Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)
1910-07-15 / 153. szám
2. oldal SZAMOS (1910. julius 15.) 153 szicr. Mint a halál olyan biztos hogy a jó háziasszony sem vesződik a kávé- pörköléssel ha megismeri a Fógel-féle villamos kávé-pörkölőn pörkölt és szakszerű keveréssel előállított pörkölt kávékat, melyek össze nem tévesztendők azon gyárilag pörkölt kávékkal melyek élvezhetetlenek. Kérem becses próba rendelését mely kapható Vs kiló 35, 40, 45, 50, 55 fillérjével. Tisztelettel Fógel Károly kávé-nagykereskedő. Szőlő Mertz Istvánnál. Szatmári geográfia. Ma ismét a közönség köréből küldtek egy fejezetet népszerű földrajzi munkánkhoz. Itt van ni: Tekintetes Szerkesztőség! A .Szatmári geográfiádhoz érdekes adalékokkal vélek hozzájárulhatni a következőkben. Városunk lakosságának jóré- sze nem is sejti, hogy a város kellő közepén egy senki szigete létezik, melyet minden városi hatalmasság teljes negligenci- ája véd. A Rákóczi-utcáról az uj posta mellett nyitott utcáról van szó, melynek határait itt elöl két gyönyörű palota, hátul pedig egy 12 személyü disznóól képezik. Oldalt a bedülésnek és dühöngésnek jeles változatosságát produkáló kerítések. Az utca elég forgalmas gyalogy közlekedéssel bir, melynek egyedüli mérsék lője az orrfacsaró bűz. Itt a csendöri gondoskodás alól ment területen (hiszen mért ügyelni rá, mikor épen szemben van a laktanyával!) tart találkozót e város minden fejlődésképes facér utca gyermeke és csavargó iuasa és mivel a beszéd nem tesz jóllakottá, élelmezés végett felkeresik a szegény oltalomnélküli szomszéd kertek éretlen szilváját. Ezek valamint a kedves sertések oly hangosan cserélik ki néha nézeteiket, hogy én csodálom, miszerint eddig még a szomszéd postaépület idegölő munkában görnyedő hivatalnok serege mind szanatóriumba nem került. És a f.réres cochons valóságos szövetségben állnak az utca- gyerekekkel, amennyiben a kezük, ilietve orruk ügyébe eső kerítéseket előre kidöntögetik, hogy a reményteljes osemetéket semmi ne gátolja a szabad iopásban. Ezekre hivom fel a tekintetes Szerkesztőség figyelmét; ha nem hisz győződjék meg róla. Figyelmes szemmel talán még többet is fel fog fedezni, mint én. Pl. azt a feneketlen külömbséget, amely Kutyabagos és Szatmár közt van, ahol utcára disznó-ólokat épen nem szoktak építeni. Tudniillik Kutyabagoson, mert Szatiüárcn igen is szoktak. Tisztelettel egy járó-kelő. Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcellán1 lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) Bunkó Vince teljes életrajza. A jeles prímásnak, aki már ott pihen a hidontuli temetőben, igen érdekes életrajza került most kezünkbe. Az életrajz egy albumból van kivéve, a melyben minden jelesebb hazai zenész életrajza benne van A könyv igy emlékezik meg Bunkó Vincéről: Bunkó Vicce szatmári zenekarvezető született 1845-ben Nagy-Károlyban Apja szintén zenész volt: gróf Károlyi Györgynek konvenciós muzsikusa. Vince korán árvaságra jutott hót leánytestvérévei és öreg anyjával A 12 éves fiú családjával egyetemben Egerbe ment, s itt rokona Bunkó Ferenc zenekarába állott, hogy ki- muzsikálja az árvák kenyerét. Bunkó Ferencet Vachot Imre és Lisznyay Kálmán Egerből Pestre hitták. Vince megmaradt Egerben, hol baudát alapított és a melynek prímása lett. Másfél év után jobb szerencse reményében 6 is fel jött Pestre, hol ismét rokona Bunkó Ferenc bandájába lépett. Gróf Károlyi György, Vince keresztapja nagyon megszeretvén hegedű játékát, magával vitte öt Nagy-Károlyba, hol Vince 12 évig maradt. Időközben szabadulván családi gondjaitól Szatmárra szerződött a színházhoz. Itt sokat tanult is, l87o-bau dicsőség utáni vágya Konsfantinápolyba vitte. Itt sok nehézséggel kellett megküzdenie, de mégis játszott, — ha nem is a szultán, de legalább a háremje előtt. Játszott még hazatértében egy olasz színházban is. Második utazása 75-ben volt Porosz- országban, Berlinben és Hamburgban az udvarnál is szívesen fogadták. Négy hónap eltelte után ismét hazajött, de 1'89- ben Londonba ment egy budapesti zenekarral. Tíz hétig tartózkodott ott is a legelőkelőbb körökben játszott. A Valesi herceg különösen megszerette. Londonból a brüsseli kiállításhoz szerződtetették. A német császár előtt is nagy bravúrral játszott. A brüsszeli kiállításon nagy tetszés mellett működött, úgy, hogy a brüsseli lapok arcképét és életrajzát Í9 közölték. 1892 ben Kiszicgbe ment, hol az öreg Bismark előtt játszott. Bismark ekkor a pavillonjából lejött és vállait megveregetve adott elismerésének kifejezést. Rudolf tróuör"'-.ős előtt is több Ízben mutatta be művészeiét. Rudolf trónörökös halálakor Bécsben volt. A Valesi hercegnőnek eljegyzésekor igen szép munkáját ajánlotta fel, amit az udvar el is fogadott. A bécsi kiállításon is működött. 1892-ben Berlinben találjuk őt. Egy ismert zeneköltő igy jellemzi a hires prímást: Bunkó Vince a szószoros értelmében szép és gavallér cigány. Elegáns uritartása, mozgása, játéka inkább egy kis grófot sejtet benne, mint olyan embert, aki a vonóval keresi kenyerét. Nagyobb nyugalommal minden felesleges és izetien pose teljesebb mellőzésével alig játszotta cigány valaha azokat az édes, szép, fülbemászó, szivet repesztő, elmét megzavaró magyar nótákat, mint a hogyan játszsza Bunkó Vince. A Bunkó játéka az most is a régi. Őszinte, igazi, sallang nélkül való beszedes magyar nótákkal van tele a he gedüje. Ezeket a nótákat javarészt még tudta anegykárolyi hires kisbőgös cigány, Fátjol Károly is. Bunkó Vince kedvenc és állandó zenésze volt, a 70 es években az ország leggazdagabb földes urának, Károlyi György grófnak. A nábob csak Bunkót hallgatta, rendesen kedvenc nótá ját huzattá „Végig mentem az ormódi temetőn.“ A gróf néha hetekig magánál tartotta keresztfiát. Mórán János Elvállalja a legmesszebbmenő igényeknek megfelelő bútor készítését és zongora- fényezését. Telefon-szám : 59. HÍRROVAT. Kinevezések. Csaba Adorján városunk főispánja Hajdú Károly rendöralka- pitányt tiszteletbeli főkapitánynak nevezte ki 8 egyben Tankóczi Gyula rendőrfőkapitány szabadságidejére a fökapitanyi teendőkkel megbízta. — Ugyancsak a főispán Makay Sándor lovas rendőrtisztet tb. alkapitánynyá. dr. Helmeczy Pál ügyvédjelöltet tb. szolgabiróvá nevezte ki. Áthelyezés. A nagyváradi m. kir posta es távirda igazgatóság Hotiey Jenő posta és távirda segédtisztet Szac marról Nagybányára he'yezte át Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik megboldogult férjem elhunyta aikal mából fájdalmunkat részvétükkel enyhítették s mindazoknak, akik a végtisztea- ségen oly impozáns számban megjelentek, úgy a magam, mint gyászoló családom nevében hálás köszöuetemet fejezem ki. özv. Bunkó Vinczéné. Füredi Sáudor zeneiskolájának uj zongoratanára. Hawel Edith kisasszonyt, a kiváló zongoraművésznőt, Füredi Sándor szerződtette iskolájához tanárnőnek. Bizonyára általános örömet fog szerezni, hogy a jeles művésznő, akit még zeneiskolai növendék korából ismer közönségünk, városunkban fogja érvényesíteni kiváló zenei képességeit. Tanulmányait Budapesten végezte Tomka István tanárnál s a Nemzeti Zenedéken kitűnő oklevelet nyert. A Füredi-zeueiskola zongoraosztálya ismét a kellő nívóra fog emelkedni, amennyiben Tomka mester kiváló methodusa fog érvényre jutni Hawel Edith kisasszony ok tatásában. A régi hordójelző hivatalok tovább- működése. Minthogy az uj hordójeiző hivatalok megszervezése még ez ideig nem történhetett meg, a kereskedelmi miniszter ez év végéig meghosszabbította működésűket. Muukaközben Halálos szerencsétlenség történt tegnapelőtt a Nagybánya közelében levő Kőbányatelep nevű kincstári fausztató telepen, ahol mintegy 300 munkás foglalatoskodik a fausztatás körül. Ott dolgozott Puskás György 60 éves fernezelyi napszámos is. Usztatásközbea az öreg embert az erősen megáradt patak vize elsodorta. Mire kifogták, már meg- fnlladt. A magyar kisbirtokosság szervezkedésének fényes eredményét láthatjuk az immár az országgyűlésen is szereplő „Gazdapárt“-ban. E párt megalakítása volt végcélja annak az öntudatos, csöndben, de a magyar faj szeretetéböi folyó mozgalomnak, amelynek vezére Szabó István országgyűlési képviselő. A kisbir- tokosságnak az ország különböző helyén felállított 46 szervezete s e szervezetek központja a fővárosban, VII., Akácfa u. 5., erősen munkálkodik, hogy a kisgazdák hatalmas védővárát megépítse, amelynek célja egyelőre beleszólni és őrködni afölött, hogy a magyar föld művelői érdekei érvényesíttessenek, később azonban befolyni a magyar mezőgazdasági és szociális politika irányításába is. Gyilkossággal vádolt mostoha. Czsp- pelczauer István tizennégy éves tanulót halva találták a szüleinek lakásán, Felső- vÍ8Óu. A fiúnak három helyen is be volt hasítva a koponyája. A sérülések, amint megállapították, éles fejszétől származnak. A fiú mindig vidám és kitönö tanuló volt. A vizsgálatot megindították és megállapították, hogy a fiú erőszakos halállal múlt ki. Beigazolást nyert, hogy mostoha anyja, Czeppelczauer Gusztávná, felsövisói kereskedő felesége rosszul bánt a fiúval, ütötte verte s vad gyűlölettel viseltetett iránta. A gyanuokok és a szomszédok vallomása alapján, akik a gyermek jajkiáltásait hallották, Czeppelczauer Gusz- távnét gyilkosság vádja alapján letartóztatták. Tagadjaazonban, hogy ó verte agyon a gyermeket és azt mondja, hogy a fiú önmagát verte agyon a fejszével. A boncolás adatai alapján Czoopelczauer Gusz- távnét fogva tartják a rendőrségen és a vizsgálat befejeztével beszállítják a mara marosszigeti kir. törvényszék fogházába. Feltörték az autamatát. Az auta- mata árusító szekrénynek nagy hibája, hogy csak készpénzért ad, hitele nincsen nála senkinek. Különösen nagy hiba ez akkor, ha az ördöngős masina nem kávé- krémet, Stollwerck-csokoiádét, nem is gyufát, hanem snapszot, még pedig jófajta honjakot árul, aminek sokkai nagyobb a
