Szamos, 1910. április (42. évfolyam, 74-98. szám)
1910-04-26 / 94. szám
2.-ik oldal. SZAMOS (1910. április 26.) 94 szám. rövid beszédben köszönt* meg az éljenző társaság lelkesedését. A bevonulás. Tankóczi Gyula rendőrfőkapitány, aki személyesen ügyelt fel a rendre ás Bartha rendörőrmester mentek gróf Tisza előtt, amint as állomásból kijött, utánna a osendörség ás azután hívei. A kocsiját lovasosendőrök zárták körül, a járdák mellett csendőrök, rendőrök és polgári őrség vigyáztak a rendre. A menetben fényes és díszes négyes fogatok, nagyobbára a vidéki földbirtokosok kocsijai vettek részt. Az utón, amelyen a menet bevonult, csend volt, a lakosság szem előtt tartotta a párt felhívását és az esemény jelentőségéhez méltóan csendben maradt. Abong. Azt a pár abeugolót, akik zajongásukkal a rendet megbontani igyekeztek, gyorsan, ügyesen és erélyesen szétoszlatták, az éljenzőkkel pedig nem sok baja akadt a csendőrségnek. A menet a Pannóniához hajtatott, ahol a gróf megszállott. A Pannónia előtt a lovasosendőrök attakjai tartották rend ben a járda bámész népét és itt is gyorsan szétoszlattak egy pár merész abeugolót. A gyűlés. Négy tojás. A délután négy órára kitűzött munkapárti gyűlésre a Károlyi házba gyalog ment el Tisza. A járdát — természetesen — megtisztította előtte a rendőrség, a lovas és gyalogos csenéőrség erős sorfala az összes utcatorkolatokat elzárta s igy ezt az útját is csöndben tette meg, sőt az a négy tojás is, amelynek a közlelke- sedés szárnyakat kölcsönzött gróf Tisza Istvánnak éppen az orra előtt repült el a Keieskedelmi Bank épülete mellett. Mindössze a Petöfi-utcában összejött tömeg részesítette egy zajos és falrengető abeugban. De a osendörség ezt a tömeget is gyorsan szétverte. A gyűlés színhelyén a Károlyi ház ösmert nyári kabaret-brettlijén foglalt helyet gróf Tisza István és onnan beszélt a csendőrök és rendőrök által válogatva beengedett pár száz főnyi ember előtt. A gyűlés színhelyén a legnagyobb rend ée «send uralkodott. Rendetlenséget még az az egy ember sem osinált, aki a választási küzdelmek előhsrcosaként eszméktől és szeszféléktől mámorosán fuküdt a virágos ágyak ssélén. Annál kevésbbé osinált rendetlenséget az a tekintélyes számú ellenpárt! ember, akit a nagy államférfin iránti kíváncsiság odavitt. A gyűlést dr. Keresztszeghy Lajos nyitotta meg, majd dr. Szüoa Sándor indítványára kimondották a párt megalakulását és elfogadták az általa felolvasott s lapunkban a minapi gyűlés alkalmával már közölt tisztviselői névsort. Dr. Farkas Antal indítványára jelöltül dr. Keresztszeghy Lajost kiáltották ki, a jelöltség elfogadása tárgyában nyilatkozott Majd gróf Tisza István állott fel szólásra s a következőket mondta. Tisztelt Uraim 1 Amidőn megtisztelő felszólításuknak engedve megjelennek, hogy politikai fejtegetéseim számára kérjem szives figyelmüket, talán nem járok hely télen utón, ha ahelyett, hogy ismételném mindazt amit küzdelmeim során már annyiszor elmondottam, hanem ott veszem fel fejtegetéseim fonalát, ahol az félbeszakadt ■ főleg asokkal a támadásokkal foglalkozom, amelyek Justhtól, illetve az ő pártja részéről értek. Hogy én se elmúlt politikai küzdelmek alatt kritika tárgyává tettem Justh- tot, úgy legyenek meggyőződve, hogy nem a személyeskedés vágya vezetett eljárásomban, de az a meggyőződés, hogy nyilvános, mindenült publikált tények, nyilvános kritika tárgyává tehetők. A Justh-párt mindjárt a kormány bemutatkozáskor megkezdte áldatlan erőszakos haroát, támadott mindent s folytatta az obstrukciót s lefejezték gyűlöletes munkájukat, melyet a magyar nemzet érdekében folytattak a március 21-iki merénylettel, amelynek ma már minden egyes fázisa annyira ismeretes, hogy bővebb leírást nem kivan. Én, szemben a tagadással két dolgot kívánok kiemelni, mert az illető urak tudnak tagadni, és leghozzájokillőbb kifejezésekkel támadnak meg azért, mert mertem állítani azt, hogy ez a merénylet magán viseli az előzetes megbeszélés jellegét s hogy a Justh-párt e merényletből kifolyólag minden tekintetben szolidaritást vállalt. Erre a két dologra fogok tehát első sorban is kiterjeszkodni. Ismeretes, hogy azok az urak, kik legelőször rohantak Khuenre nem tettle- geskedtek, azok osak szóval fenyegették, de mást nem tettek, ellenben azok, akik hátul maradtak, akiket eltakarták, fedett helyről dobáltatták a különböző tárgyakat. Uraim! Lehet e tagadni ily körülmények között azt, hogy ezt a merényletet nem beszélték meg jó előre? Hiszen ha 150 emberen erőt vesz vaiami hirtelen felobbanó érzés, ha 150 ember elveszti önuralmát, miért nem az előlállók azok, miért nem akad azok között csak egy is ? Ami már most a szolidaritást illeti? Uraim! Ezen a jelzővel eléggé nem jellemezhető gyűlésen, midőn azt újból megnyitották Holló Lajos szólalt fel s kétértelműn mentegette azt a tettet s ennek elkövetőit: „Nem szükséges kutatni, hogy mi történt, kívánjuk, hogy egyesek vállain nyugodjék ennek a cselekménynek terhe.“ Mire a Justh-párt egyszerre kiáltott fel hogy : Álljunk fal mindannyian. Miben nyilvánuljon hát egy párt szolidaritása, ha nem ebben. Ok minden obieotivitás nélkül a személyeskedés egész áradatát zúdították reám. Én nem személyeskedem uraim e azt hiszem ezt felesleges volna is tennem. Megteszik ezt helyettem az én ellenfeleim Mert ők nem érveket hoznak fel, hanem egyszerűen letagadni mindent. A közelmúltban Justh Gyula maros vásárhelyi beszédében, .amit saját pártjának közlönye ™szós*erint kötőit a kővetkező valótlan állításaimat sorolja fel: Eq állítottam róluk,- hogy legolcsóbban kínálják fel magukat, a katonai követeléseket kikapcsolták programmjukból, Justh az audiencia után több alkalommal í tárgyalt Lukácscsal, holott tudta, Lukáos közös bank hive. Ezekre ar, állításaimra mondja Justh, jhogy valótlanak. Arra" nézve; hogy a katonai, követelést elejtették egy igen klasszikus tanúm van s ez maga Justh. aki többször kijelentett* azt, e mégis azt állítják, hogy nem ők voltak a legolosóbb felkinálkozók. Justh itt egy olosó fordulattal hozzánk hasonlítja magát • aat mondja, hogy mi mertünk magunkat felkínálni a legolotóbban. Minálunk olosóságról ép oly kevéssé lehet sió, mint felkinálkozásról. Mi nem kinálkostunk, hanem e lehetőség határain belül javítani akartunk a helyzeten. Olcsóságunkról még úgy sem lehet beszélni, mert mi, a mi teljes politikai integritásunk alapján vállaltuk a kormányt. Justh állítólag nem tudta, hogy a bsnk kérdésben két tervezet áll a király előtt és ezen csodálkozott. De az mégis nyílt dolog, hogy pártja azután is érintkezett a kormányférfiakkal s ők azt be is ismerték. Justhnak tehát nem nagyon van oka a csodálkozásra. Ezzel azt hiszem minden állításomat bebizonyítottam. Tagadásuk hiába valp, mert tárgyi álláspontjuk gyengesége az, legjobban megdönti őket. Uraim! Önök jól ismerik ezeket az á'datlan viszonyokat. ízen az utón tovább haladni nem lehet, mert az osak a romláshoz a pusztuláshoz vezet. Ha soha most itt van aa idő, amikor össze kell fogni. Egy nagy tanulság az, hogy az álmoknak, az illúzióknak nem a hatalmon lévő magyar emberek gonoszsága vagy hazafiatlansága állotja útját, hanem a tények kérlelhetlen logikája, a világtörténelmi nagy erőviszonyok. És a másik eredmény az, hogy egy nagy ellentétnek el kell tűnnie a magyar nemzet közéletéből, annak az ellentétnek, amely a 67-st szembeállította a 48-oal. Mindig állította, hogy téves dolog, e két nagy alkotást egymásai szembeállítani. Mindig azok közé tar óztam, akik hirdettük, hogy a 6/ nem lerombolása, nem lerontása, de biztosítása, megmentése, betetőzése 48-nak. Mindig azt mondtam, hogy a 48-nak szent emlékeit az becsüli meg, a 48 szent tradícióihoz az ragaszkedik helyesen, okosan, a nőm set érdekében bölcsen, aki azon a biztos alapon, amelyet a 67 számunkra biztosit, folytatja tovább az épitömunkát és igyekszik gyarapítani ennek a nemzetnek anyagi, szellemi és erkölcsi erejét. Mi az, ami a Justh-pártot minden komolyan gondolkodó és dolgozó hazafias magyar párttól elválasztja? Elválasztja nemzetiségi politikája és elválasztja az, hogy kezetfog a nacionalista szélső pártokkal magyar emberek, magyar pártok ollen. T. uraim! Ha valaki, én azok köaó tartozom, akik mindenkor nyíltan hirdették a testvéries egyetértést nem magyar ajkú polgártársainkkal, mindenkor hirdettem, hogy tisztelem nem magyar ajkú polgártársainknak faji különállását, ragaszkodását fajukhoz, vallásukhoz, nyelvükhöz, azokat a jogokat, amelyeket a magyar törvényhozás talán túlságos liba - raliz ussal számukra biztosított. De mindig állítottam azt is, hogy, a nacionalista törekvések, a nacionalista szervezetek ellenségei az ö jól felfogott érdeküknek is, de kérlelhetetlen ellenségei a magyar nemzetnek éa a magyar nemzet-»Hatni és politikai egységének. És mindig állitpttam, hogy hazafiailan dolog, hogy magyar emberek ezekkel szövetkeznek más magyar emberek ellen. Ez egy olyan örvény, amely elválaszt a Justh párttól és amely elválaszt tőle azt hiszem mindannyiunkat. És ezzel szemben eltűnnek azok a kisebb legjobbat és legolcsóbban heBzefezhatunk kavékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-utca 16- szás '•V* kűsfűjiÁk1* cégem különlegessége 1 kilogramm 4 koros » ’_JMJÍC£CA 4Q Tülany ,rörol pörkölve. 1 5P üveg, porczellán, lük^r, lámpa, képkeret,, glpaqav ^ rnkkér?yőésXKö'.z£K. i úgyszintén mindén íényüiési és 'hiáAta^^éfniltkék Íöjjpfcéőébaíi :öié)?éihétÖk 'M ' ; GYÖRY KÁROLY ü végit ere »l&edéiíébeii @»atmár-Nómetí, Beák-tér.;
