Szamos, 1910. április (42. évfolyam, 74-98. szám)

1910-04-26 / 94. szám

(1910. április 26.) 94. szám. SZAMOS 3-ib oldal. válaszfalak, amelyek a többi magyar po­litikai pártokat egymástól elválasztják. T. uraim! Most hiába áll oda Justh Gyula, most hiába keresi az igazolását jövőbeli eljárásának azzal, hogy 5 csak olyan többséggel szemben tartja megen­gedhetőnek az obstrukoiót, amely nem hű kifejezője a nemzeti akaratnak. Hiszen itt van az ő magatartása az 1901, és az 1906. évi választások által összegyűlt képviszlÖházakkal szemben. Látszik mind­ebből, hogy itt a leplezetlen parlamenti anarchiával állunk szemben, azzal a par­lamenti anarchiával, amely egyszerűen össze akar rombolni mindent, lehetetlenné akar tenni mindent, le akarja járatni, sárba akarja rángatni a magyar nemzet­nek legbecsesebb, legszentebb, legdrágább intézményeit, a nemzeti jogok ősforrását és reprezentálóját, csak azárt, hogy a maga pártszempontjait kielégíthesse. Ezzel a merénylettel szemben kell kezet fognia minden becsületes magyar embernek. Ezzel a merénylettel szemben elenyésznek azok a válaszfalak, amelyek bennünket más pártoktól elkülönítenek. Azt hiszem, hogy a Kossuth párton és a néppárton is becsületes magyar hazafiak vannak, akis aggódó lélekkel látják azt a rombolást, amely itt készül, de akiknek nem szabad az aggodalomnál és a tópelö- dósnó! megállniok, de akiknek segitsé günfere kell jönniük, hogy egy olyan par­lamenti reform által, amely biztosítja a szólásszabadságO', biztosítja a parlament méltóságát, rendjét, jóhirnevét, biztosítja a nemzet akaratának érvényesülését, biz­tosítja a parlament munkaképességét., mentsük meg a 48 iki alkotásoknak azt a gyöngyé", azt a legszebbikót, amely most veszélyben forog. Legyenek meggyőződve róla, hogy talán soha ezt tisztábban nem láttam, mint most ebben a pillanatban. Legyenek róla meggyőződve, hogy a magyar választó- közöntég egy olyau ünnepélyes pillanat előtt áll, amelyben hosszú időre fog sza­vazatával dönteni a magyar nemzet sor­sáról. T. uraim : Igen közel állunk a ka­tasztrófához. Higyjék meg, a könnyelmű­ségnek azon esztendei, a melyek mögöt­tünk vannak, csak azért múlottak el nagyobb bajok, nagyobb csapások nélkül, mert az Úristen kegyelme még miudig őrködött a magyar nemzet felett, de haj­szálon függ a nem et sorsa, bármely pil­lanatban szakadhat olyan katasztrófa reánk, a mikor késő bánkódás lesz, a mikor be­csületes honfi egyebet nem érezhet keser vés bánatnál, ha azt mondják fülébe, félrevezetett honfitársai. Most látjuk már, hogy neked volt igazad! Ne akkor, ami­kor késő, térjünk a jobb belátásra, de most, amikor van még idő és térjünk férfiúén illő, becsületes, elszánt cselekvésre, arra a cselekvésre, amely minden magyar emberben est azt az érzést kell hogy felébressze, hogy nemzete sorsának egy paránya a te kekedben van, te felelsz érte, neked kell úgy eljárnod, hogy isten és ember előfej vállalhasd a felelősséget. Az országnak kookánfprgó nagy érdekei ne­vében, a magyar nemzetnek régi törté­nelmi jó hírneve nevében a magyar nem­zet sorsa nevében és jövője nevében, a mit annyi vész között, . annyi küsdeiemmel, annyi munkával és annyi' véráldozatta} megalapoztak apáink, kérve-kérem önöket, hogy szegődjenek férfias elhatározással a helyes irány, az ország megmentésére in­duló beosületes tiszta politika szolgálatába. Ajánlom a határozati javaslat elfogadását. Farkas Antal dr. ügyvéd megköszönte Tisza István grófnak, hogy beszédet mon' dott és indítványára .& közgyűlés egyhan­gúlag .Keresatszeghy Lajost jelölte -mun­kapárti programmal a .szatmári kerület képviselőjévé. , . £.-,••* » ; ..ii'Jifi,K*jwwp!,«íeghj. Leyes azt.moAdta. ezután,’ hogy programmjának ,. m.sghftllga­tálára mái alkalommal fogja a köcöniéget felkérni, ezúttal dr. Kelemen Samunak a választói jogról tett nyilatkozatára reflek­tálva, a szőlősgazda esetét idézi, mikor az egy karóval ütötte jégveréskor a szőlőjét, mondván: „Láisuk, uram Isten, mire me­gyünk ketten?* így fogózik Kristóffyval az a párt, mely a választói jog kiterjesz­tését akarja. Ezzel a gyűlés feloszlott s ha őszin­tén akarunk referálni, azzal a lehangoló csalódással, hogy többet vártak a nagy zajjal előkészített beszédektől. Azt várták, hogy fontos politikai nyilatkozatokat fog tenni gróf Tisza Ist­ván, nem pedig Justhtal szemben fennálló „tiszteletreméltó magánügyeit“ fogja elin­tézni az itteni közönségen át. Gyűlés után dr. Boromissza Tibor püspöknél, Csaba Adorján főispánnál és dr. Vajay Károly polgármesternél tett látogatást gróf Tisza István. Mindhárom helyre gyalog ment és a tömeg az egész útvonalon mély csendben viselkedett vele szemben. Este lakoma volt a Pannónia étter­mében, amelyen a vidéki nagybirtokosok, a városi hivatalnoki kar egy része, a vidékről behozott hivatalos küldöttségek, a bandérium tagjai és még mások vettek részt. A banketten dr. Keresztszeghy La­jos és Fechtel János Tiszát köszöntötték fel. Toasztokat mondottak még : György Endre volt darabontminiszter, dr. Vajay Károly, dr. Hantz Jenő, Helmeozy József, Szilág', i Líssló. Gróf Tisza István a város közönségére — pártkülönbség nélkül — ürítette poharát. Az ünnepelt politikus a t óra 10 perckor Budapest felé induló vonattal utazott el, mire a köréje gyűlt urak is asztalt bontottak s osak a polgári elem lelkesedett a terítékhez kijáró italok mel­lett. még jó darab ideig. Ne tévesze össze senki szakszerűen kevert mindég friss pörkölt kávéimat, melyek kiváló zamatuak s emellett igen kiadósak is mindazon gyári csomago­lású s régi pörkölésü kávékkal, melyek élvez­hetetlenek. Kísérlet képen csak >/s ko. Mágnás keveréket méltóztassék venni s föltétlenül meggyőződést fog szerezni arról, hogy tény­leg nem érdemes otthol füstölnie lakását akkor, mikor a pörköléssel járó mindennemű kellemetlenségtől megkíméli a Színház. Heti műsor.: Kedden Aitner Ilka bucjufellóptóttl — újdonság itt először — »Izrael* Henry Bernstein színmüve (páros.) Sz&rdán Somogyi Karoly jutalom- játékául „A Bazilovics-czóg“, Dénes Sán­dor és Somogyi Károly mulattató revueje (páratlan.) Csütörtökön H. Bállá Mariska bucsu- fellóptéül, uj betanulással „Tiszturak a zárdában“ Varney bájos melódiáju ope rettéje (páros.) Utolsóelőtti eöadás. Pénteken, utolsó előadás, mérsékelt helyárakkal „Iglói diákok.“ Szilágyi jutalomjátéka Társulatunk tehetséges tagjának, Szilágyi Ernőnek juta lomjétékávat került sziure a „Kuruzsló“, cimü sziümü. A tartalmas darabot igeu jó előadásban láttuk. Szilagyi helyesen vá­lasztotta meg a szerepkörének megfelelő darabot. ;Erös és jól átgondolt játéka" csak arról győződtetett meg bennünket, hogy értékes erő rejlik oenue. Czakó Mioi őszinte és igen megnyerő játéka sokban., segítette a főszereplőt. Herczeg a szanatóriumi di rektor szerepében diskrót és & szokott jó völt. Somogyi, mint Zsámoly, a ravolvierss hírlapíró nagy derültséget keltett, főleg maszkjával. Nemkülönben iff. Baghy, aki igasán meglepő alakításokat produkált. Bsrios, Aitnsr Ilka, Gömöri Vilma szintén azok közé tartoztak, akiknek a darab sikere köszönhető. Vasárnap este ismét a »Kuruzsló* került színre gyér ház előtt. Aitner Ilka bucsufellépte. Ma ked­den van a színtársulat egy igen kedvelt tagjának, Aitner Ilkának a búcsú fellépte. Ez alkalommal az „Izrael* Bernstein nagy sikerű drámája kerül szírre. Legsimábban vásárolhatunk üveg, porcellán, lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) HÍRROVAT. Vasárnapi epizódok. Vasárnap délután történt a Károlyi- ház kertjében a munkapárt gyűlésén. Dr. Szűcs Sándor, a párt jegyzője felolvasta a párt megválasztott tisztvise­lőinek névsorát s a végén bejelentette, hogy ezeken kívül egy 300 tagból álló végrehajtó bizottságot is választottak. Egy becsületesképü magyar állott a hátam mögött, aki megszólalt erre a be­jelentésre : — Nincs még elég végrehajtó? Még háromszázat hoznak a nyakunkra? Kell a fenének. Kifurakodott a tömegből, aztán ha­zament. * Ez meg a Pannónia előtt történt. Egy polgártárs, akinek hosszú fekete szakállábán még ott rezgeti egy-két pász- kamorzsa, fóllábon táncolva kezdett ordí­tozni, mikor nehányan abcugoltak: — Éljen Tisza, éljen Tisza ! — Ne orgináljon, maga állat, mit ordít úgy ? szólt rá egy mellette álló úri ember. — De ordítok, csak azért is ordítok, én nem félek senkitől, éljen Tisza, csak azért is éljen Tisza, tudja ? Mert én sze­retem Tiszát. — Hiszen magának nincs is szava­zati joga. — Nincs hát, táncolt tovább a pol­gártárs, de ón a nélkül is szeretem Tiszát. * Ez meg a Pannóniában történt. Este 10 óra tájban, mikor az úri elem már elment a bankettről. Egy jómódú németii polgártárs jár­kál az étterem folyosóján s a kalapját keresi. Valaki odamegy a derék magyarhoz s tréfásan megkérdezi : — Ki a vivát, bátyámuram ? — Hát ki lenne más, mint Kelemen Samu! Az az ember csak, ő lesz a kö­vetünk. — Hát ha Kelemen a vivát, mit csinált itt gazd’ ursm ma este ? — Mit csináltam? Ittam az egész­ségére ! — Hiszen a ki itt beszólt, az nem Kelemen volt. — Mindegy a. Én azt sem tudom, kinek..hijják, aki itt beszólt, én nem is ittam másért, csak Kelejnenért. * A beszédét tartó gróf Tisza István­nak feltűnt, hogy közvetlen a pódium alatt egy tekintélyes számú és tekintélyes kinézetű úri emberekből álló része a hall­gatóságnak méltóságos nyugalommal ül a helyén lés még ttkkór ssm nyitja éljenre az ajkát, mikor a" pódiumon álló hívek még á kalapjuk lengetésóvel ’ is pótolni igyekeztek 'torkuk erejét. Beszédje "végeztével megkérdezte az egyik Mellettiéi *ülö' úri embert,' .hogy kik azok- a néinaijkuák. V

Next

/
Thumbnails
Contents