája ez idő szerint még a statisztikai felvételek purgatóriumán fog keresztülmenni. Hogy azután a tulvilági életnek melyik oldalára fog jutni, azt halandó ez idő szerint meg nem jósolhatja. Egy dolog bizonyos: ez a kérdés az igen t. kormány kezében folyton sorvad és mindig vékonyabbá válik. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Annak idején a koali czió által szerkesztett trónbeszéd erről a kérdésről a következőképen szólt: „Az alkotmányos élet korszerű fejlesztése szem pontjából legfontosabb feladatát képezendi kormányunknak, hogy a politikai jogokat a társadalom minden rétegére kiterjesztve, a nemzet egészét vigye be a politikai élet sánczaiba. E végből készítendő az általános szavazati jog szabad gyakorlására vonatkozó javaslat, úgy a demokratikus eszme korszerű kívánalmainak, valamint a magyar állam nemzeti jellegének megóvása szempontjából“. (Hisz ez ugyanaz! jobbfelől.) Ebben benne van az az igen fontos rész, hogy a választói jogot a társadalom minden rétegére ki kell terjeszteni és a nemzet egészét kell belevinni a politikai élet sánczaiba, bár ebbe a keretbe is beilleszthető volt a pluimlitás. Ám az igen t. kormányelnök ur a házban való bemutatkozása alkalmával mindössze annyit mondott, hogy ő az általános választói jog alapján áll és mellőzni kívánja a pluralitást. Most pedig, mikor a trónbeszéddel találkozunk, szintén az általánosság alapján áll, pedig móltóztatnak tudni, hogy más egy alapon állni, mint valamit megvalósítani, ellenben itt már elmarad a pluralitás elvetése is. Ha emlékünkbe idézzük, mint Tüdős János t. képviselőtársam tette, gr. Tisza Istvánnak, az önök tényleges vezérének, a főrendiházban tartott nagy beszédét, a melyben szembehelyezkedett a pluralitás elejtésével és gr. Hóder- várynak a választói jog kérdésében tanúsított felfogásával, akkor nyugodt tárgyilagossággal elmondhatjuk, hogy e választói reform sorsa iránt nem nagyon lelapt kétség, nem abban az irányban, hogy azt meg fogják valósítani, hanem abban az irányban, hogy azt el fogják földelni (Úgy van! Tetszés a szélsőbaloldalon, j Mi ezzel szemben az általános egyenlő és titkos szavazati jogot kívánjuk megvalósítani. Általánosság alatt értjük, a mit európaszerte elfogadtak, mint általános választójogot: hogy a vagyoni czenzusí, ejtik el, azonban bizonyos értelmi és erkölcsi ezenzusnak felállítását elkerülhetlennek tartjuk. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Ez nem általános! Elnök csenget.) Justh Gyula : Tessék elfogadni! Kelemen Samu: Olyan választójog nincsen a világon, még a franczia suffrage universel sem, a mely válogatás nélkül, erkölcsi és kulturális szempontoknak teljes mellőzésével szabályozná a szavazati jogot. Hiszen Olaszországban is általános választói jog van, igy nevezik mindenütt a kulturvilágban az olasz választójogot, pedig az az irásolvasáshoz van kötve. Baross János: A népiskolai négy osztály elvégzéséhez! Kelemen Samu : Igaz, egészen helyes, az elemi iskolák elvégzéhez van kötve! Ezért helyes volt Justh Gyula t. képviselőtársam és vezérem közbeszólása, hogy móltóztassók tehát ezt elfogadni, ha úgy találják, hogy ez olyan közeláll az önök álláspontjához. (Zaj.) Förster Aurél: Ők nem tudják még, hogy mi az álláspontjuk, majd később kapják ki parancsban I Elnök (csenget): Csendet kérek! Kelemen Samu : Egyenlőnek is kívánjuk a választójogot és ez alatt az egyenlőség alatt azt értjük, hogy elkívánjuk vetni a pluralitását és a közvetett választás eszméjét. Az egyenlőséggel nincs ellentétben az, hogy a választókerületek matematikailag ne legyenek épen teljesen egyenlők, mert hiszen akkor ezeket a választókerületeket évről-évre kellene változtatni. Igaz, mi nem állíthatjuk fel a kérdést, bocsánat a kifejezésért, azzal a bizonyos mértékű brutalitással, a melylyel azt különben nagyrabecsült képviselőtár sam Szabó István állította fel, a ki azt mondotta, hogy nemzetiségi vidékeken 10.000 választó legyen egy kerületben, magyar vidékeken pedig 1000, hanem azt kívánjuk, hogy ez az intelligenczia szerint igazodjék. És a mikor ezt emeljük ki, akkor ennek nincsen támadó éle a nemzetiségek ellen és mégis teljességben megvédi a magyarság szellemi szupremáciáját, mert az intelligenczia, Istennek hála, túlnyomóan magyar. A harmadik, szerintem leglényegesebb kivánalom a választói jognak titkossága. Én ezt nem tekintem részletkérdésnek, ellenkezőleg, a kérdés lényegének. (Zaj. Elnök csenget.) Lényegesnek találom a magyarság és az egész magyar nemzet szempontjából, minden pártekinteteken felülemelkedve, hogy ne verjen itt gyökeret az erkölcstelenség, hogy ne terjedjen tovább az a métely, a melynek irtóztató jelenségei különösen az utolsó választáson mutatkoztak. Ki kell ragadnunk a magyar népet ennek a mételynek a karjai közül, ellenállóvá kell tennünk a magyar nemzetet minden törvénytelen és alkotmány - tálán befolyással szemben és épen ezért a magyarság erejének növelését látjuk a titkosság megállapításában. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Volt idő, a mikor magam is hajlandó voltam beérni azzal, hogy a titkosság csak a várcsokra terjesztessék ki, de a kérdés lényegébe való belebocsát- kozás arra vezet, hogy ez technikai és erkölcsi szempontokból is kivihetetlen. Kivihetetlen technikai szempontokból, mert hiszen azt gondolom nincsen senki, a ki azt akarná, hogy a választójognak általánossá tétele vagy mondjuk a választójog széles- kő ü kiterjesztése után is még központosítani kell a választást, tehát a választóknak ezreit és ezreit a fuvar- és élelmezési dijak irtóztató összegre való emelésével egy központba kelljen beterelni. És a mint ezt belátjuk, akkor a választás deczentralizácziója szükségszerűen hozza magával a választás titkosságát, mert sem a megfelelő küldöttségek meg alakításáról nem tudunk gondoskodni, sem a megfelelő bizalmi férfiakat a pártok és a képviselőjelöltek nem képesek egy és ugyanazon napon annyi helyre kijelölni és beállítani. Az pedig t. ház. képtelen még gondolatnak is, hogy akkor, a mikor a választások szüksógszerüleg több napon történnek egy kerületben, az egyik község választási eredménye befolyásolja a másik községét. Kétségtelen, hogy — nyilvános szavazás mellett — a legmagasabb fokra hágó szenvedélyesség és befolyásolásra való törekvés kérlelhetetlen vérengzésekben fog kiütni az utolsó napon és az utolsó községben. (Úgy van! Úgy van 1 a baloldalon.) De erkölcsi szempontból sem lehetséges ez. Mert elgondolni is bajos, hogy ily hullámvonalban állapítsunk meg egy becsületes és egy becstelen választói jogot; Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a haaiisitv&nyokVai. mert kártékonyak Szereti egészségét ? Ki ne tudná, hogy utólérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű Minden valódi doboz 25 drbot tartalmazó Minden tablettán rajta van 3 két szó Vissza a hamisítványokkal mert kártékonya'«. c
