Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)
1910-07-15 / 153. szám
Szaíroár, 1910. július ftó 15., péntek. 153 szám, X'IL év'o'fain. FÍIG€3ISTIi®IM FOIAXIEJU 2¥AJPÖLi*JP. ü grrj—— =---—v Á képviselőgáz ülése. Dr. Kelemen Samu beszéde. Budapest, július 14. Beizeviczy Albert elnök negyed tizenegy órakor nyitja meg az ülést. Felolvassak a múlt ülés jegyzőkönyvét, amelyet hozzászólás nélkül hitelesítenek. Tüdős János: Várady tegnapi beszédével polemizál. Csodálkozik, hogy Várady, aki a választói jognak titkos és általános alapon való kiterjesztéséért évek óta agitál, annak egyik elöharcosa, egy kritikai megjegyzést sem tett Issekutz beszédére, aki a választói jog ilyen irányú kiterjesztése ellen szólott. A szabadelvű ségról elhangzott nagy mondásokra megjegyzi. hogy ö kétségbevonj a a többség Bzab&delvüségét. Ezt a meggyőződését a felirat szövegéből meríti. Részletesen foglalkozik & múlt. évi banktárgyalásokkal és a királyi vétóval, azzal a leküzdhetetlen akadálylyal, amely miatt az önálló bankot nem lehet fölállítani. Hasonló állásponton van a felirat a katonai kérdés tekintetében is. A mi álláspontunk az, hogv Magyarország még akko. sem mondhatna Le a teljes függetlenségről, ha a paritás az egész vonalon keresztül volna vive. A magyar nép sohasem fog lemondani kő vetéléseiről és a valódi egyetértés csak akkor fog létrejönni, ha a király hozzájárul Magyarország gazdasági és politikai függetlenségéhez. Ma már a konzervatív irány úgy a trónbeszédben, mint a több ként húzódik végig. A mai hatvauhetes politika minden téren a megalkuvás politikája. Szembeállítja ezzel az ő pártjának radikális és demokratikus programmját s kijelenti, hogy csak ilyen alapon vihetjük előre az országot ügy szociális, mint minden téren. Nemcsak a jogi, hanem a teljes társadalmi egyenlőséget követeli és konstatálja, hogy7 erre a nagy7 munkára ez a parlament képtelen. Óhaja az, hogy ezeket az eszméket megvalósító parlament mielőbb összeüljön. Giesswein Sándor : A tróubeszédből örömmel konstatálta, hogy abban a progresszív fejlődés előfeltételei foglaltatnak. A konzervativizmust, amelyet a kormánypárt részéről tapasztal nem Ítéli el, mert van jogosultsága a politikában a múlt hagyományok tiszteletének, de egyedül nem lehet vezéreleme egy munkálni akaró parlamentnek. A modern politika megkívánja a szociális irány kifejlesztését és ez hiányzik a feliratból. Elismeréssel emlékszik meg Szabó István gazdapárti bátor szavairól, majd Várady Zs7gmond tegnapi beszédével polemizál. Tiszának a nemzetiségi kérdésről tarlóit nagyszabású beszédjére megjegyzi, hogy nem lehet ezt e kérdést teljesen faji kérdeznek tekinteni. A helyes nemzetiségi politika az, hogy szoci ális és gazdasági konszolidációval a nemzetiségek helyzetét javítva, mintegy erkölcsi zálogot kell kapnunk tőlük, a békés, hozzánk való tartozásra. Minden s ociáiis erőt egyesíteni kell, hogy7 a magyar nemzet kultúráját és haladását elősegítsük. A választói reform e tekintetben igen fontos és ö úgy látja, hogy a feliratból hiányzik az elodázhatat anság. Követeli az általános, egyenlő és titkos vá asztói jogot. Rámutat arra. hogy a tulo dalon beismerték a választási visszaéléseket, ezeknek orvosszere az általános, egyenlő és titkos választói jog, mert csak ez képes a választók függetlenségét biztosítani. A néppárt felirati javaslatát fogadja el Kelemen ' amu Tisza Istvánnal, való plemiával kezdi beszédét, merőben elhihá- zottnak, károsnak mondja a nemzetiségi kérdés megoldásának azt a módját, melyet Tisza megjelölt. A nemzetiségi sajtó és agitáció üldözését még kérlelheietlenebbül folytatni veszedelmes következményekkel fenyeget. Bírálja a tróubeszédet, a felirati javaslatot, követeli az áltatános egyenlő és titkos választói jogot, mint a választási visszaéléseknek egyetlen ellenőrzését és a demokratikus haladásnak módját. Beszédje végén kijelentette, hogy s szabadelvüséget az utóbbi időben gyakran adományozgatták. Megkapta Széli Kálmán, Tisza István és legújabban Hóderváry, ak. azt sem tudja, hogy Az illetmények elengedésével vagy anélkül adományozták azt neki (Zajos derültség a baloldalon). A kormány azt hangoztatja, hogy hidat akar emelni a múlt és jelen közzé, de ez csak sóhajok hídja lenne. Ám a magyar nemzet sóhajaiból szélvész kerekedik, amely elsöpri az álalkotmányosság védelmezőit (Hószan tartó éljenzés és taps a baloldalon, szónokot számosán üdvözlik.) latorján István építész építési irodája Szatmár,Rákóczi-u. Fogarassy-ház. vállal mindenféle építkezést, tervek, kéltség vetések készítését, művezetést és ellenérzést. Az egesz vacsoralo társaság tapsolt. A tanárok ünnepélyes esküre emelték kezeiket, hogy ki fogják küszöbölni a barbárság végső maradványát. Az adótárnok, aki már nagyon elázott, kiabált, hogy lelövi mint a kutyát, aki még ezután párbajozni mer. — Jó, jó, — csitították a mellette ülők — tessék, hát ide írni a nevét. Egy iv keringett körül, a párbaj ellenes liga ive, melyre mindenki aláírta nevét. — Hogyne irta volna olyan jó vacsora, olyan kitűnő borok s olyan vig társaság mellett? Igaz, hogy másnap reggel egyiknek- másiknak eszébe jutott, hogy talán elha- hamarkodta a dolgot; de az ivet tovább hordta a városban Forgó tatiár ur s az aláírások egyre szaporodtak. Már aláírta az öreg patikárius is. Hát neki könnyen lehetett; olyan hatvanhat éves göthös vén ember már nem igen félhetett, hogy valaki kihívja párbajra. De a gentry, a főszolgabíró, a Dobó urak meg ae Andornokyak vonakodtak. — Szép, szép, — mondta a főszolgabíró — elvben én is helyeslem, de gyakorlatban, kérem, bájos ám a gyakorlatban. Folyt. köv. a ^wc^<i A homok-berényi párbajellenes liga. Irta: Vértesi Arnold. Hál már az is van Homok-Berényben ? Hogyne volna. Homok-Berényben minden ran. Homok-Berény csak kis mezőváros igyan, de azért részt vesz a kultúra minden Mozgalmában. Az eszme a tanári kartól indult ki. í'orgó Kelemen, a magyar nyelv tanára a gimnáziumban s az irodalomnak is jeles bajnoka (a „Homok-Berény és Vidéke“ űmü társadalmi hetilap szerkesztője) pen- litette meg először. A takarékpénztári gazgatónál voltak éppen névnapi vacsorán i abban a lelkes hangulatban, amiben az jmber ilyenkor szokott lenni, örömriadással idvözölte a nemes gondolatot az egész Arsaság. A párbajellenes mozgalom nagy pro ektore, Bourbon királyi herceg ö felsége Jppen akkor járt itt Magyarországon; miyen derék dolog volna, ha ő királyi fenségét is meghivhatnák az alakuló közgyűlésre. A takarékoénztári igazgató, kinek már VCUUügCivoi *auutt owrv ; »vuainuLunaotm, lelkesülten csapott a Forgó tanár ur tenyerébe : — Meglesz, meghívjuk. S már képzeletében lebegett valami spanyol rendjel, amit ö királyi fensége révén kaphat s ami pompásan fog illeni a mellére a többihez. Már van Medzsidje- rendje, amit még akkor kapott, mikor a szófiákat bruderscaftot ivott Budapesten. Van Takovarendje, amit egy belgrádi kirándulás alkalmával kapott, mikor Milán király, aki nagylelkű adakozó volt az ilyesmiben, jókedvében mindnyájukat feldíszítette evvel a kitüntetéssel, az egész kiránduló társaságot, S volt Ferenc József-rendje, melyet a közügyek terén szerzett érdemeiért kapott egy képviselőválasztás után. Most már az a spanyol rendjel motoszkált a fejében. Ha eljön a Bourbon herceg, természetes, hogy nála fog ebédelni; hol ebédelhetne másutt? Szeretné tudni, ki adhat olyan ebédet Homok-Berényben, mint ő?- És azután ő királyi fensége fogja tudni, mivel lehet meghálálni a magyar vendégszeretetet. Igen igen, dicső eszme. Meg kell alakítani a párbajellenes ligát. A humanizmus, a felvilágosodás parancsolja. Le az előítéletekkel 1 ____________________
